HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (7) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Carl Andre (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (2) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) esztétika tanszék (1) Esztétika Tanszék (4) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (25) filozófus szakma (11) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (3) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) hörcher ferenc (1) Hörcher Ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) karlik anett (1) Karlik Anett (2) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Képes Erika (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (3) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (6) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) Kintli Bori (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) Kolozsvár (1) kolozsvár (2) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Lámpást adott e az úr kezünkbe (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (2) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) minimalizmus (1) miskolci nemzeti színház (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) MODEM (1) modernitás (1) Modor Bálint (3) modor bálint (1) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) Nyírő Miklós (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) Ország Lili (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) Pannonhalma (1) pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) pim (1) PIM (1) Pleskovics Viola (2) Pogrányi Lovas Miklós (1) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (2) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) scorsese (1) Scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (2) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) Zsurzsán Anita (1) egyetem (1) Címkefelhő

2014.01.30. 14:29 SZATOM

Scorsese legmocskosabb filmje

Címkék: Scorsese The Wolf of Wall Street DiCaprio

Szövényi-Lux Balázs a A Wall Street farkasáról


Kevés olyan rendező van, aki elmondhatja magáról, hogy bármit megtehet, mindent megnyert már, és buknia sem tragédia egy filmmel, hiszen életében legendává vált. Kevés olyan rendező van, aki 70 év fölött is friss és merész tud maradni, visszavonulása pedig fel sem merül. Martin Scorsese viszont ezen kevesek talán legjobbja: egyik évben egy 3D-s gyerekmesét készít (Hugo), előtte misztikus thrillert (Viharsziget), most pedig a brókerek egyik legaljasabb fajtájáról mesél, ismét kifogástalan minőségben. A Wall Street farkasa egy határozott és friss alkotás, ráadásul újfent meglepett minket a mozimágus: ilyen szabadszájú és formabontó filmje még nem volt. De ilyen undorító sem.

wolf1.jpg

Több olyan színész is van, aki évről évre igényes, fajsúlyos alakításokkal hívja fel magára a figyelmet, ám a hivatalos szervek rendre mellőzik a díjazandó művészek listájáról. Viszont kevés olyan színész van, aki elkönyvelt szépfiúból igazán sokszínű és bátor művésszé nőtte ki magát. Leonardo DiCaprio generációja egyik legkiválóbb színésze, aki sok nézőbarát szerep után élete egyik legjobb alakítását nyújtja egy gátlástalan és önző figura megformálásával. De nagy valószínűséggel ezúttal sem fog temérdek elismerést begyűjteni zseniális alakításáért: Scorsese filmje nehezen szerethető, ám bravúros és bátor munka.


A Wall Street farkasa megtörtént eseményeken alapul: DiCaprio játssza az egyszerű álláskereső amerikait, Jordan Belfort valós személy, aki még munkába lépés előtt fejébe veszi, pénzt fog keresni, sok pénzt. Belekeveredik a Wall Street-i brókerek megfoghatatlan és irracionális világába, majd mikor beüt a „fekete hétfő” 1987-ben, egy merész lépéssel önálló céget indít el. Belfort a zseniális kommunikációs képességével, valamint aljas csalásokkal gazdagszik meg, miközben a „McDonald’s-ban dolgozó kisemberek” – ahogy ő fogalmaz – miatta mennek tönkre. Természetesen a gyanúsan jött gazdagságra sokan felfigyelnek, többek közt egy szürke nyomozó is, aki személyes küldetésének tartja Belfort leleplezését.


Drogoznak itt mindenféle porral meg tablettával, sok a meztelenül mászkáló bombanő, megannyi orgiajelenet, fetrengés, hányás. Nincs szinte egy olyan jelenet, melyben őszinte karakterekkel találkoznánk, csupa gátlástalan és immorális egyén pörög a szemünk előtt. Az ember, melyet itt Scorsese bemutat, inkább csak ösztönlény. Az életmód, melyet látunk, annyira leplezetlenül kerül a szemünk elé, hogy lassan mi kérünk elnézést a szereplők helyett, akiknek ez eszükbe sem jut, bármilyen aljas dolgokat művelnek is. Szinte a bőrünkön érezzük, milyen félelmetesen hideg, szem- és fülsértő ez az életmód és művilág, melyben szereplőink élnek. És épp ez a legfontosabb ebben az őrült, pörgő kavalkádban: nem finomkodik és nem utalgat, hanem a maga nyers valójában mutatja be Jordan Belfort értékveszett életét. Scorsese és DiCaprio nem féltették a jó hírüket, mikor arra vállalkoztak, hogy nyakig belegázolnak az ötcsillagos mocsokba, és merészségük dicséretes és örvendetes. Ugyanis ennek a filmnek nem lett volna létjogosultsága a hagyományos elhallgatásokkal, de megszokott történetvezetéssel is csak egy oktatófilmet látnánk a tőzsde működéséről. Szerencsénkre nem csak tartalmában, de formájában is őrült mozival van dolgunk.

wolf2.jpg
Scorsese egészen a tartalomhoz igazította az elbeszélésmódot, és a mester ilyen játékosan barbár még sosem volt. Olykor tévéfelvételeken keresztül mesélik a történetet (a képarány is változik ilyenkor, rosszabb a minőség). DiCaprio már nem csupán narrálja a filmet (mint a Nagymenőkben a főhős), hanem kifejezetten a nézőkhöz beszél (bizony bele a kamerába), körbevezet minket a cégben, aztán a szemünkbe néz, elhallgat, és azt mondja: „tudom, minek is beszélek, ez a sok adat úgysem érdekel titeket”, majd visszafordul a társai felé, és éli tovább filmbeli életét. Időben is ugrál a cselekmény, a nézőpontok is merészen változnak. Ömlik a sokfajta kísérőzene (a híres rockballadát egy klasszikus tétel követi, majd blues lesz belőle), egy hosszú kameramozgást stilizált úsztatás, lassítás követ. Ennek a formának köszönhető, hogy a szánalmas helyzetekbe keveredő karaktereken is hangosan hahotázhat a közönség – nem azért, mert jól esik nevetni, hanem mert kínunkban nem tudunk mást tenni. Úgy szórakoztat a film, hogy közben undort kelt és felháborít – illetve fordítva, miközben felháborít, el is szórakoztat, hála a nagyszerű színészi alakításoknak, a jól megírt karaktereknek, és a bravúros rendezői-vágói munka párosának. Ám egy percig sem tudjuk szeretni sem a főhőst, sem a rendőrt, de a szőke modell-anyukát sem. Nincs kivel azonosulni, illetve az alkotóknak nem is ez volt a célja. Ám akkor miért nézzük mindezt?


Ambivalens érzéseink lehetnek a film közben és után is. Fárasztó tud lenni és bántó, egy idő után szinte elviselhetetlen a szemünk előtt történő gyalázat. Olyan ez, mint egy erőszak nélküli Nagymenők összekeverve egy szenvedély nélküli A nagy Gatsbyvel: látványos, sodró lendületű, de jéghideg élmény. Mégis van némi varázsa: DiCaprio eszementül óriásit játszik. Mintha egész életében egy ilyen becsvágyó őrűlt eljátszására készült volna: kirobbanó formában jeleníti meg a karaktere minden szélsőségét. Bizonytalanul hódít, aztán elegánsan reprezentál, majd egy majommal a kezében tart erkölcsi beszédet a beosztottaknak, aztán félholtan kúszik el a szállodából a luxusautóig, végül teli torokból üvölt bele a mikrofonba egy elitpartin: minden kifogástalan. Az év egyik legjobb alakítása az egyik legszélsőségesebb filmben – ez lesz talán a veszte. De említsük meg Jonah Hill munkáját is, aki bunkó haverként és kicsapongó brókerként élete alakítását nyújtja; illetve a fiatal ausztrál színésznő, Margot Robbie is kitűnően domborít (ahogy egykor Sharon Stone a Casinoban).


A Wall Street farkasa főleg azoknak ajánlott, akik szeretik Scorsese extrém megoldásait (nem pedig a Titanic-rajongóknak). Egészen hosszú (180 percnyi deviancia), de kétségtelenül magas minőségű és stílusos munka. Lesznek majd, akik kiakadnak rajta, lesznek hangosan nevetők is – megosztó egy mozi. Elegánsan adagolt mocsok.

The Wolf of Wall Street; rendezte Martin Scorsese. Színes, magyarul beszélő, amerikai életrajzi dráma, 179 perc, 2013

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr885790011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G. Attila · http://hatarontul.wordpress.com/ 2014.02.01. 16:21:48

Leonardi DiCaprio hosszú évekkel ezelőtt 'kinőtt' a nyálas szépfiú szerepéből. Nem mintha előtte az 'egy kosaras naplója' című filmben nem alakított volna nagyon emlékezeteset. Egyetlen egy filmeb, egy felszínes romantikus szerelmi történetben formált meg egy felszínes romantikus hőst, aztán azt halljuk vissza. Jó, a közönségtől, akik szeretnek puffogni, de hogy egy kritikában, tizenöt évvel (és nagyon sok nagyszerű alakítással) az után még mindig úgy mutatják be, hogy igen, az a srác a titanicból, de most teljesen más, az kicsit erős.
A kritika egyébként az én véleményem is tükrözi, úgyhogy érdemben nem is tudok hozzá szólni, a fentit leszámítva. Zseniális színészi alakítás egy vállaltan megosztó (véleményem szerint nagyon profi) filmben.

Bérgyilkos Bohóc 2014.02.01. 21:58:56

Annyira abszurd, hogy szerencsétlen diCaprióra már rég nem mondja senki, hogy nyálas, ellenben már vagy 10 éve minden filmjénél borítékolható hogy jönnek a bölcselkedők, akik be akarják bizonyítani valakiknek, hogy nem a nyálas szépfiú a Titanicból.

Shaja 2014.02.02. 11:34:22

Az ember tudja, sejti, mi folyik, de mégis ledöbben, mikor a rögvalóságot elé rakják.....
Jó film.

Bogyó 2 2014.02.02. 14:08:21

Én úgy gondolom, hogy az embereket egyáltalán nem lepi meg, hogy jé, ilyet csinálnak a pénzhajhász gátlástalan ügynökök, brókerek, pénzesek, maffiózók, akárkik.
Pont ezt képzelik róluk, csak az a szokatlan, hogy így bemutatják egy filmen. De amúgy pont ezt gondolják az emberek meg még ennél is olyanabbat. S nagyon sokan pont azt gondolják, hogy ők is ilyenek szeretnének lenni.
Hiába a duma Capriótól, hogy ő egy milyen mocskos figurát alakít és hát ejnye-bejnye annak aki ilyen, nagyon is tudják, hogy az emberek (nyilván a férfiak) jelentős része azonosul vele, s a hollywoodi sztárokról, akár róla se képzelnek mást. Ez a fajta üzenet egyáltalán nem tetszik. A legtöbb ember pont ugyanezt tenné, ha megtehetné, ahogyan ők is megteszik, amint van rá lehetőségük, pénzük. Akkor volna egyértelmű a rendezőtől, forgatókönyvírótól az elhatárolódás az ilyen életmódtól, ha nem tennék mégis szimpatikussá a főszereplőt. De nagyon jól tudják, hogy a szabályokat be nem tartó pénzhajhászást, a kurvázást, a drogozást az emberek egyáltalán nem ítélik úgy el, mintha mondjuk lettek volna gyilkosságok, vagy konkrétan is szembesültünk volna a tönkretett kisemberekkel és a problémájukkal. Az ilyen életmódot elítélőket rengetegen magukban vaskalapos erkölcscsőszségnek tartják és semmi problémájuk Jordanék módszereivel. Mert a mindneki számára igazi negatívumokkal nem szembesülünk. A főhős -mert igenis ez a rendező szándék minden álszent duma ellenére - nem akarja a társait se beárulni (figyelmeztet a mikrofonnál), csak a kényszer hatására teszi, megmenti a társa életét, akkor is, amikor éppen átvágta, a többiek, kisegítik pénzzel, amikor végrehajtás van ellene, tehát a betyárbecsület révén igenis szimpátiára alapoznak, s a legtöbb mai fiatal férfi azonosul Jordan-nel, s maga is ilyen életet kíván, max. a drogfüggőségről mondana le.
Nincs a filmben az a fajta erkölcsi dilemma, ami pl. a Keresztapában megjelenik, amikor a rendes útra szánt Michael is elkezdi a gyilkolást. Azt valóban nehéz elfogadni, van dilemma, filozófálgatás. A film üzenete minden erénye, bravúros színészi alakítás ellenére mintha ennyi lenne, ezt kell csinálni fiúk, csak vigyázzatok, hogy ne bukjatok le.
És még valami, értem, hogy totális erkölcsi fertő van ebben a világban, de hogy 40-50-en lessék, amint valaki az irodában éppen dug az asztalon egy kurvát, vagy amikor Jordan haverja egy partin nyilvánosan a szoba közepén előveszi a farkát és játszik vele nézve a 4 méterrel arrébb álló csajt, az már mindent vitt, de nálam negatív értelemben. Ez már teljesen életszerűtlen és ezért csak szimplán alpári bunkóság volt.

Jól megcsinált film,de valójában egyfajta Robin Hood-efektusra épít, pedig lehetett volna valódi életszerű és valóban elítélhető jellemet gyúrni igazi árulásokkal, kicsinyes bosszúállásokkal fűszerezve úgy, hogy közben mégis maradjon fehér is a feketében. De a film ezt nem adta meg, ezért szerintem nem nőtt föl a legnagyobbakhoz, akkor sem, ha éppen Oscart fog kapni.

iparterves 2014.02.09. 10:44:09

Sem Szövényi-Lux Balázs, sem Huber Zoltán nem látták a filmet?
Egyszerű, szókimondó, semmit nem titkoló történetvezetése eltűnt a szemük elől?
A mű legeslegelején kimondja Belfort: mindennél jobb a dollár, jobb emberré is teszi az ember.

Semmiféle eltévelyedés, belekeveredés vagy hasonló - etikailag hangsúlyosan adagolható - magatartás esete nem áll fenn. Belfort egyszerűen kurva gazdag akart lenni.

"Belekeveredik a Wall Street-i brókerek megfoghatatlan és irracionális világába"- ez tömény hülyeség. Ott akar lenni, ez az egyetlen hely, ahová törekedett.

Ezért, amikor kirúgták, lement kutyába - és kutyának lenni jó volt. Az értéktelen értékpapírokat 50 %-os jutalékkal árusította - alkalmazottként először. Ebből lett a Jag-je.

Nem megyek végig az interpretációk baklövésein, mindenki úgy ír, ahogy tud.

A film nagyon jó, még hosszabb is lehetne, semmi zavaró nincsen benne. A Wall Street és a WS2- A pénz sohasem alszik mellé tehető. Azok stilizálása helyett ez a brutális valóságot adja. A brutalitás esztétikájába belefér a zseniális burleszk is ( a svájci pénzelhelyezés és megszervezése).

Évike12 2014.02.10. 01:00:24

Szövényi Úr még nem sok L. DeCaprio filmet láthatott!Aviátor, Django elszabadul, A tégla etc. , ezek nagyon is "vad" szerepek, semmi romantika, de említhetnénk a Gilbert Grape vagy az Ez a fiúk sorsa c. mozikat is!

A nagymenők bizonyos jelenetei is vetekedhetnek ezzel a filmmel.De nagyon sok más Scorsese film is!
süti beállítások módosítása