Hollós Ádám Intro című kiállítása a Várfok Galéria - Project Roomban
Április közepe óta látható a Várfok Galéria Project Room termében Hollós Ádám, a galéria legfiatalabb művészének, Intro című kiállítása. A tárlat címe több szempontból is találó, egyrészt Hollós első (és bizonyára nem utolsó) önálló bemutatkozását hivatott jelölni. Másrészt minden egyes kép sajátos világba vezeti be a látogatót.
A kortárs képzőművészetben a festészet viszonylag nehezebben tud önállóan érvényesülni. Gyakori, hogy egy-egy megnyitón vagy az egész tárlaton a médiumok folyamatosan keverednek, performanszok, videó-installációk szükségesek ahhoz, hogy felkeltsék a látogatók figyelmét. Kell egy kis „izgalom”, valami, amitől az adott tárlat nemcsak egymás mellett sorakozó képek bemutatásává válik.
Hollósnak azonban sikerült a Project Room néhány négyzetméternyi területén elérnie azt, hogy nem támad hiányérzetünk, ha „pusztán” a képeket szemléljük. Minden egyes festménynek sajátos atmoszférája van. Ábrázolásmódja éppen annyira figurális, hogy a látottak nem szorulnak különösebb magyarázatra, ha úgy tetszik „könnyen emészthető”, ugyanakkor van annyira absztrakt, hogy mindenki számára sajátos értelmezési lehetőségeket nyújt. A képek „erejét” éppen ezek a folyamatosan jelenlévő ellentétek adják. A felületek újszerűsége, a színek egyedisége pedig végig arra késztetik az embert, hogy egyre közelebb és közelebb kerüljön a képekhez. Távolról alig tűnik hihetőnek, hogy valóban festékkel van dolgunk. Az aprólékos ábrázolás miatt például a Pánik című alkotáson, az előtérben húzódó partvonal esetében a szemlélőnek az az érzése támad, hogy valóban apró homokszemcséket lát. Ha pedig a néző már közel került hozzájuk fizikálisan, idővel szinte észrevétlenül válik a művek részesévé. Ott ülünk a vagonban a Hermenutika c. képen a fiúval, aki a piszkos ablakra rajzol. Hollós egyedi technikájának köszönhetően pedig por és piszok lepi el magát a képet is, ezáltal még inkább arra ösztönözve a befogadót, hogy csatlakozzon a magányos utazóhoz.
De leülhetünk a kerekesszékes, fiatal fiú mellé is, aki egy parkban szemléli a távolban szaladgáló, játszó gyerekeket. A mozgás-mozdulatlanság kettőssége olyan feszültséget teremt, amit csak a kép címe képes feloldani; Phoenix, mint a hamvaiból újjáéledő mitikus madár. Ezen a képen érzékelhető leginkább az egyedi színhasználat és ecsetkezelés, a távolba meredő alakot, mintha egy búra választaná el a vágyott világtól.
A címekkel való játék ad többletjelentést a Pánik című képnek is, egy vízfelszín közepén a távolból egy üres vizibiciklit láthatunk. Önkéntelenül is felmerülhet bennünk a kérdés, hova lettek róla az emberek? Az ég és a víz színének szinte teljes összeolvadása, a csak messziről látható, apró és üres vízi járművel egyszerre nyújt végtelen szabadságérzetet, de ugyanakkor nyomasztó a tudatlanság, amit az alakok hiánya kelt bennünk.
Hollós a körülötte lévő világot szemléli, és alkotja újra minden képen. Saját bevallása szerint nem tud sorozatokban gondolkodni, minden mű egyéni jelentést hordoz, ennek ellenére érezhető egyfajta tematikai hasonlóság a képeken. A városi lét tapasztalata (Fórum, Jusuf), és a sajátos életesemények váltják egymást.
A bemutatkozó tárlat, bár nem túl nagy, ez is inkább előnyére válik, mivel így véletlenül sem válik túlságosan nyomasztóvá, vagy súlyossá, és minden képen felsejlik a remény is, ahogyan a főnix madár is képes újra felszállni, és a vizibicikliről is talán csak egy önfeledt csobbanás erejéig tűntek el az „utazók”.
Összességében mindenképpen megéri a Várfok Galéria januárban átalakult helyszínére, a Project Roomba ellátogatni, és részesévé válni egy olyan fiatal képzőművész első szárnypróbálgatásainak, akiről bizonyosan sokat hallhatunk még a jövőben. Akinek pedig mégis hiányérzete támadna, Hollós további képeit megtekintheti a Corvin Pláza Artblokk galériájában is.
Hollós Ádám – Intro, Várfok Galéria – Project Room
2012. április 20. – május 19.
Képek forrása: Várfok Galéria http://www.varfok-galeria.hu/
Novák Alexandra