Oxfordban az a jo, hogy (kis tulzassal) mindenki itt van, es minden itt tortenik, ami erdekes.
Ma peldaul John Finnis vendege lehettem.
Akik nem foglalkoznak jogfilozofiaval, annyit elarulok, hogy az egyik legjelentosebb elo katolikus jogfilozofusrol, termeszetjogaszrol van szo. (most jott ki eletmu sorozata, egy ot kotetes esszegyujtemeny, az Oxford University Pressnel, tobb mint ezer oldal, asszem 300 font.)
Hogy kerultem kapcsolatba vele? Irtam neki egy emailt. Es itt az a szokas, hogy ha egy kollega megkeres, akkor az esetek tobbsegeben a megkeresett all a masik rendelkezesere.
Finissel azert vettem fel a kapcsolatot, mert Cs. Kiss Lajos kollegam biztatott, adjam hirul Oxfordban, hogy keszul egy Hart kotet Magyarorszagon (Hart pedig a XX. szazad legnagyobb analitikus jogfilozofusa volt, szinten oxfordi. Nem mellesleg Finnis tanara volt.)
(A kotet szerzoje, McCormick szinten oxfordi kollega volt)
A University College mind a mai napig A Hart hagyatek apoloja. Ennek a kollegiumnak volt fellowja (oktatoja) Ronald Dworkin, egy masik nagy nev a jogfilozofiaban - amikor 1987-88-ban itt tanultam, hallgattam is orajat.
Mint kiderult, epp tegnap is nagy esemeny helyszine volt a kollegium. Dworkin jelentos konyve, a Law"s Empire 25 eve jelent meg. Ebbol az alkalombol gyultek ossze baratai egy zart ajtos szeanszra, ahol Finnis es Jeremy Waldron (kortars politikai filozofus) is felolvasott. John szerint az volt az erdekes, hogy sajat allaspontja es Dworkine kozott nem is volt olyan nagy tavolsag, a tegnapi vitabol ez derult ki szamara.
Dworkin harcos liberalis, Finnis harcias katolikus. Erdekes helyzet.
Aminthogy erdekes az is, hogy milyen szepen emlekezett volt tanarara, Hartra Finnis. Szerinte olyanfajta nyitottsag volt meg Hartban tanitvanyaival szemben, hogy vilegnezetuktol, szellemi iranyultsaguktol fuggetlenul tamogatta oket. Finnis sem kapott volna allast a University College-ban Hart nelkul jo 45 evvel ezelott.
Mivel Finnis az USA-ban, a Notre Dame/en is tanit, ezert elbeszelgettunk MacIntyre-rol is, akivel volt szerencsem egyutt dolgozni 2009-ben a Notre Dame-en. 
Mit mondjak, vele nem volt olyan megerto Finnis. Nem csoda: MacIntyre az egyik rivalisa, szinten katolikus, politikai filozofus. Pedig MacIntyre is tanitotta Finnist - hogy hol? Hat Oxfordban. (Mire en ideertem, MacIntyre mar nem tanitott, de Finnis oraira annak idejen bemehettem volna.) Elbeszelgettunk az erenyetika es az o analitikus-normativ tomizmusanak viszonyarol is, s persze rakerdeztem az oxfordi katolikus filozofusokhoz, elsosorban Anscombe/hoz fuzodo viszonyara is.
S hogy ne maradjunk muveszet nelkul: az ebed kozben ratereltem a szot Shakespeare-re. Mar evek ota eload Shakespeare-rol, s nem tudtam, mi az oka. Mint kiderul, kozvetve Voegelin az oka a dolognak. A jeles nemet es becsi filozofus apropojan ismerkedett meg Finnis Patrick Martinnal, aki Oxfordba jove magaval ragadta a Sakespeare korabeli politika utvesztoibe. (termeszetesen a kozvetito megint egy oxfordi filozofus volt, William Sterrell, egyben kettos ugynok is, pl. Erzsebet udvaraban.) Finnis es Martin egyuttmukodesenek nyoma jo nehany publikacio:
( M Finnis and Patrick Martin, 'An Oxford Play Festival in February 1582' (2003) 50 Notes and Queries 391-4 [...]
J M Finnis and Patrick Martin, 'Caesar, Succession, and the Chastisement of Rulers' (2003) 78 Notre Dame Law Review 101-129 [...]), es meg tobb terv, megmutatni, milyen kapcsolati haloban vett reszt Shakespeare, es koranak szamos fontos ellenzeki katolikus politikai vezetoje.
Azt hiszem, az ilyen beszelgetesekre mondjak azt, hogy tartalmas. S persze az is hozzatartozik, hogy utana tolem kerdezte a prof., hogy hol is rakta le a cuccat ebed elott, ugy latszik, ennyire absent-minded. Hat milyen legyen egy oxfordi professzor?!
HHF
