Új utak a művészettörténet-oktatásban
Szirmai Panni a Smarthistory nevű online kezdeményezésről
Ha megkérdeznénk művészettörténeti tanulmányokat folytató barátainkat, mi a legnehezebb a szakjukon, valószínűleg említést tennének egy-két dologról. Hihetetlen mennyiségű adatot és gyakran bonyolult összefüggésrendszereket kell átlátnia annak, aki a művészet egyetemes történetével kíván „hivatásszerűen” foglalkozni. Nekik (is) tetszeni fog a most bemutatkozó oldal.
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem promóciós anyagról van szó, semmilyen módon nem profitálok abból, hogy itt közzéteszem a tapasztalataimat. Egyszerűen egy olyan páratlan lehetőségekkel teli oldallal találkoztam, ami számomra teljesen újdonságnak bizonyult és kifejezetten hasznosnak, szórakoztatónak, egyszóval forradalmi jelentőségűnek találom. Ezért úgy gondoltam, érdemes a művészettörténet felé „szakmai” vagy „privát” érdeklődéssel forduló közönség elé tárnom felfedezésemet.
De miről is van szó? A Smarthistory egy kizárólag művészettörténetre szakosodott, teljesen ingyenes oktatást nyújtó weboldal, amely mindenki számára nyitott és szabadon hozzáférhető. A szakmai színvonal fenntartása érdekében művészettörténészek közreműködésével állítják össze a tananyagot, videó formában. Két amerikai művészettörténész, Dr. Beth Harris és Dr. Steven Zucker 2005-ben még blog formában hozta létre az oldalt, amely 2011-ben az ingyenes online oktatással (e-learning) foglalkozó Khan Academy-vel alakított ki partneri együttműködést. Az eredeti célkitűzés szerint a Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Museum of Art számára készítettek ingyenes audio guide-okat, majd innen nőtte ki magát a projekt. A későbbiekben diákok számára online tananyagot és kérdőíveket is csináltak és a kimondottan pozitív visszajelzések nyomán folytatták a fejlesztéseket. Itt jön a képbe a Smarthistory mára meghatározóvá vált szolgáltatása: tekintélyes mennyiségű művészettörténeti tartalmat bocsájtottak az érdeklődő honlap-látogatók rendelkezésére, ezzel is elősegítve a nehezen beszerezhető és gyakran költséges szakkönyvek helyett egy másfajta, megbízható és szakmai forrásból merítő tájékozódást. A tananyagot kronológiai rendben és témakörök szerint rendezték és mára felhasználóbarát, áttekinthető és gazdag anyagot nyújtó oldallá fejlődött.
Hogyan működik?
A Smarthistory egy multimediális web-tankönyv, ami a creative commons licence-nek köszönhetően teljesen szabadon használható oktatási célra egyetemeket, középiskolákban és egyéni tanulás céljára egyaránt. Az oldalon időszak, stílus, művész és téma szerint rendeződik a tanagyag, minden kategórián belül egy-egy kiválasztott témával kapcsolatos videót találunk, amely a két alapító „hangalámondásával” meséli el az adott téma vagy egy kiválasztott korszak, esetleg egyetlen konkrét mű sajátosságait.
A néhány perces videó alatt a narrátorok beszélgetnek a műről vagy a témáról, miközben gazdag képanyag illusztrálja az elhangzottakat. Néhol kissé mesterkéltnek hat a két szakértő beszélgetése, azonban az ismeretanyag átadása lényegesen könnyebb és élvezetesebb ezen a módon, mint egy-két képpel illusztrált hagyományos művészettörténeti könyvek útján. A rövid videók elkészítéséhez a kétfős „stáb” elutazik a kiválasztott műalkotás „hazájába”, hogy az adott tárgy kiállítási teréből tudósítsanak.
A projekt további fejlesztéséhez, minél több videó készítéséhez 2011-ben egy kickstarter programon keresztül gyűjtöttek adományokat. Ha témára keresünk, akkor egészen aktuális, gyakran az egyetemi képzés keretei közül már kiszoruló kérdésekkel is találkozhatunk. A kortárs művészet értelmezéséhez például Damien Hirst 1991-es elhíresült munkája The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living (A halál fizikai lehetetlensége egy élő agyában) szolgál példaként. A formaldehidbe merevedett cápa kapcsán természetesen a narrátorok a címben rejlő már-már metafizikus távlatokat emelik ki, a művészet egyetemes történetéből vett képekkel illusztrálják azt a tézist, hogy a művészet nagy témákat dolgoz fel, az élet legnagyobb kérdéseivel foglalkozik. A műtárgy esztétikai értékei mellett a kortárs művészet lehetséges értelmezési tartományaként értékelik magát az értelmezés aktusát.
A lényeg tehát a párbeszédben áll. Két ember beszélgetése egy életszerű szituációt idéz, így a tárgyalt témával sokkal közvetlenebb kapcsolata alakul ki a hallgatóknak, mintha ugyanerről olvasnának. A multimediális eszközök megállíthatatlan fejlődése az oktatási módszerekre is hatással van. Amint láthatjuk, egyes esetekben kifejezetten serkentő hatással. Hasznosan alkalmazható az oldal oktatási segédanyagként, sőt a honlap azoknak is segít, akik maguk szeretnének tartalmat létrehozni. A látogatószám (6,5millió) és a feltöltött anyagok (537 videó és 268 esszé) mellett számos díj és elismerés bizonyítja, hogy a Smarthistory jó úton jár.
Remélhetőleg lassacskán hozzánk is elér a fejlődés és a már-már muzeális értéket képviselő diavetítők helyett a művészettörténeti oktatásba is beszivárognak a multimediális eszközök, melyek természetesen nem helyettesítik a tanulást, csak könnyebbé teszik.
Forrás: http://smarthistory.khanacademy.org/