Kultúra és Kritika

Rácz-Nagy Zsófia írása

A Lámpást adott-e az Úr kezünkbe? című kötet egy 1995-ben megjelent könyv (Az (magyar) értelmiség hivatása) mintájára készült el, amelynek szerkesztője, ifj. Fasang Árpád hetven magyar értelmiségit kért fel arra, hogy válaszolja meg a kérdést: mit is jelent ebbe a kategóriába tartozni? Ezt újragondolva, tíz évvel később Pogrányi Lovas Miklós állított össze egy új kötetet, hasonló elvek mentén, felkérve kortársait arra, hogy merengjenek el azon, mit értenek ma – a Kádár rendszer után szocializálódott fiatalok – az „értelmiségi” fogalmán.

Zsurzsán Anita írása

A 2009-es év nem csupán a nagyhatású német filozófus, Martin Heidegger születésének százhuszadik évfordulója, hanem a nem kevésbé jelentős francia gondolkodó, Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, ráadásul a német filozófus tagadhatatlanul nagy hatással volt Derrida gondolkodására is, ami többek között a máig sajátos Heidegger-recepcióban is egyértelműen tetten érhető. A két filozófus gondolkodásának sajátosságait és életművük vizsgálatát tűzte ki céljául a Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozat 2009-es állomása, amelynek legfontosabb célja  – a megannyi gondolkodásbeli különbség és egymástól radikálisan eltérő vonás ellenére – a két gondolkodó törekvései közötti rokonság bemutatása volt.

Képes Erika írása

Ország Lili művészetének alapköveiből fal épül, a falból épületek, az épületekből városok, melyek az enyészeté lesznek, alaprajzokká redukálódnak, amelyeken néha épp oly nehéz kiigazodni, mint egy labirintuson. Az idei kiállítás azonban tiszta és áttekinthető képet nyújt a szövevényes œuvre útvesztőiről.

Kintli Bori írása a párizsi Carl Andre-tárlatról

A kiállításlátogatás könnyen körülményessé válhat. Megesik, hogy a teremben hirtelen felkelti a figyelmünket valami a szemközti falon, viszont ahhoz, hogy közelről is megszemlélhessük, át kell jutnunk a túlsó oldalra, közben figyelmesen kerülgetni az „utunkba kerülő” vitrineket, szobrokat (és persze a többi látogatót). Carl Andre alkotásai egészen más pozícióba helyeznek bennünket, ami talán éppen az előbb vázolt esetben válik hangsúlyossá. A termen végigfut egy 1,5–2 méter széles, acél négyzetekből álló hosszú padlóborítás: a műalkotás. Amikor észreveszem a szemközt nyíló újabb termet, be akarok menni, indulnék, hogy megkerüljem a műtárgyat, de eszembe jut – erre rá lehet lépni: mintha a padló része lenne, átsétálhatok rajta. Át is megyek, be az oldalt nyíló kis terembe.

Gombor Lili írása a Hit és ész: teológiai és filozófiai közelítések című kötetről

Filozófia és teológia: vajon egymásért vagy egymás ellen való tudományok? Miként egyeztethető össze ez a két, egymást sokak szemében kizáró tudomány? E kérdések képezik a centrumát a Hit és ész című kötetnek, amely a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke által indított Amici Sapientiae könyvsorozat kezdő köteteként látott napvilágot. Miként a kötet szerkesztői (Szeiler Zsolt, Bakos Gergely, Sárkány Péter) megjegyzik, a főiskola célkitűzése, hogy könyvsorozatával a keresztény bölcselet hagyományát megőrizve teret engedjen a bölcseleti gondolkodás világának és egyúttal párbeszédet kezdjen vele (7.): ezért aztán mi sem természetesebb, mint első kötetként magát ezt a témát problematizálni.

Kovács Ádám Gábor Bergson A gondolkodás és a mozgó című kötetéről

Az alább bemutatott kötet Bergson azon előadásait és esszéit szedi csokorba, amelyek 1903 és 1930 között jelentek meg. A kötet tíz fejezetét három fő részre lehet osztani. Az első blokk, amely három fejezetet ölel fel, magát a célkitűzést és a módszer lefektetését tárgyalja. A bevezetés első része a filozófia fontosságát, illetve a gondolkodást magát veszi górcső alá. Majd az igaz ítélet vizsgálata következik, utána a tartam és az intuíció fogalmainak felvázolása, innen pedig eljutunk egészen a szellem függetlenségéig, hogy végül a kanti kriticizmus és az „intellektuális illúzió” tárgyalását követően a filozófus, a tudós – egyszóval az „értelmes ember” képe is megmutatkozzon. A kötet legfontosabb témája maga a bergsoni módszer, amely a térrel és az idővel foglakozik a maga paradox módján.

Vén Zoltán grafikus kiállítása a Központi Szabó Ervin Könyvtárban

Tanos Márton írása

Van úgy, hogy az ember akkor kap valamilyen ajándékot, amikor egyáltalán nem is számít rá. Egy ilyen esemény váratlansága pedig csak fokozza az ajándék értékét. Csakis ehhez hasonlítható az élmény, amit e sorok írójának okozott Vén Zoltán grafikusművész Szentek és szomszédaik című ingyenes kiállítása, mely a Központi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest VIII., Reviczky u. 1.) második emeletén, a Kisgalériának nevezett teremben bújik meg. A könyvtár rendszeres látogatói tudják, hogy időről időre kisebb kiállításokat rendeznek az erre fönntartott galériateremben, de ezek sajnos általában nem kapnak túlzott publicitást, látogatottságuk sem meggyőző – teljesen függetlenül egyébként a minőségüktől.

Szabó P. Katalin írása

2016. február 3-án tartotta a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztálya az év első összejövetelét, melyet Kaj Ádám Tarantella című színdarabjának premierje (február 1.) és annak irodalmi és kritikai vonatkozású megbeszélése köré szerveztek.

Czinkóczi Krisztina Evellei Kata Álombunker című kötetéről

A fiatal költőnő első kötete az Álombunker, 2013 szeptemberében jelent meg a Palimpszeszt Kiadónál. Zöldeskék füzet, mely színével tökéletesen leképezi a versek hangulatát. „Olyankor minden zöldeskék lesz, / mint a túlságosan vastag üveg, / ami valójában folyadék, csak végtelenül lassú.” (18.) – írja Nyitva tartás című versében.

Rácz-Nagy Zsófia írása

Együtt tudunk-e gondolkodni meghatározó keresztény írókkal és nem keresztény alkotó egyéniségekkel? Elindítanak-e bennünk valamit azok az alapvető egzisztenciális kérdések, amelyek foglalkoztatták őket a Biblia tanulmányozása során? Ezek az elsődleges gondolatkörök, melyek megadják az alaphangot Kocziszky Éva Antifilozófusok című rövid és tömör kötetének. Ami a címadást illeti, a fejezetekben felvonultatott szerzőknél közös pontként jelenik meg, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást. Az „antifilozófus” kifejezést Kocziszky nem Isaiah Berlin fogalomértelmezése szerint használja, aki az elfogadottal szemben fellépő gondolkodókat nevezte így. A kötet Alain Badiou terminusát alkalmazza, aki Pál apostolra használta ezt: Badiou az alapján fogalmazott így, amit Pál a Korinthusiaknak írt első levelében említ, miszerint a keresztről való tanítás őrültség egy filozófus elme számára.