HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (6) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (1) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) esztétika tanszék (1) Esztétika Tanszék (4) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (24) filozófus szakma (10) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (2) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) Hörcher Ferenc (1) hörcher ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) karlik anett (1) Karlik Anett (2) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (2) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (5) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) Kolozsvár (1) kolozsvár (2) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (1) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) miskolci nemzeti színház (1) MODEM (1) modernitás (1) Modor Bálint (3) modor bálint (1) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) pannonhalma (1) Pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) pim (1) PIM (1) Pleskovics Viola (2) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (1) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) Scorsese (1) scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (1) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) egyetem (1) Címkefelhő

2016.12.19. 16:00 ikkes

Az idő és a tér összefüggései

Címkék: filozófia bergson

Kovács Ádám Gábor Bergson A gondolkodás és a mozgó című kötetéről

Az alább bemutatott kötet Bergson azon előadásait és esszéit szedi csokorba, amelyek 1903 és 1930 között jelentek meg. A kötet tíz fejezetét három fő részre lehet osztani. Az első blokk, amely három fejezetet ölel fel, magát a célkitűzést és a módszer lefektetését tárgyalja. A bevezetés első része a filozófia fontosságát, illetve a gondolkodást magát veszi górcső alá. Majd az igaz ítélet vizsgálata következik, utána a tartam és az intuíció fogalmainak felvázolása, innen pedig eljutunk egészen a szellem függetlenségéig, hogy végül a kanti kriticizmus és az „intellektuális illúzió” tárgyalását követően a filozófus, a tudós – egyszóval az „értelmes ember” képe is megmutatkozzon. A kötet legfontosabb témája maga a bergsoni módszer, amely a térrel és az idővel foglakozik a maga paradox módján.

bergson3.jpg

Bergson szembeszegült Kanttal, mert ő úgy vélte, hogy az idő és a tér egyenrangúak. Ám a bergsoni nézőpont szerint erről nem lehet szó: a tér homogén. Amikor a tudomány az időt látszik vizsgálni, Bergson szerint akkor is a teret vizsgálja valójában. A tér akár felcserélhető sorozat is lehet, míg az idő nem. Az idő a keletkező, a megvalósuló és a lehetőség. A tiszta létezés. Ha ezt a „kinyilatkoztatást” le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor azt mondhatjuk, hogy a tér van, az idő pedig nincs, folyton folyvást keletkezik, azaz újra és újra lesz. Az értelem az anyaghoz kapcsolódik, ezáltal pedig a térhez mint abszolútumhoz. Így az anyag megismerésének képessége előre mutatja azt, hogy az értelem a „homo faber”, vagyis a cselekvő ember lakhelye, aki képes hatni a természetre. A valóságos időt, a tiszta tartamot viszont nem képes megragadni: amikor az időt vizsgálja, akkor csupán a térbeli anyag formáit, kivetüléseit képes érzékelni. Az értelem tehát lemarad az időről, méghozzá minden időben. A mai ember – mondja a szerző – túlzottan hozzászokott az értelem használatához, amiért nehezére esik csak tisztán átélni az idő pergését. Ha az értelem a „homo faber”, tehát a cselekvő ember lakhelye, akkor az intuíció a „homo sapiens”, a szemlélődő, megismerő, felfedező ember lakhelye – ő képes megélni az idő múlását.

A filozófia csupán az intuíció kapcsán vizsgálódhat, csak ez az egyetlen útja Bergson szerint. Az intuíció egy következtetés végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések sorozata tudatosulna. Ebben az esetben a logikai bizonyítékok semmisé válnak, vagy hiányoznak, hiszen nem bizonyíthatóak adatokkal, emiatt pedig támadhatóvá válnak felismerései. Ha újra megnézzük a filozófia és a tudomány kapcsolatát, akkor két eltérő módszert mutathatunk be.

A tudomány módszere az, hogy elvégzi a megfelelő vizsgálatokat egy kérdéssel kapcsolatban, ez alapján találja meg a választ és ezt mérési eredményekkel, bizonyítható konklúziókkal támasztja alá. A filozófia és a filozófusok ehhez képest a saját tapasztalataikat írják le és adják tovább, ami által a többi ember is részesülhet hasonló intuitív tapasztalatban. Ezáltal a kézzel fogható adatok elmaradnak. Ám ahhoz, hogy bármilyen nem tudományos vizsgálatot lefolytassunk, előbb az intuícióra kell hagyatkozni. Míg a „homo faber” a cselekvő ember, aki képes az anyagi világ befolyásolására és az anyag manipulációjára, addig a „homo sapiens” az, aki az „ösztönös megérzés” jóvoltából képes önmaga és a világ elvont rendszerének megismerésére. A „homo sapiens sapiens” pedig az „értelmes ember” mintaképe, aki képes az anyagi világ befolyásolására és az ösztönös megérzésen keresztül a világ megismerésére, valamint önmaga definiálására is.

A felosztás szerinti második blokk négy fejezetet foglal magába, ahol a szerző paradoxonokat ütköztet. Az első írás A lehetőség és valóság címet viseli. Míg a fentiekben bemutatott felosztás alapján a „homo faber” a cselekvő ember, aki a környezetéért felelős, míg a „homo sapiens” önmagáért, addig az itt bemutatott „értelmes” ember egyenesen önmagát teremti meg. Bergson szerint az utóbbi az alkotó művészhez hasonlóan olyasmit hoz létre, amely valamiféleképpen már eleve létezik.

A Bevezetés a metafizikába című írásban a valóság maga veti fel a kérdést, hogy mi ő. A létezés egyértelműen valódi, viszont a lehetőség az értelem számára nemlétező: a lehetőség a „semmi”, a valóság pedig a „van”. Jóllehet az ember kényelmessége és szokásai miatt nem képes levetkőzni az értelem fogságát, az intuitív vizsgálat más eredményt hoz: eszerint egyik sincs a másik nélkül, úgy kapcsolódnak össze, hogy szövetségük egyszerre nincs, és mégis van.

A filozófus másokat is hozzásegít ehhez a tapasztalathoz, méghozzá úgy, hogy lehetőleg az összes módon, a legaprólékosabban próbálja átadni tapasztalatait. Azonban az összes mód csupán két kifejezőeszközre szorul, ami a fogalom és a kép. A rendszer fogalmakká bontakozik ki és képpé szorul össze, amikor az intuíció felé lökjük őt vissza, amelyből ered.

Viszont ha így gondolkodunk, ez felveti azt a fontos tényt, hogy ugyanazokkal a módszerekkel képesek vagyunk vizsgálni a tiszta tartamot is, mint a tudományt, csak itt a vizsgálódásaink mércéje nem az értelem, hanem az intuíció. Itt nem az empirikus realitású dolgokról van szó, hanem a jelenségek tartamáról melyek egyszeri, fesztelen tapasztalattal értelmezhetőek.

A kötet harmadik tartalmi egységét, az elsőhöz hasonlóan, három fejezet tölti meg. Claude Bernard, William James és Félix Ravaisson munkássága rajzolódik ki bennük, miközben a szerző saját életművét állítja párhuzamba a pályatársakéval. Először Bernard filozófiájából emelhetünk ki egy fontos momentumot, mégpedig azt a pedagógiai elvet, mely kimondja, hogy „nincsen különbség egy jól végrehajtott megfigyelés és egy jól megalapozott általánosítás között” (164). Bergson úgy véli, hogy ez a pedagógiai elv mutat kapcsolatot a tudomány és a filozófia között. Hiszen a kettő együtt jár: létezik egyfajta társalgás a természet és az elme között. Sokszor úgy véljük, hogy a tapasztalat csupán arra szolgál, hogy nyers tényeket szállítson számunkra, pedig ezen tények mellett saját magunk és a világ definiálása is fontos feladata – Bergsonnak ez a megállapítása ismét csak a tudomány és a filozófia közötti összetartozás üzenetét hordozza.

bergson2.jpg

A folytatásban Bergson William James munkájával foglalkozik. Ő maga is osztja azt a fajta pluralizmust, amelyet James képvisel, továbbá azt a gondolatot is, hogy az antikvitás korának embere számára az univerzum egy véges világ, ahol logikus és egymásra épülő elemekkel találkozhat, és ahol biztonságban élhet a szemléletrendszerében. Ezzel szemben a modern világszemlélet egy olyan kozmoszt képzel el, ahol minden végtelen, és így a biztonság megtörik, elenyészik. Ez az értelmezés azon időbeli projekciók kivetülése a térre, ahol a tartam leképeződik.

Az utolsó fejezet Ravaissonról szól, akinek a személyisége egyfajta csodálatot váltott ki Bergsonból. Ravaisson eljárása sokban hasonlít Arisztotelész módszeréhez. Arisztotelész nem szintézissel, hanem fogalmi elemzéssel járt el, ez volt kutatásának alapeszköze. Ezt a fajta módszert ugyan Ravaisson átveszi, azonban egy sajátos modernizált változatában ismerteti. A záró fejezet legfontosabb üzenete az lehet, hogy míg Bergson Jamesszel egyetértve reflektál arra, hogy az antikvitás időszakának rendszere nem használható a modern világban, mégis talál erre egy bizonyos lehetőséget Ravaisson életművén keresztül. Az antik műveltséget képesek vagyunk áthelyezni a mai világunkba oly módon, hogy egy másik módszerrel vizsgáljuk az antik gondolkodók eredményeit. Csak az számít, hogy az ember hagyjon teret az intuíciónak és az értelemnek.                                                                      

Bergson azt az üzenetet vezeti végig a művön, hogy ne ragadjunk le a tudomány vagy a filozófia oldalán, hiszen ahhoz, hogy életünk minden percét „értelmesen” töltsük ki, szükség van a világ megismerésére az anyag és a szellem együttes használata révén – arra, hogy nyitottak legyünk a tapasztalásra. Az értelmes ember az, aki ötvözi az anyag transzformációjára képes cselekvő embert és az önmaga definiálására képes lényt. Bergson azt üzeni: mindannyiunknak ilyen emberekké kell válnunk.

Henri Bergson: A gondolkodás és a mozgó. Budapest, L’Harmattan, 2012.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr3512058265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu