HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (7) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Carl Andre (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (2) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) Esztétika Tanszék (4) esztétika tanszék (1) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (25) filozófus szakma (11) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (3) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) Hörcher Ferenc (1) hörcher ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) Karlik Anett (2) karlik anett (1) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Képes Erika (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (3) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (6) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) Kintli Bori (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) Kolozsvár (1) kolozsvár (2) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Lámpást adott e az úr kezünkbe (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (2) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) minimalizmus (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) miskolci nemzeti színház (1) MODEM (1) modernitás (1) modor bálint (1) Modor Bálint (3) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) Nyírő Miklós (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) Ország Lili (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) pannonhalma (1) Pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) pim (1) PIM (1) Pleskovics Viola (2) Pogrányi Lovas Miklós (1) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (2) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) Scorsese (1) scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (2) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) Zsurzsán Anita (1) egyetem (1) Címkefelhő

2013.01.13. 22:59 bekat

Vannak, akik halhatatlannak születnek...

Címkék: Ravi Shankar

Kálmán Eszter 

In memoriam Pandit Ravi Shankar

„Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk...” („The world is crying, a sun has dissapeared from our universe...”) "A szitár mestere, Pandit Ravi Shankar volt az a legendás zenész, aki új identitást adott az indiai klasszikus zenének. Nyugodjék békében...” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal, idézetekkel búcsúztatták az indiaiak a Facebookon és a Twitteren a világ legnagyobb indiai szitárművészét.

ravi1.jpg

Mert ki is volt ő?

Sajnos a mai fiatal generáció már nem annyira ismeri, de a 60-80-as években főleg és még később is, egyfajta zenei ikonnak számított az egész világon. Munkásságát és lényét az a fajta kettőség jellemezte, hogy egyfelől ortodox indiai muzsikus volt, másfelől ott volt az a nem elhanyagolható része, a játékos, kreatív énje, amely a zenei kísérleteit jellemezte és az, hogy mindig nyitott volt a különböző zenei irányzatok és kísérletezések felé. Úttörő volt a maga nemében, újító és kísérletező kedvű alkat (lsd. Yehudi Menuhin-nal, Zubin Mehta-val, Philip Glass-szal vagy épp a Londoni vagy New York-i Szimfonikus Zenekarral készített lemezeit).

Az ortodoxia és az újító szellem ötvöződött abban is, hogy több mint egy tucat rágára lelt rá a saját intenciója alapján, amelyek bele is kerültek az indiai zenei köztudatba. Ez nem egy automatikus folyamat az indiai klasszikus zenei kánon szerint, így ha ez megtörténik, és más is elkezdi játszani azokat a rágákat, az hatalmas eredménynek számít. Az indiai klasszikus zene ugyanis nem lejegyzések és kották útján terjedt, nem voltak európai értelemben vett zeneszerzőik, hanem a maharadzsák udvaraiban a szigorú mester-tanítvány rendszer keretein belül terjedt több ezer éven át "szájhagyomány" útján, ezért nincs írott formája sem. Ráadásul az akkori kor igényeinek megfelelően minden egyes zenedarab (rága) több órás előadásra volt szánva. Ravi Shankar nagy érdeme volt, hogy ezt a bonyolult zenei rendszert, mely több mint száznegyven generáció akkumulált tudását tartalmazza, adaptálni tudta az európai közönség igényeihez és befogadóképességéhez. Például ezeket a 3-4 órás előadásokat lerövidítette úgy, hogy egy órába akár négy-öt, több tételes rága is belefért, mégis esszenciálisan megmaradt a lényegük, nem csonkultak. Így az európaiak számára is befogadhatóbbá vált ez a zenei rendszer. Munkásságának másik, ha nem a legnagyobb, érdeme pedig az volt, hogy általa nagyon sok nem indiai születésű ember, muzsikus került egyáltalán kapcsolatba az indiai klasszikus zenével az egész világon.

Ravi Shankar 1920-ban született Benáreszben, (a mai Varanasiban), már 13 évesen zenélt és táncolt koreográfus bátyja, Uday Shankar tánctársulatában, így a 30-as évek első felében bejárta Európát és Amerikát, eközben megtanult franciául, felfedezte a nyugati klasszikus zenét és a jazzt, a mozit is, és megismerkedett a nyugati szokásokkal. Többek közt Budapesten is szerepeltek 1936-37 táján. Ekkor már velük tartott a maihári maharadzsa udvarának vezető muzsikusa, Ustad Allauddin Khan is, aki az utazások során zeneileg továbbképezte Ravi Shankart, és azt javasolta neki, hogy hagyja abba a turnézást, menjen el hozzá Maihárba, hogy rendszeres tanulás segítségével komoly zenésszé válhasson. Mire Ravi Shankar az európai turnéról hazatért Indiába, a szülei meghaltak, a nyugati turnék is nehézkessé váltak a közelgő II. világháború miatt. Ezért Ravi Shankar végleg feladta tánckarrierjét és Maihárba költözött, hogy Ustad Allauddin Khan (a 19-20. század egyik legnagyobb zenepedagógusa) tanítványaként klasszikus indiai zenét tanuljon. A képzés a hagyományos indiai mester-tanítvány rendszer keretei között zajlott, azaz Shankar nem csak tanult, de együtt élt guruja, Khan családjával és részt vett mindennapi életükben is. Ravi Shankar több hangszeren is megtanult játszani, tanulmányozta a rágákat, a tradicionális india zene rendszerét, valamint a különböző énekstílusokat is. Így Shankar tulajdonképpen a II. világháború alatt ért igazán zenésszé. Ami másnak világégés volt, az neki a belső utazás és fejlődés időszakává vált.

Shankar először 1939 decemberében játszott nyilvánosan szitáron, Ali Akbar Khan sarodművésszel közösen. Közben Ravi Shankar feleségül vette mestere lányát. 1941-ben házasodott össze Annapurna Devi-vel, aki szintén nagyszerű szitárjátékos volt, ám sosem lépett közönség elé. Kapcsolatukból 1942-ben egy fiú, Shubhendra Shankar született aki több hangszeren is játszott, gyakran kísérte apját a fellépéseken, de sajnos 1992-ben elhunyt. A 40-es években a pár elvált. Miután Shankar 1944-ben befejezte a tanulmányait, elköltözött és elindult a zenei pályáján. Dolgozott mint zenész, és zeneszerző, sőt Delhiben 1949 és 1956 között a All India Radio zenei igazgatója volt többek között. Csak évtizedek múlva tért vissza, Maihárba egy látogatás erejéig, amit az 1971-ben forgatott Raga: A Film Journey to the Soul of India  c. filmben meg is örökítettek, ill. ez az utazás szolgált keretül a film témájához, Shankar addigi munkásságának bemutatásához (ezt a filmet most kiadták felújítva DVD-n).

ravi2.jpg

Shankar világzenei szerepe nagyjából George Harrison-hoz és a Beatles-hez fűződő viszonyától indult, illetve még előbb is, amikor Yehudi Menuhin-t megismerte 1952-ben. 1956-ban már Londonban rögzíthette első nagylemezét „Three Ragas” (Három Raga) címen. Sokan ezzel a szerepével is azonosították és Indiában állítólag támadták is azért, mert „elárulta” a tradíciókat, viszont szerte a világon a fiatalok, az akkori hippik ünnepelték a 60-as években. Harrison-nal folytatott együttműködése nagyban növelte Shankar népszerűségét és 1966-ra ő lett "a leghíresebb indiai zenész a világon". 1967-ben fellépett a Monterey-i Popfesztiválon és Yehudi Menuhin-nal közösen Grammy-díjat kapott a „West Meets East" című albumukért. Fellépett 1969-ben a woodstocki fesztiválon is. A hatvanas évek végén megnyitotta zeneiskoláját Los Angeles-ben és 1969-ben nagy sikerű önéletrajzi könyvet adott ki „My Music, My Life” („Zeném és életem”) címen. A 70-es évektől intenzíven tanított indiai klasszikus zenét amerikai egyetemeken, valamint saját zeneiskolájában is. 1971 augusztusában fellépett a George Harrison által szervezett híres New York-i segélykoncerten (Concert for Bangladesh) és a koncertről kiadott lemez az egyik legkeresettebb album lett, ez meghozta Shankar számára a második Grammy-díjat. 1982-ben a Gandhi című film zenéjéért Oscar-díjra is jelölték.

A magyar Kozma Andrást (a Calcutta Trió alapítóját) 1980-ban fogadta tanítványául, egyetlen európai tanítványa lett több amerikai mellett, és több évtizeden keresztül tanult intenzíven észak-indiai klasszikus zenét tőle, szoros kapcsolatot ápolva mesterével annak haláláig. Ravi Shankar  továbbra is rengeteget koncertezett, 25-40 koncertet adott egy-egy évben a 90-es évek alatt is. Rengeteg elismerésben is részesült mind hazájában, mind a világban a zenei munkásságáért, filmzenéiért, az indiai zene kulturális követeként egyetemek választották díszdoktorukká Amerikában, Ausztráliában stb. Egyéni elismerés, hogy a híres jazz szaxofonos John Coltrane is őróla nevezte el a fiát Ravi Coltrane-nek, miután jóbarátok voltak és valamennyit tanult is tőle.

1979-ben született egy leánya, a ma sikeres énekes-előadóként népszerűvé vált Norah Jones.1981-ben megszületett másik lánya, Anoushka Shankar, és a mester ekkor már elég idősen, félve attól, hogy nem tudja átadni tudását tehetséges lányának, villámgyors tempóban kezdte őt tanítani már 6 évesen. Ravi Sahnkar tanítványai mellett Kozma András volt az, aki  Anoushkát kezdetben szitározni tanította. Később Szalai Péter (a Calcutta Trió másik tagja) is sokat gyakorolt, sőt fel is lépett velük,  Anoushkával és apjával. 1989-ben Ravi Shankar elvette Anoushka édesanyját, Sukanya Rajan-t, akivel halálig együtt élt Kaliforniában.

Ravi Shankar Magyarországon (a gyerekkori turnét leszámítva) négyszer is járt, elöször 1967-ben, amikor egy fantasztikus koncertet adott Ustad Alla Rakhával, a szintén zseniális tablaművésszel a Zeneakadémián. Azután már magyar tanítványai meghívására 1988-ben és 1991-ben az akkori Sportcsarnokban tartott nagysikerű koncerteket. 1988-ban ismerkedett meg vele személyesen Szalai Péter tablaművész is, aki aztán az ő kozbenjárására került el Ustad Alla Rakhához tanulni. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került Pandit Ravi Shankarral is, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekintett mesterének. Ravi Shankar 1991-es magyarországi látogatás viszont azért is volt jelentős, mert ekkor került felavatásra Kozma András és Szalai Péter vezetésével a 60-as években Ravi Shankar által alapított RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) kelet-európai részlege. Utolsó magyarországi látogatására még 1997-ben került sor a WOMUFE-n, az első budapesti világzenei fesztiválon, a Budai Parkszínpadon lépett föl az akkor már 77 éves mester.

Ravi Shankarról szóló megemlékezésünket az ő hitvallását tükröző idézettel zárnánk:

Nem tehetjük azt, hogy csak megkapargatjuk egy kultúra felszínét. Majd azt színleljük, megtaláltuk a választ. Befelé kell fordulnunk a saját legmélyebb gyökereinkhez, hogy megtalálhassuk azt, aki valójában mi magunk vagyunk. De ez így egy folytonos keresés, kutatás, törekvés arra, hogy megpróbáljunk értelmezni valamit, amit láthatunk, érezhetünk amit majdnem megérinthetünk, de örökké szertefoszlik... A zene az egyetlen nyelv, amit igazán ismerek. Ezért hiszek a Náda Brahmában. A Hangban, ami Isten...”

 

Források:

Életrajzi adatok és zenei munkássága:
Wikipedia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ravi_Shankar

http://en.wikipedia.org/wiki/Ravi_Shankar

 MTI: Elhunyt Ravi Shankar - Magyar tanítványa, Kozma András emlékezik

http://www.mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=

Szalai Péter (Calcutta Trió) személyes adatközlése

Idézetek:
Weöres Sándor: Bolero c. verse
Indiai Kultúrális Központ:
http://www.facebook.com/indiaikulturaliskozpont.bp?ref=ts&fref=ts

The official Facebook page for Ravi Shankar
http://www.facebook.com/ravishankarmusic?fref=ts

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr815016704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása