HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (7) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Carl Andre (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (2) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) Esztétika Tanszék (4) esztétika tanszék (1) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (25) filozófus szakma (11) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (3) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) Hörcher Ferenc (1) hörcher ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) karlik anett (1) Karlik Anett (2) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Képes Erika (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (3) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (6) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) Kintli Bori (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) kolozsvár (2) Kolozsvár (1) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Lámpást adott e az úr kezünkbe (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (2) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) minimalizmus (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) miskolci nemzeti színház (1) MODEM (1) modernitás (1) modor bálint (1) Modor Bálint (3) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) Nyírő Miklós (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) Ország Lili (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) Pannonhalma (1) pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) pim (1) PIM (1) Pleskovics Viola (2) Pogrányi Lovas Miklós (1) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (2) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) scorsese (1) Scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (2) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) Zsurzsán Anita (1) egyetem (1) Címkefelhő

2011.11.02. 22:27 Hörcher Ferenc

Az oxfordi sztárfilozófus a bölcsészképzést védi

Címkék: filozófia munkáspárt oxford bölcsészképzés martha nussbaum világjelenség konzervatív kormányzat filozófus szakma

 Az Oxford Today című igencsak reprezentatív kiállítású lap minden volt oxfordi diáknak jár.

 

 

 

 

 

 

 

 

Így én is rendszeresen kapom, mint alumnus. A legutóbbi szám témája: Whither the Humanities? Uncovering a global crisis in our midst. (Elérhető: https://www.oxfordtoday.ox.ac.uk/) A szerkesztőségi cikk magyarázatot is fűz a történethez: az egyetem kormányzótanácsa bizalmatlansági szavazáson szembefordult az egyetemekért és a tudományért felelős miniszterrel, David Willetts-szel. Az egyik fő ok e döntésben az volt, hogy a humán tudományokat hátrébb sorolja a kormány más, "közhasznú" tárgyakkal szemben a válságra hivatkozva. Márpedig Oxford presztízse épp a bölcsészettudományokból fakad - nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy szó nélkül hagyják a dolgot. Ám kicsit elgondolkodva, az egyetem szembetalálta magát azzal ah helyzettel, hogy a bölcsészettudományokkal szembeni kormányzati ellenérzés globális - tehát az ellene történő érvelésnek is globális léptékűnek kell lennie. Hisz például 125 kiváló amerikai arts college létét fenyegeti a fejlemény. Arra van szükség, hogy  "elmagyarázzák a társadalomnak, a kormányzatnak és volt diákjaik közösségének is, miről szól a tevékenységük és miért fontos ez" - már hogy a társadalom számára is.

Nos, ennek a témának szenteli e szám fő anyagait a lap. Többek közt Martha Nussbaummal készít interjút, aki a Chicagói Egyetem mellett az oxfordi Szent Anna Kollégiumnak is tiszteletbeli tagja (honorary fellow). Halljuk, miket mond a neves baloldali filozófus, eredetileg antik bölcselettel foglalkozó filológus a kérdéskörben?

Az interjúban megemlíti például Not for Profit című, nemrég megjelent könyvét, amelyben arra mutat rá, hogy a politikusok a kritikai gondolkodástól, az ötletektől és a képzelőerőtől fordulnak el, amikor a bölcsészettudományokat "leírják". Ráadásul Nussbaum kétségbe vonja, hogy a nevelés elsősorban a gazdasági növekedés eszköze lenne. Mégpedig szenvedélyesen teszi ezt. Mert maga is érzi, világjelenségről van szó. Az USÁ-ban, Indiában és a Bolognai folyamat országaiban hasonló szelek fújnak e tekintetben. Holott OXford erénye az egy tanár-egy diák alapú tutoriális képzés, és az amerikai arts college-ok is legalább 4 éves képzésre épültek. 

Szerinte a munkáspárti és a konzervatív kormányzat e tekintetben hasonlóképp bölcsészetellenes Angliában. Az impakt-faktoros mérést szeretné alkalmazni a humán tudományokra is. Márpedig ez szerinte a politika illetéktelen behatolása az Akadémia világába. Strefan Collini cikkét idézi, mely "Impact on Humanities: Researchers Must Take a Stand Now or Be Judged and Rewarded as Salesmen" címmel jelent meg, utalva rá, mennyire nem érti, hogy az egyetemi oktatók így engedik magukat kiszolgáltatni a puszta hatékonysági számításoknak. 

Nussbaum konklúziója: abban mindenképp változniuk kellene a bölcsészeknek is, hogy megtanulják - tartoznak annyival a nyilvánosságnak, hoy bizonyos egyszerűsítéssel el tudják magyarázni mindenkinek, mivel foglalatoskodnak, és az miért fontos.

A következőkben néhány érvet fogok felsorakoztatni azok közül, melyek az Oxford Today egy másik cikke szerint jól használhatók nyilvános vitákban annak megvilágítására, mire is vannak a bölcsészettudományok.

Addig is, stílszerűen az olvasmánylista:

 

READING LIST
 
BATE, Jonathan, The Public Value of the Humanities (Bloomsbury, 2011)
 
COLLINI, Stefan, Impact on Humanities: Researchers Must Take a Stand Now or Be Judged and Rewarded as Salesmen TLS, November 13, 2009
 
FERRALL, Victor, Liberal Arts at the Brink(Harvard UP, 2011)
 
GAY, Volney, Progress and Values in the Humanities (Columbia UP, 2010)
 
MOTION, Andrew, The Bonfire of the Humanities: Why the Humanities Matter
(Romanes Lecture 2011 – full text atwww.oxfordtoday.ox.ac.uk)
 
NUSSBAUM, Martha, Not for Profit (Princeton UP, 2010)
 
REES, Martin, Speech by Professor Martin Rees on the occasion of the launch of the 750th Anniversary Campaign for Merton College, at Drapers’ Hall, Tuesday 24th May 2011.
(full text athttp://www.merton.ox.ac.uk/alumni_and_friends/support_750.shtml)
 
SHEPPARD, Anthony (ed.); The Life and Thought of Marjorie Reeves (1905-2003), Advocate for Humanist Scholarship and Opponent of Utilitarian University Education(Edwin Mellen, 2011)

 

 Az Oxford Today cikkei alapján: HHF

 

 

 

 

 

 

258 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr703349036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:05:05

@Zabalint: "De a bölcsészképzés nem termeli a GDP-t."

Abba ne menjünk bele, hogy mi is növeli... a GDP mint referencia eléggé sci-fi kategória.

no mail, no problem 2011.11.03. 14:05:41

@Martian: "Mindössze rámutattam, hogy kb. a XX.sz. első felében jóval több paradigmaváltó felfedezés született, mint a XX.sz. második felében."

és arra még nem gondoltál, h ennek esetleg oka van? hogy ezen se képzés mennyiségének, se a minőségének a növelése nem segít? a xx. sz. második felében sokkal több pénz ment a k+f területre, sokkal több a kutató, sokkal nagyobb számban folynak kutatások, mint az első felében. rengeteg eredmény az iparban, és mindennapi életben hasznosul a szemed láttára. megkérdezem, még egyszer: hol és miben várod az áttörést?

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:06:15

@Zabalint: "A bölcsész képzésnél meg a többség elvégzi, mert tud magolni, de amit bemagolt, azt 90% nem tudja hasznosítani."

Itten lehet a kutya elásva... :)

Paszternak 2011.11.03. 14:06:49

@Hazzuri: "Nem olcsó. És ne menjen bölcsésznek se."

A mérnökképzés majdnem 3x annyiba van.

"1. Az értelmes bölcsésztől veszik el a helyet, azáltal, hogy masszívan elértéktelenítik a diplomát."

Te csak ne hullass kroki-könnyeket az értelmes bölcsészekért. Majd mingyárt én is siratni fogom a 430 pont feletti mérnököket, akik kénytelenek szívni a sok 346 pontos hülye miatt...

"2. 5év... A tanárok és a diákok idejéből... Ez is pazarlás..."

Nem, ez foglalkoztatás.

Üdv,

P.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 14:07:12

@Paszternak:
Egyébként persze, olcsó dolog a bölcsészképzés, meg a közgáz is, mert elég egy tábla, egy terem és egy tanár. Bezzeg a mérnök képzésnél méregdrága felszerelések, laborok kellenek. A baj csak az, hogy oda jutunk, nem lesz meg az a kisebbség, amelyik megtermelje az ételt és az eszközöket a többség "bölcselkedéséhez".

Paszternak 2011.11.03. 14:08:16

na megyek, lendítek én is a GDP-n (kajálok)

Üdv mindenkinek,

P.

Szélmalomharcos 2011.11.03. 14:08:21

@Martian:
A tudományban a leggyengébb láncszem a profitérdekeltség, ami nélkül viszont lánc se lenne. Ezen sokat el lehetne bölcselkedni, de offtopic

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 14:08:49

@Martian:
Nem a referencia érdekel, hanem az a lényeg, ha nincsen mérnök, nincsen gyár. Ha nincsen gyár, nincsen termelés. Ha nincsen termelés, akkor nem hogy számítógép nem lesz, amivel kommentelhet a bölcsész, hanem kaja sem, amit megehet.

Hazzuri 2011.11.03. 14:10:28

@Paszternak:

Szoci vagy? Ezek szerint nem vagy az maximalista típus....
Neked a Kádár korszakban kellett volna egyetemre járnod! :)

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:11:45

@no mail, no problem: gyakorlatilag a mikroelektronika húzott mindent magával, igazán jelentős eredmények az ehhez kapcsolódó területeken születtek.

De például hiányolom a MrFusion erőforrást a DeLorean-omba... :)

no mail, no problem 2011.11.03. 14:12:26

@Idet: "A finnugor nyelvrokonság (vagy nem nyelvrokonság) csakugyan nem politikai kérdés. A Habsburgok tették azzá, és nyelvünk török elemei éppúgy valóságosak, mint a finnugor része."

ööööö mit és hogyan tettek ebben a kérdésben a habsburgok?

no mail, no problem 2011.11.03. 14:13:12

@Martian: hol és miben várod az áttörést?

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 14:13:21

@Martian:
És mi van a sejtbiológiával például? Szerinted ott kevés volt az eredmény?

Édy, aki Endre 2011.11.03. 14:15:12

@Idet:

"Mán akkó' nem is vagyok igazi? Brühühü:)))"

Rendben van. Visszamenőlegesen és ekszkatedra annak minősítelek. :)

Idet 2011.11.03. 14:16:13

@janper: A hídról jut eszembe: az a völgyhíd ott a Balaton környékén nyilván teljesen rendben van műszakilag, csak éppen semmi értelme.

no mail, no problem 2011.11.03. 14:16:13

@Zabalint:

az ugye nem zavar, hogy gyár és mérnökség léte előtt is voltak bölcsészek és egy se halt éhen. vagy ha éhen is halt, túl későn, ti. volt ideje hetet-havat összehordani.

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:17:27

@Zabalint: ez vitathatatlan. De ha már van mérnök, a mennyiség és minőség aránya az alkalmazott mérnökök vonatkozásában kulcsfontosságú.

Ahogy azt az egykori honvéd őrmester értekezte az előfelvételisekkel kapcsolatban:
"maguk mint villamosmérnöknek tanulnak?! basssz, nincs is annyi villamos!! :)"

Édy, aki Endre 2011.11.03. 14:17:39

@Zabalint:

"Nem a referencia érdekel, hanem az a lényeg, ha nincsen mérnök, nincsen gyár. Ha nincsen gyár, nincsen termelés. Ha nincsen termelés, akkor nem hogy számítógép nem lesz, amivel kommentelhet a bölcsész, hanem kaja sem, amit megehet."

Ezt szokták kibővítve úgy hangoztatni még, hogy: "Ha nincs föld és paraszt, nincs gabona és kolbász (meg pálinka). Ha nincs gabona és kolbász, nincs jómunkásember, aki éhgyomorra felépítse a gyárat. Ha nincsen gyár, nincsen termelés. Ha nincsen termelés, akkor nem hogy számítógép nem lesz, amivel kommentelhet a bölcsész, hanem kaja sem, amit megehet."

Nahát, kimaradt a mérnök. Biztos véletlen. :)

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:19:15

@Zabalint: oké, konkrétan mennyit is nőtt csak a sajtbiológiától az átlagos élettartam?
Vagy milyen más, társadalmi szinten is érezhető eredmény született?

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 14:20:44

@no mail, no problem: Nem érzem feladatom, hogy a hozzászólók műveltségét teszteljem. Mészöly Dezsőről szóló cikkünk nem volt fent az indexen, így sokak figyelmét nem kelthette fel.

Idet 2011.11.03. 14:21:50

@Édy, aki Endre: Jaj, de megkönnyebbültem! Háládatosan köszönöm, csókolom a kezit-lábát, mint azt egy nemzetiség Jókainál mondja.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 14:21:52

@no mail, no problem:
Igen, persze, de a mai bölcsésznek kell a számítógép is többek között, nem csak a kaja. Egyébként a kaja témába is bele mehetnénk, nem gondolod, hogy 200 éve ennyi embert el tudott volna tartani Európa, de ezt most inkább hagyjuk.

Martian (törölt) 2011.11.03. 14:22:04

@Martian: természetesen sejtbiológia :)

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 14:22:51

@janper: Köszönöm a pontosítást. Közös nyelvre van szükség, mondaná Wittgenstein. De talán nem olyan reménytelen a helyzet, mint maga véli.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 14:24:26

@Martian:
Nem arról beszéltél, hogy mennyiben változtatta meg az életünket, hanem hogy mekkora volt az áttörés. Mert áttörés az volt az elmúlt 60 évben a területen, és ki tudja mikor fejti ki tényleges hatását az életünkre.

Idet 2011.11.03. 14:26:17

@no mail, no problem: Most így hirtelen (mondottam volt, hogy a vészes lebukás veszélyével küzdök) Bach korszak, porosz-itáliai háborúk, kiegyezés, mert kellett a katona meg a gabona, szarvunknak az ő letörése, hogy múltunk nem isolyan, nem is az, nem is azok vagyunk, akik.

Túl egyszerű tudom, de pillanatnyilag ez telik tőlem, mert vigyázó szemem usw.

Idet 2011.11.03. 14:28:16

@Zabalint: Számítógép. Mit szólsz azokhoz a nyelvi ajánlásokhoz, amit a szerkentyű az általa nem ismert kifejezések helyébe tenni gondol?

Idet 2011.11.03. 14:29:58

@Hörcher Ferenc: Ó, Istenem, mikor halt meg? Az egyik legcsodálatosabb Shakespeare- értő és fordító volt!

Bobby Newmark 2011.11.03. 14:30:49

@Hazzuri: "Bölcsészettudomány létjogusultságát teljesen értelmetlen megkérdőjelezni, mert ahogy azt már valaki írta, az összes alapkutatás jellegű tudományt megkéne szüntetni."

Hogy nem szakad rád a plafon!

Egy természettudományos alapkutatás eredménye egy objektíve igaz állítás a világról.

Egy "bölcsész alapkutatás" eredménye egy vélemény, ami vagy igaz, vagy nem, és ezt lehetetlen is eldönteni objektíven.

Ne akard összemosni a kettőt, homlokegyenest különböző dolgokról van itt szó.

janper 2011.11.03. 14:36:47

@Bobby Newmark: "Egy természettudományos alapkutatás eredménye egy objektíve igaz állítás a világról." Ebbe azert bele lehet kotni, maradjunk a 'modell' kifejezesnel. Persze remelhetoleg mindenki erti, mit akarsz mondani.

Az alapkutatas ket dologra jo:
1) spekulativ modon probalunk minel tobbet megtudni a vilagrol, hatha elobukkan valami hasznos
2) spekulativ modon probalunk minel tobbet megtudni a vilagrol, mert kivancsiak vagyunk :)

Az elemzo bolcseszet nem kutatas-jellegu tevekenyseg, hanem inkabb kreativ folyamat. A szociologiat pl. en mar nem neveznem klasszikus bolcseszetnek, az egy soft science, kb. mint a kozgaz. Es mint minden tudomanyhoz, a szociologiahoz is egyre inkabb a matek a kulcs.

Bobby Newmark 2011.11.03. 14:39:19

@Paszternak: Szerinted mi a drágább, ha valaki két évig nyaral állami pénzen, aztán kivágják, és aztán semmit nem tud kezdeni azzal, amit tanult, vagy az, aki öt évig hawaiiozik állami pénzen, aztán kap egy papírt, amivel aztán ő sem tud mit kezdeni?

Bobby Newmark 2011.11.03. 14:42:11

@Zabalint: Tegyük hozzá, hogy akit első két évben kivágnak, az nem jut el addig, hogy a képzése a "méregdrága" fázisba jusson. Első két év mérnökkaron is tanár, tábla, papír.

Hazzuri 2011.11.03. 14:45:42

@Bobby Newmark:

Arra próbáltam rávilágítani, hogy az alapkutatás jellegében hasonló és párhuzamba állítható a bölcsészettudománnyal. Egy matematikus által kigondolt rendszert ugyanolyan nehéz "értékelni", mint egy bölcsész produktumot.
Pl. Erdős gondolta volna, hogy a gráfok, és az ő hozzáadott eredménye a gráfelmélethez ilyen nagyhatással lesz a világra? Kötve hiszem. Egy politikus vagy matematikus kortársa akkoriban látta volna ezt? Nem valószínű.

Nehéz eldönteni valaminek a létjogosultáságát a GDP függvényében. Sem az alapkutatás sem a bölcsészettudomány által kitermelt valamik "hasznossága" nem mérhető közvetlenül a GDP-vel. Bár szerintem a bölcsészek jóval több "szemetet" termelnek, mint mondjuk a többi természettudós.

Bobby Newmark 2011.11.03. 14:50:02

@janper: Nem, egy alapkutatás EREDMÉNYE egy ellenőrizhetően igaz állítás.

A modellalkotás csak a második lépés, a megfigyelés után. A modell csak egy közbenső lépcsőfok. Az eredmény meg egy állítás, ami megfigyelésekkel és egy igazolt modellel (és rengeteg cáfolttal) van alátámasztva.

Ez az állítás meg az, amire az 1-ben és 2-ben céloztál, a "tudás a világról", vagy a "kíváncsiság tárgya".

Az utolsó bekezdéseddel meg egyetértek, én is ezt mondtam, hogy semmi köze az alapkutatásoknak a bölcsészethez, semmilyen szempontból.

Hazzuri 2011.11.03. 14:53:34

@janper:
2) spekulativ modon probalunk minel tobbet megtudni a vilagrol, mert kivancsiak vagyunk :)

Nem ismerem, hogy a bölcsészek hogyan kutatnak. Más a , mások akutatás tárgya, ezért nyílván mások is az eszközök.
De érdekes módon, azért a klasszikus természettudományos módszerek is kezdenek megjelenni bölcsészettudományban. Nyilván a pl. a logika mindig közös eszköz volt, de most pl. a leíró nyelvtanra gondolok. Szabályokkal írom le a nyelvet és milyen mókás, hogy úgy-ahogy működik.
Határok nem minden esetben élesek.

janper 2011.11.03. 14:55:12

@Bobby Newmark: arra celoztam, hogy ellenorizhetoen igaz allitasok nincsenek, csak falszifikalhato modellek a vilagrol. A relativitaselmelet vagy a newtoni fizikai is csak modell, bar annak kivalo mindketto.

no mail, no problem 2011.11.03. 15:01:22

@Zabalint:

az eltartóképesség és a népesség kérdéseit tényleg hagyjuk, mindössze arra az állításodra próbáltam rámutatni, hogy a mérnököt mindennek az origójába állító okoskodásod téves, tényszerűtlen, és nem mentes némi sovinizmustól.

továbbá lehet, hogy tévedek, de szerintem mindenki más többet bukna a számítógép hiányán, mint a bölcsészek. a könyvtár hiánya, az betenne. persze egy-két kutatásnak betenne, a corpus kutatást valószínűleg macerás lenne, de ahogy már írtam, nem látom szükségszerűnek a nyelvészek bölcsészeti besorolását.

a számítógép hiányának a mérnökök és reáltudományok művelői lennének a nagy vesztesi. meg a bankok, a vállalat- és termelésirányítás, a hírközlés, az időjárás előrejelzés, a közlekedés, a termelés, és gondolom millió dolog, ami nem jut eszembe, mind többe buknának, mint a bölcsészek.

paska 2011.11.03. 15:03:11

@Hörcher Ferenc: Teljesen lenyegtelen ugy, de a cikkben nincs olyan informacio, amely megalapozna a Nussbaum-ra mint oxfordi filozofusra valo hivatkozast. Ilyen alapon finn filozofusnak is nevezhetnenk, mert permanent fellow a Helsinki Collegium for Advanced Studies-ban.

A konyvet kulonben nem olvastam. Gyanakvassal szemlelem az olyan szerzoket (Nemeretol Nussbaumig), akik egy-ket evente 800 oldalas konyvekkel rukkolnak elo. Ezert, valamint a TLS review alapjan ugy iteltem meg, hogy nem erdemes elolvasni. De persze ez egy ex ante hasznossagi kalkulacio volt: lehet, hogy irto jo konyv. (Szinten lenyegtelen: azert az egy igen gyenge erv egy konyv elolvasasara, hogy lam, sokan vitatkoznak rola. Nem akarnek olcso lenni, de most akkor ennek alapjan el kellene olvasnom a Mein Kampf-ot, Csurka es Lenin muveit cover-to-cover?)

A lenyeg: Ha az Nussbaum fo tezise, hogy a human diszciplinakra szukseg van, akkor tokeletesen egyetertek vele. Ha viszont erre az Nussbaum fo erve, hogy ez azert van igy, mert a human diszciplinak nem ertekelhetoek anyagi, utilitarista, stb. szempontok alapjan, akkor ez egy rossz erv egy egyebkent helyes konkluzio mellett.

Édy, aki Endre 2011.11.03. 15:04:48

@Vuperi:

"Neked nem barátod a gugli? Szerintem igen, csak viccelsz."

Látod, így jársz, ha írsz, mielőtt olvasnál. Olvass csak vissza! :)

Édy, aki Endre 2011.11.03. 15:07:09

Deutsch Tamás még nem érdeklődött Nussbaum kiléte felől cizellált stílusba'? :)

Hazzuri 2011.11.03. 15:10:20

@paska:

Hogyan értékelnéd "anyagi, utilitarista, stb. szempontok alapjan" a bölcsészetet?

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:11:55

@Bobby Newmark:
Annyira azt nem ismerem, bár fizika laboruk van az elsőéves gépészmérnököknek, barátnőm meg gyógyszerész szakon elég sok féle laborgyakorlatra jár, apja szerint(aki vegyészmérnök) elég drágák azok a vegyszerek, amelyeket analitikán felhasználnak.

Bobby Newmark 2011.11.03. 15:12:31

@Hazzuri: Ez nagyon jól hangzik, csak erre sajnos nem alkalmas a tömegképzés. A történelem meghatározó gondolkodói, akik komolyan letettek valamit az asztalra, nem azért voltak erre képesek, mert elvégeztek egy ötéves képzést.

Arra, hogy egy adott ember az élete során az egész világot megváltoztató felfedezést tesz, néhány nagyságrenddel kisebb az esély, mint hogy megnyeri az ötöst a lottón.

A műszaki felsőoktatásban sem feltalálókat képzünk. Úgyhogy csak azért fenntartani egy bölcsészképzést, mert talán, esetleg ott képződik ki a generációnk meghatározó gondolkodója (aki mellesleg ezen képzés nélkül is valószínűleg elérné ugyanezt, lásd történelmi példák) elég nagy luxus.

Egy gyakorló mérnök, amikor épp nem változtatja meg a világot a találmányával, akkor is hasznos a társadalom számára. A munkája közvetlenül hasznosítható, alkalmazott tudomány segítségével használható terméket állít elő.

Egy gyakorló bölcsész munkáját hogyan hasznosítjuk? Mit csinál egy bölcsész, aki nem Popper Péter? Mi a mindennapi munkájának eredménye, amit hasznosíthatunk, amire igény van, ami működik?

no mail, no problem 2011.11.03. 15:13:46

@Idet: bocs, de szerintem nem mondtál semmit, csak lőttél egyet-kettőt a homályba.

hogyan is tették politikai kérdéssé a magyar nyelv finnugor rokonságát a habsburgok?

paska 2011.11.03. 15:15:58

Egyszeru: Az allitasom, hogy az intenziven uzott bolcseszetnek merheto anyagi haszna (is) van. Ezt empirikusan megmerni nem egyszeru, de teljesen mertekben LEHETSEGES egyetemi szinten is, nemzetgazdasagi szinten is. Ennel is egyszerubb azonban vegiggondolni, hogy miert nem valoszinu, hogy az allitas teves.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:16:17

@no mail, no problem:
"az eltartóképesség és a népesség kérdéseit tényleg hagyjuk, mindössze arra az állításodra próbáltam rámutatni, hogy a mérnököt mindennek az origójába állító okoskodásod téves, tényszerűtlen, és nem mentes némi sovinizmustól."

Tévedsz, mert én nem állítottam mindennek az origójára, a sovinizmus meg már csak azért is kizrható, mert nem vagyok mérnök. A számítógép pedig egy példa volt, felhozhattam volna a nyomdatechnikától kezdve a parkolóházépítésen keresztül a kötelező védőoltásig akármit. És alapvetően nem a mérnökségről van szó, hanem a produktív munkáról, ami nélkül nem mennénk semmire, nem lehetne filozofálgatni az élet mélyebb dolgain.

csaklit 2011.11.03. 15:18:04

Mostanában elég sok hozzászólást olvasni minden fórumon, hogy felesleges mindenféle bölcsészképzés, illetve maga a kultúra finanszírozása is megkérdőjeleződik. Mindenkinek, aki a kultúra vagy a bölcsészképzés szükségességét kérdőjelezi meg csak egy hivatkozást csatolnék ide:
de.wikipedia.org/wiki/Museumsinsel_(Berlin)
A gazdaságilag mintának tekintett/tekintendő Németországban hatalmas pénzeket áldoznak, mind az állam, mind nagyvállalatok olyan "értelmetlen" dolgokra mint például egész múzeumi negyedek építése. Az a csúnya kultúra. Persze érvelhet valaki azzal, hogy Németország megengedheti magának, de akkor képzeljünk el egy átlag magyar állampolgárt kultúra nélkül. Nincs rádió, nincs tv, nincs nyomtatott sajtó, nem olvas könyvet, nem jár színházba, múzeumba, moziba. Igen, lehet így is élni, de ez kb. olyan, mint a vicc: nem cigizik, nem iszik, nincs barátnője. Él, de minek???

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:22:17

@csaklit:
Te is összekevered a művészetet a bölcsészettel. A bölcsész nem alkotó, hanem elemző szerepet kap benne. Az író nem bölcsész, hanem művész, ahogy a színész, a rendező, a festő és a szobrász is.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:24:58

@csaklit:
De egyébként igen, szükség van bölcsészekre, csak nem annyira, amennyit mostanában képeznek, és nem olyanra, amilyen mostanában a többség(hülye a maekhoz, de tud magolni).

Bobby Newmark 2011.11.03. 15:25:16

@Zabalint: Oh, a fizika labor... Középiskolai fizika elektromosságtan részének ismétlése, pl műanyagdobozba csatlakozós drótokkal áramkör építés, egy oszcilloszkópos mérés, nyúlásmérő bélyeg, meg egy csomó általános kis semmiség. Ráadásul ha jól tudom, majdnem ugyanaz minden karon, a villamosmérnökök kapják kicsit komolyabban. BME-n legalábbis.

Nem hiszem, hogy ez lenne a méregdrága.

Akkor már ott van az informatika, ami jellemzően első két éves tárgy, és ahhoz kell viszonylag drága labor, de az speciel már mindenhol máshol is van.

Ráadásul mindezt összevontan végzik egyetemen belül, nem kell speciális szaktudás, egy matektanár ugyanúgy előadja a matekot a vegyészeknek mint a gépészeknek.

Szerintem úgy összességében az alapképzés mindenképp olcsóbb, mint később a szakirányú.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:25:36

Ja, bocs hogy néha kimaradnak betűk, de sajnos macbookproról írok...

Hazzuri 2011.11.03. 15:27:22

@Bobby Newmark:
Teljesen egyetértek veled abban, hogy a mai (és szerintem nem csak a MO-i) bölcsészképzés pazarló és értelmetlen.

"Egy gyakorló bölcsész munkáját hogyan hasznosítjuk? Mit csinál egy bölcsész, aki nem Popper Péter? Mi a mindennapi munkájának eredménye, amit hasznosíthatunk, amire igény van, ami működik? "
Erre a klasszikus példa a (jó) tanár.

Vagy pl. égetően veszít téged egy teológiai kérdés, mert pl. meghalt az édesanyád.
Erre kinek a segítségével találod meg a választ? Nem egy mérnökhöz fogsz fordulni.

A végzett mérnök hallgatók 95% nem kutatással, hanem elsősorban fejlesztéssel foglalkozik. Hozzá kell rakni a bölcsészek kedvéért, hogy ez egyáltalán nem gépi munka, és igen a mérnök is gondolkodik - nem is keveset.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:29:51

@Bobby Newmark:
Azért a fizika labornál nagyobb a tanár sűrüség, mint egy filozófia előadáson, és azt is meg kell fizetni. Meg persze ahogy mondod, informatika, minden mérnök szakon van az elején.

De mint már mondtam, gyógyszerészeknél, igaz ott 400 fölötti a ponthatár, de barátnőm apja szerint egy analitika laboron volt hogy közel 50 ezer Ft-ot öntögettek össze, és ez legelső félév.

janper 2011.11.03. 15:30:55

@csaklit: senki nem allitja, hogy nincs szukseg kulturara. Arrol volt szo, hogy felesleges tobbszor annyi esztetat kepezni, mint fizikust.

csaklit 2011.11.03. 15:33:01

@Zabalint:
hol húzod meg a határt a művész és a bölcsész között? József Attila költő volt, de a szegedi egyetem bölcsészkarára járt. Vagy Grecsó Krisztián író szintén Szegeden végzett.
Nem a bölcsészképzés mellett érvelek, bár magam is bölcsészként végeztem. Én még olyan szakra jártam, ahol évente 6 hallgatót vettek fel. Ma ez a szám 28!! A '90-es évek közepétől - nem csak a bölcsészképzésben - megvalósuló hallgató létszám növelése vezettet ide. És ez nem csak a bölcsészetre igaz.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:34:23

@Hazzuri:
"Erre a klasszikus példa a (jó) tanár. "

Ez nem válasz a miértre, mert a jó bölcsész tanár a humán tárgyát fogja megtanítani, tehát újra felmerül a kérdés, hogy mire és hol fogja hasznosítani a diák, amit tanult.

csaklit 2011.11.03. 15:38:31

@janper:
Az igazság az, hogy a felvételiket megnézve alig-alig mennek fizikusnak középiskolából.
Ennek ugyanaz az oka, mint annak hogy miért nincsenek motivált tanárok. A jobb képességű gyerekek, mivel ezeken a pályákon nincs pénz, más pályákra mennek. Így vagy az megy ilyen pályára, aki tényleg ez akar lenni vagy akit máshova nem vesznek fel.
Elitképzés megoldás lenne.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:39:09

@csaklit:
"hol húzod meg a határt a művész és a bölcsész között? József Attila költő volt, de a szegedi egyetem bölcsészkarára járt. Vagy Grecsó Krisztián író szintén Szegeden végzett. "

Nem kell határt húzni, mert aki irodalmi műveket ír(vagy festményeket fest, stb., én most elsősorban az irodalomról beszélek), amit mások művészetnek tartanak, az művész, függetlenül attól, hogy főállásban teszi-e. Ettől még lehet orvos(pl. Csáth Géza), tanár, villamossofőr, mérnök, stb. És lehet főállású író is. Egyébként vannak művészeti szakok és bölcsészeti szakok is, a kettő nem ugyanaz.

janper 2011.11.03. 15:40:27

@csaklit: en majdnem fizikusnak mentem, utolag sajnalom, hogy nem. Fizikuskent elkepesztoen sok lehetoseged van az eletben. Es rengeteg penz is, egyebkent. :)

Hazzuri 2011.11.03. 15:40:58

@paska:
Hurrá! :) Akkor a bölcsészettudomány megvan mentve?

Mi a képlet?
Kiváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá egy bölcsész prof, ha kvantifikálják a "hozzáadott termékét", azért ebben van valami irónikus ... és egy kicsit fura nem?

Nem jobb, ha kvalitatíve van elmagyarázva?

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 15:41:41

@csaklit:
Aki ért a fizikához, az inkább egy mérnöki szakot választ, mint hogy fizika tanárnak menjen. A baj az, hogy már a mérnöki szakokon is súlyos az aluljelentkezés, olyanokon is, amelyek utána biztos elhelyezkedést jelentenének. És ez ördögi kör, mert így szar és kevés fizika, biológia, kémia tanár lesz, ki szeretteti meg a természettudományokat a következő generációval?

no mail, no problem 2011.11.03. 15:43:08

@Bobby Newmark:

a bölcsészettudománynak is meg vannak a saját szabályai és ugyanúgy létezik a tudományosság kritériuma. csak úgy mondom.

Hazzuri 2011.11.03. 15:45:06

@Zabalint:
Nem mert egy jó egyetemi tanár, tanult, olvasott pedagógiát, ezáltal sokkal hatékonyabban tudja oktatni a matematikát, fizikát, mérnöki tudományokat.

Ha minden doktorandusz, aki a gyakorlatokat és a laborokat tart írna egy óratervet, vagy vmi gagyi vázlatot sokkal hatékonyabb lenne az oktatás és a tudás átadása.

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 15:45:50

@paska: Csak a tény kedvéért: aki fellow egy oxfordi college-ban, az fellow egy oxfordi college-ban. Ha pedig történetesen filozófus, innét kezdve oxfordi filozófus, a szó azon tág értelmében, ahogy a cikkben szerepel.
(és ez nyilván nem vethető össze a finn filozófus kategóriájával, amely, ugye, nemzet(iség)et jelöl.
Másdoszor: Nem a könyv elolvasása mellett érveltem, hanem elolvasása nélküli leszólása ellen.
Harmadszor: Nem árt ismerni a Meni Kampfot.
Negyedszer: Nussbaum interjút adott, nem tanulmányt írt. Tehát nem érvel túl szigorúan. De ha már ilyen szigorú, akkor magának sem elég azt mondani, hogy x rossz érv, hanem meg is kellene mutatnia, miért az.
Ötödszer, és ez a lényeg: örülök, hogy egyetértünk Nussbaum érvelésének fő iránya tekintetében. :)

Bobby Newmark 2011.11.03. 15:55:30

@Hazzuri: "Erre a klasszikus példa a (jó) tanár."

Oké, ez lefedi a bölcsészképzés egy szakát. És a többi? Filozófia-, könyvtár szak, obskurus nyelvek és hozzá tartozó kultúra oktatása (mongolisztika, pl)? Az mire jó? Tömegesen, állami pénzből pláne?

"Vagy pl. égetően veszít téged egy teológiai kérdés, mert pl. meghalt az édesanyád.
Erre kinek a segítségével találod meg a választ?"

Egyértelműen pap(legalábbis a példában szereplő fiktív énem, merthogy a valósnak nem lesz ilyen problémája az fix). De az nem a bölcsészképzés része, hanem a saját kis belső világuk, hierarchiájuk és oktatásuk dolga.

janper 2011.11.03. 15:57:18

@Bobby Newmark: az obskurus nyelvek oktatasa szerintem rendben van, az pont olyan elitkepzes-szagu. Evi 5 arab szakos diak, komoly vizsgakkal es tananyaggal (a'la PPKE) az teljesen rendben van szerintem. A baj a tomegkepzessel van, mint fentebb is emlitettem.

Édy, aki Endre 2011.11.03. 16:09:03

@Hörcher Ferenc:

"Csak a tény kedvéért: aki fellow egy oxfordi college-ban, az fellow egy oxfordi college-ban. Ha pedig történetesen filozófus, innét kezdve oxfordi filozófus, a szó azon tág értelmében, ahogy a cikkben szerepel."

Ez így van. Például Bajnai Gordon adjunct professor titulussal műxik a SIPÁ-n (U. of Columbia), ezért ő innentől kezdve a Columbia professzora. Történetesen. Vagy effélék.

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 16:26:39

@Édy, aki Endre: A dolog ott kicsit fordítva fog működni, gondolom, Bajnai professzor lesz büszke rá, hogy a Columbián oktathatott, míg az általam említett esetben Oxford büszke az honorary fellow-jára. (Ja, mert ugye Bajnai még nem tudományos celeb.)
Amúgy meg tessék majd megnézni Bajnai életrajzait. :)

Édy, aki Endre 2011.11.03. 16:29:43

@Hörcher Ferenc: Nem a büszkeségről beszélünk itt, hanem arról, ha valaki ez és az itt és ott, akkor az úgy is van. Tehát Bajnai a Columbia professzora. Ez már tény. :)

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 16:30:37

@Hazzuri:
Biztos vagy abban, hogy aki jól tanít, az a tanult pszichológia, pedagógia miatt tanít jól?

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 16:32:34

@Hörcher Ferenc: Amúgy kéretik még figyelembe venni az oxfordi college-ok fellow-rendszerét. Mely épp a helyhez kötést szolgálja.

no mail, no problem 2011.11.03. 16:40:25

@Zabalint: úgy kezdted, hogy: "hanem az a lényeg, ha nincsen mérnök, nincsen gyár." majd lépésről lépésre, ok-okozati indoklással felépítve eljutottál az éhenhaláshoz. számodra a mérnök az, akinek a hiányából három lépésben levezhető a civilizáció pusztulása, lévén mindenki éhenhal. vagyis ennek a világképnek az origója mérnök, mert ha mérnök sincs, élet sincs.

azon túl, hogy az okfejtésednek hibás a kiindulási alapja, (a mérnöki szakmák kialkulása előtt is létezett a civilázió, fejlődőtt, volt termelés, és volt mit enni) hibásak a következtetsz, (nincs gyár -> nincs termelés) most azon is vitatkozol, hogy mit írtál le. ne fárasszuk egymást.

Édy, aki Endre 2011.11.03. 16:48:42

@Hörcher Ferenc: Ha valaki lehet celebjuhász - teljesen jogosan -, akkor kik vagyunk mi, hogy megvonjuk a bizalmunkat Bajnai professzortól? :)

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 16:53:44

@Édy, aki Endre:

Nem vontuk meg, természetesen. Azt mondtuk, még nem az. Politikusként celeb, tudományos celebnek MÉG nem nevezhető. :)

Bobby Newmark 2011.11.03. 16:55:48

@no mail, no problem: Végletekig lecsupaszítva a dolgot igaza van. Az alkalmazott tudomány az, ami életben tart minket. Minden más úri szórakozás.

Az alkalmazott tudomány szakértői meg a mérnökök (és az orvosok).

Ezt a két kijelentést cáfold, ha tudod!

Martian (törölt) 2011.11.03. 18:00:07

@Zabalint: "Mert áttörés az volt az elmúlt 60 évben a területen"

Mi volt az az elmúlt 60 évben, ami a feje tetejére állította a (tudományos) világképünket?

Martian (törölt) 2011.11.03. 18:05:58

@Bobby Newmark: "Az alkalmazott tudomány az, ami életben tart minket. Minden más úri szórakozás."

Ami életben tart, az az élelmiszerek, némi odú, egy kis fűtés (trópusok híján), víz. Minden más úri szórakozás. :)

no mail, no problem 2011.11.03. 19:31:44

@Bobby Newmark:

a földi bioszféra elenyésző része él alkalmazott tudománnyal és annak az eredményeivel, és egyelőre mégse halt ki. ha pusztán a számosságra koncentrálunk, akkor planktonokhoz számához képest a 8 milliárd ember lehet, hogy mérési hiba. arról nem is beszélve, hogy sokkal nagyobb jelentőségük van az életben maradásunkban, mint a civilizáció valaha volt, és jövőben leendő összes mérnökének együtt. a globális túlélést tekintve engem sokkal jobban aggaszt a planktonok számának drámai csökkenése, mint az, hogy kevés a mérnök.

a második állításoddal kapcsolatban visszakérdezek, hogy akkor most tudományról, vagy alkalmazott tudományról beszélsz? eddig nagyjából a tudományt próbáltad definiálni (mármint kizárni belőle és feleslegessé nyilvánitani mindenkit, aki egy kicsit is túlmutat evés-ürítés-szaporodás ciklus kiszolgálásán) most az alkalmazott tudományt próbálod leírni, ami szerintem nem ugyanaz.
és nem szorítkozik a mérnöki (és orvosi) tevékenységekre, beférnek oda sokan mások. még bölcsészek is, pl a könyvtártudományt is ide szokás sorolni. (értem, hogy számodra ők haszontalanok, de van aki jár könyvtárba, noha ez a te normáid szerint valószínűleg senkit nem tart életben) a "mi a fene az a tudomány?" kérdésével elég jól elvannak a tudományfilózofusok, a tudományszociológusok, és persze maguk a tudományos közösségek.

de ezek csak megjegyzések a két állításodhoz, vitatkozni nem áll szándékomban. se a megközelítéseddel, se a hozzáállásoddal nem értek egyet, a te szemléleted annyira távol áll tőlem, hogy feleslegesnek érzem. hosszan le lehet írni, hogy mi a baj vele, de az nyilván csak egy "úri huncutság", mert a veled való vitatkozás, és az álláspontod cáfolata nyilván "nem tart életben" senkit.

csaklit 2011.11.03. 19:50:24

@janper:
Ez gyakorlatilag minden kutatószakra igaz.
A baj a fizika tanári képzéssel van. Kimegy havi 100 ezerért tanítani? Ráadásul ha visszatér a '90-es évek közepe előtti szigor az egyetemeken, akkor még jobban is kell tanulni. Másrészt ki akar olyan középiskolában tanítani, ahol semmibe veszik a tanárt a diákok? Mert sajnos egyre több az ilyen iskola is. A szülő felelősségre vonhatja a tanárt? Ugyan már...

csaklit 2011.11.03. 19:55:00

@Zabalint:
Sajnos igazad van. A felsőoktatásra jellemző túlképzés és emelt hallgatói létszám óta rendkívül alacsony színvonal kell a legtöbb helyre. A bolognai képzés pedig segíti az ördögi kört, mert a kredit alapú képzésnek nem érdeke, hogy minél hamarabb végez és a halasztások miatt még félévet sem kell ismételned. Régebben ha nem teljesítetted a féléved, akkor szünetelt a hallgatói jogviszonyod, három bukás után pedig viszlát egyetem. Ma ebben sajnos a bankrendszer, lásd diákhitel sem érdekelt. Ezért van hogy valaki 7-10 évig végzi az egyetemet.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 19:56:07

@no mail, no problem:
Ez csak egy példa volt, ellenben az sem okos érvelés tőled, hogy a múltra hivatkozol, holott a jelenben azért az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a műtrágya ipar rengeteg mérnököt foglalkoztat. Az, hogy mit látsz bele a kommentembe, az a te dolgod, csak érvként nem kellene olyat felhasználni, amit nem írtam.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 20:06:34

@Martian:
A mikroelektronikát már említetted. Úgy gondolom az a tény, hogy most mi itt vitatkozunk mutatja, hogy az aztán feje tetejére állított mindent. És nem a blog.hu vagy a facebook megjelenése volt a forradalom, hanem mindaz, ami 1945-től 2000-ig zajlott le.

De akkor sorolok pár dolgot. Ebben az időszakban fedezték fel a DNS-t. Ebben az időszakban térképezték fel az ember teljes genetikai állományát, ebben az időszakban történt meg az első klónozás. Nyilván ezeknek a hatásait még nem érezni a hétköznapokban, de ha 50 év múlva mégis, akkor azt nem a következő 50, hanem az elmúlt 50 év alapozta meg.

Aztán hogy beszéljek másról is, ebben az időszakban az űrkutatás is rengeteget fejlődött, űrszonda járt az összes Naprendszer beli bolygónál, és ebben az időszakban járt ember a Holdon. És hogy ezek ugyan nem érintették az életünket, de nyilván a 19. század matematikai felfedezései sem akkor még, mára meg igen, de akkor nézzük csak a műholdakat, amelyek viszont részei az életünknek.

Most beszéltem néhány apróságról, de ha utánajársz, láthatod, hogy az emberiség természettudományos össztudását úgy lehet elképzelni, mint egy gömb, amely egységnyi idő alatt egységnyire növeli a sugarát, azaz a felhalmozott tudás egyre gyorsabban nő. Csak éppen látványosabb volt ez akkor, amikor az alapokat fedezték fel, mert akkor még többen látták át. Ma meg senki sem látja át, rengeteg kutatási terület van. Nyilván nem lesz olyan látványos, mint 1900 körül volt, de ettől még igenis az akkorinál még sokkal több új eredmény születik.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 20:13:40

@csaklit:
Azért megjegyzem a kreditrendszer előbb volt, mint a bolognai rendszer.

Szerintem a bolognai képzés azért rossz, mert így a korábbihoz képest kicsivel gyengébb alapozással kezdődik az alapképzés, a gyakorlati részre meg nincs idő. A mesterképzés kiegészíti az alapozást, gyakorlatra ott is alig az idő. A hagyományos párhuzamos egyetemi-főiskolai modell jóval jobb volt, mert különválasztotta az inkább elméleties(egyetemi) és az inkább gyakorlatias(főiskolai) képzést. Mindkét fajta szakemberre szükség lenne, de a BSc nem elég jó főiskolai képzésnek a kevés gyakorlat miatt, az MSc meg nem elég jó elméleti szakembernek, mert szét van szedve az elméleti alapozás, és nem is olyan szintű együtt sem, mint a régi 5 éves képzésnél volt.

A kreditrendszer meg vicc kategória. Egyrészt bent marad az is pár évre, aki hülye vagy lusta, másrészt szinte alig van, aki időben elvégzi, mivel a szivatás 1-2 nehéz tárgyra korlátozódik, ahol sokszor szerencse is kell a tudáson kívül, láttam már éltanulót, aki majdnem csúszott egy jelentéktelen, de szívatásra kijelölt tárgyon.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 20:17:46

@no mail, no problem:
Neked még elmondom, hogy én arról beszéltem, hogy a mérnök egy fontos láncszem a mai világban, és nem azt írtam, hogy mindennek az alapja. Ugyanezt leírhattam volna pékkel is. Az irodalmat elemző bölcsészről ugyanez nem mondható el.

De te tévesen azt a következtetést vontad le, hogy ha valaminek a hiányából következtetek, akkor az mindennek az alapja. Mondhatnék még minimum 10000 dolgot, amitől a mai világ nem működne. Ebből nagyon soknál mondhatod azt, hogy de régen működött. Igen, csak akkor mondj le erről is, arról is, ami ma nincsen. Ellenben ha nincsen irodalom elemző, attól még nem igaz, hogy nincsen irodalom.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 20:30:27

@no mail, no problem:
Szerintem te nem érted ezt az úri huncutság, szórakozás dolgot. Olyan szemlélettel vitatkozol, ami csak a te fejedben létezik. Nem arról van szó, hogy ne lenne szükség könyvtárakra és könyvtárosokra. Arról van szó, hogy vannak priorítások. Ami életben tart minket, az nyilván fontosabb, mint a szórakozás. De ha előbbi megvan, az utóbbira is szükségünk van. Ellenben az általam felsőbb priorításba tartozónak nevezett dolgokba nem csak a létszükséglet tartozik bele. Ha az ősember megelégedett volna azzal, hogy van kaja, pia éppen, és nem próbál nagyobbra törni, akár találmányokkal, akár fegyverekkel, akár új ötletekkel, akár magával a letelepedéssel, akkor elképzelhető, hogy a jövőbeli fennmaradása forgott volna kockán. Na én ebbe tartozónak érzem azt, amikor a kutatások célja már rég nem a létszükségletek kielégítése. A populista amerikai republikánusok előszeretettel hivatkoztak az űrkutatási pénzek megcsapolásánál az egyszerű emberek problémáira, hogy azok fontosabbak(az etiópok meg éheznek mentalitás...). Holott honnan tudná Mr. Bush, hogy 200 év múlva nem éppen az űrkutatás eredményei kellenek a túléléshez, vagy legalább valamely probléma megoldásához. Na itt lyukadok ki oda, hogy én bizony előrébb valónak érzem a valóság kutatását az ember által kitalált szellemi dolgok kutatásánál. Ez viszont nem jelenti azt, hogy azokat teljesen haszontalannak tekinteném. Nyilván olvasok szórakozásból, ha kell valami, kiveszem a könyvtárból, filmet nézek, és még sorolhatnám. Viszont azt a trendet itthon nem tartom jónak, hogy hiány van mérnökből, hiány van szakmunkásból, de inkább a bölcsész képzés van erőltetve, a közoktatásban meg egyre inkább háttérbe szorulnak a természettudományos tárgyak.

Martian (törölt) 2011.11.03. 21:41:13

@Zabalint: "Ebben az időszakban fedezték fel a DNS-t."

Már jóval előtte várható volt a felfedezése... és ahhoz képest még mindig nem tudjuk rendesen dekódolni, programozni a DNS szekvenciát.

"Aztán hogy beszéljek másról is, ebben az időszakban az űrkutatás is rengeteget fejlődött"

Már von Braunnak ott volt a fejében a holdutazás lehetősége is, amikor még a náci megtorló rakétákon dolgozott... és ahhoz képest lassan már orbitális eszköz híján nem tudjuk használni az egyetlen űrállomásunkat, nemhogy azóta holdbázist építettünk volna.
És még mindig a kémiai hajtóanyagú rakétákkal hajtunk a legtöbb űrkutatási célra...

"Csak éppen látványosabb volt ez akkor, amikor az alapokat fedezték fel, mert akkor még többen látták át."

A látványos eredmények megtapasztalásához nem kell elmélyedni... anno megdöbbentő újdonság volt a relativitáselmélet, de hol vagyunk még a fotonrakétától..?

"Nyilván nem lesz olyan látványos, mint 1900 körül volt, de ettől még igenis az akkorinál még sokkal több új eredmény születik."

Nem vonnám kétségbe a sok kis eredmény értékét... de ahhoz képest, hogy a XX.sz. elején a felfedezések felforgatták a korabeli paradigmákat, jelenleg sehol sem tartunk a mikroelektronika vonzáskörzetén kívül.
Még jó, hogy jó száz éve felfedezték a belsőégésű motort, különben a processzoros zabadagolójú konflissal büszkélkednénk... :) ámbár a nagyvárosi forgalom sokszor alig gyorsabb, mint egy vadnyugati lovasfogat. :)
Na, megyek és megnézem a Vissza a jövőbe összes részét, hadd legyen hiányérzetem :)

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.03. 22:14:55

@Martian:
"Már jóval előtte várható volt a felfedezése... és ahhoz képest még mindig nem tudjuk rendesen dekódolni, programozni a DNS szekvenciát."

Annak is eljön az ideje. Az ördög pedig a részletekben rejlik, mert mára igen részletesen ismert a sejtek belső műkdödése 60 évvel ezelőtthöz képest. De rengeteg tudományterületre igaz ugyanez.

Egyébként jellemző, hogy olyan 200 évvel ezelőtt alábecsülték a jövőbeli technikai fejlődést, addig 50 éve felül, ezért nem véletlen, hogy hiányérzetük van az embereknek.

"A látványos eredmények megtapasztalásához nem kell elmélyedni... anno megdöbbentő újdonság volt a relativitáselmélet, de hol vagyunk még a fotonrakétától..?"

Anno az emberek többsége semmit nem érzékelt a relativitáselméletből, ahogy most sem a legújabb kutatási eredményekből, amelyek jellemzően később fejtik ki a hatásukat. Szerinted pl. a klónozás nem volt megdöbbentő újdonság? Vagy azért nem, mert a sci-fik már ki tudja mikor írtak róla? És ha a CERN-ben másodszorra is meg tudják ismételni a fénysebességnél nagyobb sebességet? De a kutatások nagy része még csak ekkora szenzációval sem jár, mégis összességében nem keveset jelentenek.

Martian (törölt) 2011.11.03. 22:35:43

www.idokep.hu/hirek/ereznek-a-novenyek

A fotoszintézis fény-szakasza c. résztől.

Eredetiben: arxiv.org/PS_cache/arxiv/pdf/0905/0905.3787v2.pdf

Ha ezt az eredményt mások is megismétlik és sikerül egy kicsit a jelenség mögé nézni, az nagyobbat szólhat, mint amire DNS ügyben eddig jutottunk...

Bobby Newmark 2011.11.04. 09:29:05

@Martian: Igen. Gyűjtögetve halászva vadászva kb egymilliárd embert el is tud tartani a Föld. Annál most már egy kicsit többen vagyunk.

Akkor most mondjuk azt, hogy nincs technika és tudomány, válassz ki a családodból minden hét emberből hatot, akinek éhen kell halnia, jó?

Martian (törölt) 2011.11.04. 09:44:49

@Bobby Newmark: hát igen, kellett nekünk ennyire megsokasodni... ezen a kényszerpályán az élelmezés mellett meg kell oldanunk a nem megújuló energiaforrások kérdését is.

Martian (törölt) 2011.11.04. 09:48:05

@Bobby Newmark: a filozófusok erre talán felvetnék, hogy negatív népszaporulat és jelentős aktív élettartam növekedés kellene.
:)

janper 2011.11.04. 10:37:13

@Martian: Godel egyaltalan nem ezt pedzegette szerintem :)

Times New Roman 2011.11.04. 10:37:22

Miről beszélte ti? Kb. Alain Aspect óta kiderült, hogy a matematikát és a kvantumfizikát kivéve minden "tudomány" a kukába való:) Pl a geológiát és a törtéettudományt egyaránt beleértve... Max. van némi fokozatbeli különbség eredményeik megbízhatóságát tekintve (már csak azért is, mert az egyik az ellenőrizhetetlenebb múlt síkján kutat). De alapvetően mindkettő a "nem valóságról" szól, a látszatot abajgatja, masszírozza..:) Kicsi buták.:)

Bobby Newmark 2011.11.04. 14:15:54

@Martian: A 19. századi paradigmákat azért nem volt olyan nehéz fölrúgni, mert a vallási bullshiten alapultak, és amint előtérbe került az a szemlélet, hogy talán a tényeknek higgyünk a saját képzelgésünk helyett, szinte maguktól borultak fel.

Ma már jóval pontosabb képünk van a világról, nem is KELL felrúgni azokat a paradigmákat. Plusz jellemzően a megfigyelések inkább alátámasztják és pontosítják az eddigi elméleteinket, nem ellentmondanak nekik.

Egyébként meg szánalmasan röhejes ez a "nem elég gyors a fejlődés" hozzáállás. 400 éve megszülettél, leéltél egy életet, és úgy haltál meg, hogy tudtad, a dédunokád PONTOSAN UGYANÚGY fogja leélni az életét, mint te. Ma meg ha elkezdesz beszélgetni a nagyszüleiddel, a felét sem értik annak, amit beszélsz...

TE mit teszel a tudomány fejlődéséért, ha már ilyen nagy hanggal követeled? Itt vagy, beleszülettél egy, emberiség által még soha a történelem során nem tapasztalt technikai fejlettségbe és jólétbe, és kevesled... Ez tényleg a szánalom netovábbja.

Martian (törölt) 2011.11.04. 21:32:17

@Bobby Newmark: "A 19. századi paradigmákat azért nem volt olyan nehéz fölrúgni, mert a vallási bullshiten alapultak"

Newton és a klasszikus fizika mitől vallási bullshit?? azon már a 19. század derekára igencsak túljutottak.

"Plusz jellemzően a megfigyelések inkább alátámasztják és pontosítják az eddigi elméleteinket, nem ellentmondanak nekik."

A fotoszintézis-cikkben azt mérték ki, hogy a levélben a beérkező energiaterjedés késleltetése a fénysebességéhez képest mérhetetlenül kicsi. Vagyis a növény makroszkopikus szinten kvantumfizikai jellegzetességet mutat... ez váratlan és észbontó felfedezés és ha több oldalról is megerősítik, azt jelenti, hogy valamit nagyon nem tudtunk a növényekről, az élő szervezetekről.

"Ma meg ha elkezdesz beszélgetni a nagyszüleiddel, a felét sem értik annak, amit beszélsz..."

Ahogy írtam, ez igaz a mikroelektronika hozadékára.
De nem igaz a közlekedési eszközökre, építészetre, mezőgazdaságra, stb.

"TE mit teszel a tudomány fejlődéséért, ha már ilyen nagy hanggal követeled?"

:) Ami azt illeti, van olyan találmányom, amit egyetemi laborban újdonságként használnak... még ha nem is Star Trek-es színvonalú. :)

"Itt vagy, beleszülettél egy, emberiség által még soha a történelem során nem tapasztalt technikai fejlettségbe és jólétbe, és kevesled..."

Igen, de jogos az aggály, hogy mindez kikophat alólunk... ne is a pénzügyi válságra gondolj, hanem a jelenleg használt energiahordozókra.

30 éve volt szuperszónikus utasszállítás, ma már nincs... Teller Ede mondta, hogy ne féljünk az atomenergiától, de az atomerőművek elve leragadt az ő fiatalkorának technikájánál.
Ha van sok Mflops teljesítményű hordozható számítógép, miért nincs sok MW teljesítményű hordozható nukleáris telep?
És hol tart az évtizedek óta ígérgetett-fejlesztett fúziós erőmű?

Bobby Newmark 2011.11.05. 13:16:45

"Newton és a klasszikus fizika mitől vallási bullshit?? azon már a 19. század derekára igencsak túljutottak."

Viszont a kémia és a biológia igencsak kezdetleges volt még akkor, kb alkímia és ráolvasás szintjén. Attól függ, mit nézünk.
Nem csak Einstein volt paradigmaváltás, ő inkább csak az egyik utolsó volt, a fizika területén.

"A fotoszintézis-cikkben azt mér..."

Azt írtam, "jellemzően".

"Ahogy írtam, ez igaz a mikroelektronika hozadékára."

Szokás a 80-as évektől tartó időszakot információs forradalomnak nevezni. Kb olyat változik most megint a világ, mint az írás vagy a könyvnyomtatás feltalálásakor. Az smafu?

"De nem igaz a közlekedési eszközökre, építészetre, mezőgazdaságra, stb."

-3-4x hatékonyabbak a belső égésű motorok, teljesítményük megszázszorozódott. -Építőiparban terjednek a kompozit anyagok, de a hagyományos építőanyagokból is csak most tudunk két kilométer nyílású hidat meg többszáz méter magas épületeket tervezni. Összehasonlításképp a piramis csak egy kupac kő.
-Nagy üzemű gépesítés, műtrágyák, növényvédő szerek, hibrid és mesterséges növények, klónozás
Az elmúlt 50 év fejleményei.
Szerintem nem a világgal van gond, hanem te vagy kicsit...türelmetlen? Tájékozatlan? Szűk látókörű?

"Teller Ede mondta, hogy ne féljünk az atomenergiától, de az atomerőművek elve leragadt az ő fiatalkorának technikájánál."

A negyedik generációnál tartunk az atomerőműveknél.

"Ha van sok Mflops teljesítményű hordozható számítógép, miért nincs sok MW teljesítményű hordozható nukleáris telep?"

Mert a faszom éljen egy sugárzó bármi mellett, meg talán nem kéne rászabadítani a berhelő hülye lakosságra potenciális atombomba alapanyagokat.
Egyébként vannak kisméretű reaktorok, csak te nem fogsz venni.

"És hol tart az évtizedek óta ígérgetett-fejlesztett fúziós erőmű? "

Ott tart, hogy fenn tudjuk tartani a fúziót, amíg szét nem olvad a reaktorunk. Az ITER-t arra építik, hogy a reaktor belső burkolatának az anyagát cserélgessék, amíg nem találnak valami gazdaságos megoldást. Nem túl fasza, ha egy erőművet 18 óránként le kell állítani teljes reaktorkarbantartásra, ugyanis. Ez a gonosz világ már csak ilyen, hogy a Nap felszínéhez közeli állapotokon elég kevés anyag őrzi meg a szerkezetét.

Esetleg hőzöngés helyett olvasgathatsz is a témákban, és akkor máris máshogy fog tűnni a helyzet.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.11.05. 20:54:31

bölcsészet nélküli életformák mérőszáma a baromfaktor, ezt akarjuk növelni?

Martian (törölt) 2011.11.05. 23:56:52

@Bobby Newmark: "Szokás a 80-as évektől tartó időszakot információs forradalomnak nevezni. Kb olyat változik most megint a világ, mint az írás vagy a könyvnyomtatás feltalálásakor. Az smafu?"

Ez az, amire hivatkoztam, úgyhogy ebben egyetértünk! :)

"3-4x hatékonyabbak a belső égésű motorok, teljesítményük megszázszorozódott. -Építőiparban terjednek a kompozit anyagok, de a hagyományos építőanyagokból is csak most tudunk két kilométer nyílású hidat meg többszáz méter magas épületeket tervezni..."

Na ja, de ezek azért nem elképzelhetetlenek vagy érthetetlenek a nagyszüleink számára...

"A negyedik generációnál tartunk az atomerőműveknél."

...és még mindig csak hőerőgép-üzemmódban.

"Esetleg hőzöngés helyett olvasgathatsz is a témákban, és akkor máris máshogy fog tűnni a helyzet."

Éppen azért, mert valamelyest van információm mindezekről, kíváncsi lennék, hogy az ITER költségvetésének töredékéből legalább miért nem próbálnak ki pár lehetséges verziót a hidegfúziós témában is?

Bobby Newmark 2011.11.07. 09:11:52

@Martian: "miért nem próbálnak ki pár lehetséges verziót a hidegfúziós témában is? "

Pedig tényleg elég lenne hozzá egy google, meg egy kis rászánt idő, hogy ne kérdezz hülyeségeket...

www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0205/buborek.html

A hidegfúzió nem létezik, a buborékfúzió meg negatív hatásfokú. Ezért nincs még ilyen erőmű sem.