HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (7) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Carl Andre (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (2) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) Esztétika Tanszék (4) esztétika tanszék (1) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (25) filozófus szakma (11) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (3) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) Hörcher Ferenc (1) hörcher ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) karlik anett (1) Karlik Anett (2) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Képes Erika (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (3) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (6) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) Kintli Bori (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) Kolozsvár (1) kolozsvár (2) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Lámpást adott e az úr kezünkbe (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (2) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) minimalizmus (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) miskolci nemzeti színház (1) MODEM (1) modernitás (1) modor bálint (1) Modor Bálint (3) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) Nyírő Miklós (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) Ország Lili (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) pannonhalma (1) Pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) pim (1) PIM (1) Pleskovics Viola (2) Pogrányi Lovas Miklós (1) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (2) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) Scorsese (1) scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (2) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) Zsurzsán Anita (1) egyetem (1) Címkefelhő

2017.02.10. 09:37 ikkes

Hit és ész dialógusa

Címkék: filozófia teológia Heidegger Mezei Balázs Bakos Gergely Hit és ész Sapientia gombor lili szabó xavér kocsis imre tóth beáta szeiler zsolt schmal dániel hankovszky tamás czakó istván hegyi márton

Gombor Lili írása a Hit és ész: teológiai és filozófiai közelítések című kötetről

Filozófia és teológia: vajon egymásért vagy egymás ellen való tudományok? Miként egyeztethető össze ez a két, egymást sokak szemében kizáró tudomány? E kérdések képezik a centrumát a Hit és ész című kötetnek, amely a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke által indított Amici Sapientiae könyvsorozat kezdő köteteként látott napvilágot. Miként a kötet szerkesztői (Szeiler Zsolt, Bakos Gergely, Sárkány Péter) megjegyzik, a főiskola célkitűzése, hogy könyvsorozatával a keresztény bölcselet hagyományát megőrizve teret engedjen a bölcseleti gondolkodás világának és egyúttal párbeszédet kezdjen vele (7.): ezért aztán mi sem természetesebb, mint első kötetként magát ezt a témát problematizálni.

hit_es_esz.jpg

A bevezetőt Tóth Beáta Theologia et Philosophia: Társalgó ikernővérek című tanulmánya szolgáltatja, amely azt kívánja bemutatni, hogy a keresztény világlátás nem zárja ki a rációt, s nem határolódik el élesen a modern európai ember világszemléletétől. A szerző példája erre II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikája, amely amellett érvel, hogy „filozófia és teológia autonóm, mégis szorosan egymásra utalt tudományok” (12.), valamint rávilágít arra, hogy szerkezetükből adódóan a teológiai és a filozófiai vonal képes kiegészíteni egymást, sőt: kifejezetten rászorulnak egymás közbenjárására. A filozófia racionalitása és kritikai megközelítése ütközni látszik a teológia hit alapú szemléletével. Ugyanakkor mindkettejük célja egy: az emberi lét végső igazságának felderítése. Míg a teológia számára az isteni által adott egy biztos alap, amelyen építkezhet és továbbhaladhat, addig a filozófia nélkülözi ezt, viszont gazdagodhat az isteni szféra felé való nyitással. A Tóth által idézett Jean-Yves Lacoste szerint a filozófia is köszönhet egyet s mást a teológiának: többek közt bizonyos témáit, például a teremtés gondolatát (22-23). A tanulmánykötet a továbbiakban kronológiai sorrendben tárgyalja a különböző filozófiai és teológiai koncepciókat a két terület viszonyáról – az Ószövetség korától egészen a mai vallásfilozófiáig.

Szabó Xavér, aki a kötetben az ószövetségi bölcsességet vizsgálja, megjegyzi, hogy már igen korán, az izraelita bölcsességben kimutatható a vallásos hit és az ész összecsengése. Az ősi bölcsesség felöleli az emberi közösség működésének bizonyos szabályait és normáit, és világi kérdésekben is útmutatást nyújt. Szabó rámutat, hogy a „bölcsesség” szó rendkívül gazdag jelentéssel bír a Bibliában: többek közt kifejezi az ember hétköznapi viselkedését, a közösségi életét, illetve az Úr előtti vallásos magatartását is. Az ész e felfogás szerint egyúttal teret nyit a hit számára; a rácsodálkozás aktusával az ember a misztériumok világába emelkedik.

Kocsis Imre írása az első nagy keresztény teológus szerepére világít rá a páli levelek vizsgálata alapján. Pál apostol számára a hit nem más, mint az Istenbe vetett bizalom, ráhagyatkozás. Itt olyan hit jelenik meg, amelynek produktivitása értelemformáló mivoltában fejeződik ki. Ez a hit az egész embert érinti – mély egzisztenciális jelentőséggel bír, melyben az egyén Isten üdvözítő vezetésére hagyatkozik. Ez az önmagam „alárendelése” az isteninek nem jelenti az észről való lemondást, vagy annak háttérbe szorítását. Pál felhívja a figyelmet arra, hogy az értelem nem határolható el a vallásgyakorlástól, annak mindig jelen kell lennie, hiszen az ember csak ez által lesz képes az isteni felismerésére. Ugyanakkor a hit támaszára is szorul, mert aki nem látja Istent, az csupán az értelem által aligha lesz képes belátni Isten törvényét.

A keresztény középkort neves gondolkodók logikai, teológiai koncepciói vezetik be, melyeket Bakos Gergely tanulmánya ismertet. A „racionalista” megközelítés képviseletében először Tours-i Berengár lépett fel, aki még az Eucharisztiát is a logika eszközeivel vette vizsgálat alá. Lanfrancus azonban nem fogadta el kortársa megközelítését és észrevételeit: úgy vélte, a hit nem szorul az ész segítségére. Akadt azonban valaki, aki hit és ész kapcsolatának új aspektusát tárta fel: Anzelm szerint a hitigazságok kiindulási axiómákként érvényt szerezhetnek maguknak, s aztán az ezekből származó dedukció hozza létre a valóban „vallásos” filozófiát. Anzelm Proslogion című munkájában is kibékíteni igyekszik az arisztotelészi logikát a különböző hittételekkel, misztériumokkal. Nála fonódik először egybe hit és ész, hiszen szerinte a végső, teljes igazság keresése és az arra való rátalálás csak a hit segítségével átitatott gondolkodással érhető el. Bakos szerint az értelem felé való fordulást jelzi az is, hogy Anzelm korának istenérvei már nem védelmezni akarják a hitet: „nem hitvédelmi szándékból születtek, célkitűzésük kimondottan ismeretelméleti, a természetes emberi megismerés képességét vizsgálják.” (91).

Hit és ész viszonyát újrarendezi Szent Tamás, aki a két fogalmat nem tekinti egymástól „abszolút” függetlennek: ennek kibontását olvashatjuk Szeiler Zsolt írásában. Szent Tamás jeleníti meg az észt először a hit szolgálatában. Ő volt az, aki először jelölte ki hit és ész határvonalát, azok természetét vizsgálva. Számára a hit a tudás és a vélemény között helyezkedik el. Úgy vélte, hogy a filozófiai ismeretek forrását az érzékeink és megértésünk nyújtja (szerinte a megértés egy lényeges megismerési mód, amely képes a dolgok lényegét megláttatni), míg a teológiai ismeretek Isten önmagáról való tudásából erednek, és a kinyilatkoztatott hittételek által fedezhetők fel.

A modernitás korának teológiai és filozófiai felfogását a 17. századi Franciaország tükrében ismerhetjük meg Schmal Dániel tanulmányán keresztül. Ekkoriban filozófia és vallás már közelebb állnak egymáshoz, viszont a vallásfilozófia diszciplínája még nem alakult ki. A kora újkor egyik legmeghatározóbb fordulata változást hozott mind a filozófia, mind a vallás terén. Azáltal, hogy a geocentrikus világképet fölváltotta a heliocentrikus világkép, úgy változott meg alapjaiban az ember kozmoszban elfoglalt helyéről alkotott eddigi fölfogás. Bebizonyosodott, hogy nem az ember áll mindennek középpontjában, sőt, parányi és esendő lények vagyunk csupán egy végtelen kiterjedésű, kiismerhetetlen térben. Mindezzel az ember önmagáról alkotott képe is átformálódott, hiszen a véges szemlélőnek saját nézőpontját egyszerre kell szükségszerűnek és esetlegesnek tekintenie. Ennek kapcsán fölmerült a szubjektivitás és objektivitás problémája is. Az értelem új belátása, miszerint a természet, mely körülveszi az embert, végtelen, elvezetett ahhoz a vallási tapasztalathoz, miszerint az isteni természet fölfoghatatlan. Ez a végtelenség éles kontrasztot teremt az emberi végességgel: Pascal szerint az ember épp e két véglet közti közép.

Miután Isten végtelenségének belátásával a hit jelentősen közelebb került az észhez (hiszen ezen belátáshoz a ráció útján jutottunk, természettudományos tapasztalatok által), színre lépett Kant, aki nemcsak közelíteni próbálta egymáshoz a hitet és az észt, hanem viszonyuk átrendezésére is kísérletet tett. Sőt: odáig jutott, hogy az ész szükségletéből fakadó hitről beszélhetünk, amint azt Hankovszky Tamás tanulmánya bemutatja. Kant esősorban az emberi megismerés határait kutatta, illetve azt, hogy Isten és az ész miképpen viszonyul egymáshoz. Szerinte a moralitás által leszünk képesek előmozdítani a Legfőbb Jó elérését, és ennek mértékében válunk méltóvá a boldogságra. Az ész törvényhozása adja a célt (Legfőbb Jó), melynek lehetőségét feltételeznünk kell: az ember morális szükséglete, hogy kötelességeihez végcélt gondoljon. Tehát a moralitás Kantnál elvezet a valláshoz.

De vajon megérthető-e hit? Erre a kérdésre egy olyan filozófus ad választ, aki saját filozófiáját saját élete nyomán építette fel – azaz meg is élte filozófiáját. Erre a gondolkodóra Czakó István Sacrificium intellectus: Hit és ész viszonya Søren Kierkegaard gondolkodásában című tanulmányában hívja fel a figyelmet. A kierkagaard-i filozófia egyik központi fogalma az egzisztálás. Kierkegaard – Hegelt intve – megjegyzi, hogy a gondolkodó személy egzisztál, s ettől nem lehet eltekinteni. Tehát az egzisztálás – amelyet nem lehet elgondolni – Kierkegaard-nál létmód. Jól mutatja ezt, hogy nála a hit egzisztencialehetőség, egyfajta mozgásként jelenik meg. Kierkegaard szavaival a hit mozdulata „az abszurd erejénél fogva” megy végbe. Az ember alapvetően az esztétikai stádiumban foglal helyet, ahol reflexió nélküli, önmagát a választást megelőző állapotban él, ám a gondolkodó ember képes az etikai szférába emelkedni, ahonnét pedig a hit aktusának segítségével továbbléphet a vallási stádiumba.

Úgy tűnik, hogy gondolkodás és hit együtt vezet Istenhez, akit – Kierkegaard után – a modernitás egyik legmeghatározóbb filozófusa, Heidegger megfoszt az Abszolút Létező névtől, s igen, valóban csak a nevétől, hiszen rávilágít arra, hogy Isten nem létező, és nem is lét. Isten léten túli, aki szerinte a létben válik jelenvalóvá. Hegyi Márton tanulmányában találkozunk a heideggeri filozófia céljával, amely nem más, mint az emberi lét önmaga alapjára állítása: a filozófia az ember önmagára vonatkozó létét vizsgálja, nem funkcionális létmódként tekint rá, hanem egzisztenciális lehetőségként. Ez a létlehetőség a filozófus szavaival élve a „jelenvalólét szabad magára vállalása” (305). Heidegger megkülönböztet filozófiai és teológiai egzisztenciaformát, melyek kizárják egymást: a filozófiaiba nem fér bele semmiféle kötöttség, míg a teológiai nem tagadhatja azt a létértelmet, amely véglegesen meghatározza őt. Tehát Heideggernél összeegyeztethetetlen teológia és filozófia, legalábbis mint egzisztenciaformák.

A modernitás korában eljutottunk a vallásfilozófia létrejöttéhez, amely Mezei Balázs kötetzáró tanulmánya szerint jövő-orientált kell legyen. A vallásfilozófiai koncepciók sokszor történeti jellegűek, megmutatják, hogy a hitet különböző elméleti konstrukciók segítségével sikerült kibékíteni az ésszel, illetve rámutatni kettejük szétválaszthatatlanságára és egymásra utaltságára. Filozófia és teológia Mezeinél afféle perszonáluniót alkot, amellyel az emberi létet gazdagítják.

A filozófia és a teológia több évszázados hagyományának fejlődése során kibontakozott egy olyan felfogás, mely szerint hit és ész nem csak, hogy nem különülnek el egymástól élesen, hanem mindkettő a másik segítségére szorul, ám mindeközben megőrzik saját autoritásukat és autonómiájukat. Az emberi egzisztencia egyik sarkalatos építőköve a hitaktus, mely által szellemi lényének megfelelően kifejezheti „végtelen” voltát. Ez a létértelmezés az, amely az embert oly gazdaggá teszi.

Szeiler Zsolt – Bakos Gergely OSB – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész: teológiai és filozófiai közelítések. Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr6712244414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.