Szabó Katalin írása
2015. június 10-én Világháború, világforradalom, világbéke? címmel tartott konferenciát az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskolája az ELTE BTK Kari tanácstermében.
A konferenciát a 19. és 20. századi kelet-európai történelem doktori program vezetője, a Történeti Ruszisztikai és a Kelet-Európa Története tanszékek oktatója, Krausz Tamás nyitotta meg, s kísérte mindvégig építő és szakértő gondolataival. A tudományos eseménynek mind a négy szekciójában rendkívül színvonalas, információgazdag és élvezetes előadások hangzottak el felkészült, fiatal doktorandusz előadóktól. A konferencia szervezői is fiatal történészek voltak: Barta Tamás és Miklós Dániel.
Az első szekció már címében, I. világháború: értelmezések és ellentmondások, is jelezte, hogy időtartama alatt elsősorban az 1914-18-ig tartó hadi események interpretációiról lesznek meghallgathatók előadások Krausz Tamás elnöklete mellett. Az előadók megvilágították többek között, hogy a Kondratyev-ciklus és a háború kitörésének, illetve fordulatainak összefüggései hogyan alakíthatták a nagyhatalmak hadicéljait (Kincses István), vagy hogy az egyes történelmi események értelmezései alapján tendenciák figyelhetők meg a jelenleg készülő orosz történelemkönyvek átdolgozásainak tekintetében, s hogy ezek szintén történeti okokkal magyarázhatók (Mészáros Zsófia). A szekció záró előadásában (Patriotizmus világháborúban és forradalom: a cári birodalmi és a forradalmi, vörös patriotizmus) Szalai László először olyan fogalmakat ismertetett az Orosz Birodalommal kapcsolatban mint a szülőföld és a haza, vagy a lokális identitás és a cár, a haza és a hit kapcsolata. Ezek a helyi kötődések és az állami patriotizmus kérdésében voltak érdekesek a mobilizálás (hadra foghatóság és mozgósítás) nehézségében. A továbbiakban katonai levelek alapján szemléltette, hogyan csökkent a hazafias érzület és a győzelembe vetett hit a sorállomány tagjai között (illetve hazaküldött üzeneteikben) a háború előrehaladásával.
A második szekción (Az I. világháború következményei: zavar, forradalom, alternatívák) Juhász József, a Kelet-Európa Története Tanszék vezetője elnökölt. A blokk első előadása a korábbi prezentációkkal diskurzusba lépve megvilágította, hogy a világforradalmi perspektíva bezárult egy idő után (Csoma Lajos). Szuda Krisztina informatív előadásából tájékozódhattunk a magyarországi szlovákság több hullámban történő 18. századi betelepüléséről a Békés, Csongrád, Bácska, Bánát területeire, majd lesújtó helyzetükről a világháborút követő évtizedekben (Békéscsaba részekre szakítása, Slovenskie Noviny hetilap alapítása körüli problémák stb.). A szekció záró előadása felmutatta egy 20. századi kalandor karakterén keresztül, hogy ugyan a világforradalomnak mintegy szükségszerűen véget kellett érnie, a kalandvágyó férfiak számára a világ mégis nyitva állt korlátlan lehetőségeivel (Egy kelet-európai kalandor legendáriuma: Ilie Cătărău). Katkó Márton egyedülálló módon szemléltette például, hogyan illeszthető Cătărău 1914-ben Debrecenben elkövetett merénylete a világháború közelségének fényében a háborút kirobbantani akaró provokáció interpretációjába, vagy hogy Cătărăunak miféle rejtélyes módon sikerülhetett Sanghaj után 1919-ben Párizsba jutnia, hogy ott megpróbálkozzon a román békedelegációba történő beszivárgással.
A harmadik szekció elnöke Mitrovits Miklós, az MTA Történeti Intézetének munkatársa volt, s az előadássorozat felvette a versenyt az első két szakasz kutatásismertetéseinek magas színvonalával. Az ebédszünet után a hallgatóság kivételes, magyarul tartott előadást hallhatott Robert Baidictól a Vasgárdáról, mint Románia egy lehetséges politikai alternatívájáról, s például olyan érdekes intermezzókról is tudományos precizitással értesülhetett, hogyan élhette túl II. Károly román király szeretője segítségével Temesváron az ellene irányuló merényletet. Barta Tamás a Parasztzászlóaljak lengyel ellenállási mozgalomban való részvételének jelentősége mellett sikeresen érvelt az aktuálpolitikai vonatkozásokkal (Lengyel Néppárt) kapcsolatban is. Mint megtudhattuk tőle, a PSL (Polskie Stronnictwo Ludowe) hagyományai ugyanis valószínűsíthetően a partizánmozgalmakkal dúsított világháború idején kibontakozó ellenállási mozgalomban gyökereznek. Mészáros Zoltánt a szervezők Szabadkáról hívták meg a konferenciára. Előadásából követhető módon tájékozódhattunk a Petőfi-zászlóaljról és a Petőfi-brigádról (Petőfi-dandárról). Mindkét egység a jugoszláv partizánmozgalom (a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg) magyar alakulata volt, melynek megalakulásával kapcsolatban beszélhetünk egy horvátellenes élről is. Az egység humán erőforrásainak ismertetése után (a délvidéki Petőfi-zászlóaljon és a topolyai toborzáson kívül magyarországi önkéntesek is gyarapították a Petőfi-dandár sorait) Mészáros Zoltán bemutatta a brigád (az alakulat tagjai használták ezt a megnevezést) történetét az 1943-as megszervezéstől a szomorú végig.
Benedek Gábor, a Kelet-Európa Története Tanszék oktatójának elnöklete alatt a negyedik szekció (Tervek és új hatalom a II. Világháború után) első előadását Miklós Dániel a cseh területek jövőjéről való gondolkodásnak szánta, míg Bezsenyi Tamás a magyar államrendőrség újjászerveződéséről beszélt. A szekció és egyben a konferencia utolsó előadását Bezzegh Alpár tartotta, s benne egy zsidó származású fényképésznőnek, Spieler Klárának és egy német népcsoportvezetőnek, Franz Baschnak (a magyarországi német Volksbund vezetőjének) szerelmi történetével kapcsolatban a korszak ambivalenciáját szemléltette.
A beszámoló rövidségénél fogva nem vállalkozhatunk arra, hogy a legfontosabb kutatási eredményekre kitérjünk. Csupán annak érzékeltetésére törekedtünk, hogy bemutassuk, milyen nagy jelentőségű és széles tematikai skálán mozgó konferenciát szerveztek az ELTE történész doktorandusz hallgatói, s mennyire jól jártak azok a hallgatók, akik az előadások közül akár csak néhányat vagy egy teljes szekciót figyelemmel követhettek. Lelkes és nagy szakértelemmel rendelkező, egymás kutatási területei iránt is érdeklődő történészek sorakoztak fel azért, hogy ha csak egy napra is, de elfoglalják a Kari tanácstermet és a legfrissebb információkat nagy lelkiismeretességre és elhivatottságra támaszkodva megosszák egymással és a közönséggel.