Sipos Anna
A szentesi termál gyógyfürdő
A Dél-Alföldön fekvő Szentes városképének 1963 óta meghatározó eleme a gyógyfürdő, amelynek nyolcszög alaprajzú, magas kúptetővel fedett medencecsarnoka hivalkodás nélkül emelkedik ki a környező házak közül. Építésére elsősorban azért volt szükség, hogy a város lakossága számára olcsón biztosíthassa a mindennapi higiéniához szükséges tisztálkodási lehetőséget.
A szocialista modernista stílusú fürdő a 20. századi magyar építészet egyik kimagasló alakja, ifj. Dávid Károly (1903–1973) tervei alapján valósult meg. Dávid építészetének legfontosabb jegyeiről, mint a pontos részletképzés, az igényes anyagválasztás, a nagy műgond és a centrális formák használata, nemcsak két legismertebb alkotása, a ferihegyi repülőtér (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) 1-es termináljának felvételi épülete és a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) tanúskodik, hanem a szentesi fürdő is.[1]
Az épület első, később alig módosított tervváltozata 1959 januárjára készült el, az építkezés pedig 1960. augusztus végén vehette kezdetét.[2] Decemberre már kialakították a kátránnyal szigetelt fürdőmedencék egy részét.[3] Ezt követte az épületgépészeti berendezések beszerelése. Korszerű technikai vívmányként, hogy a párásodást megakadályozzák, az előcsarnok függönyfala elé légfűtéses rendszert telepítettek.[4] A 13 millió forintos beruházással elkészült korszerű tisztasági fürdőt 1963. június közepén adták át, és már az első napon közel kétezer látogató kereste fel.[5]
A szentesi termál gyógyfürdő szabálytalan, Y alaprajzú épülete az Ady Endre utca és a Sima Ferenc utca kereszteződésének déli oldalán fekvő, háromszög alakú saroktelken áll. Az észak–déli irányú Sima Ferenc utcai és Ady Endre utcai szárnyat egy kelet–nyugati irányú szárny kapcsolja össze, amelyhez nyaktaggal kapcsolódik a nyolcszögletű medencecsarnok. Az utcák menti szárnyak találkozásánál kialakult trapéz alakú udvaron egy ötszögletű, sárga csempével burkolt szabadtéri medence helyezkedik el, amelynek tükrét a keleti oldalon a vízbe nyúló betonlábazatra helyezett fekvő női aktszobor szakítja meg. Az 1963-ban készült Napfürdőzőt Segesdi György faragta ruszlicai márványból. A lábait behajlító, bal oldalán, könyökölve fekvő aktot fénnyel szemben tájolva helyezték el.[6]
Az épület legimpozánsabb tere a fedett medencecsarnok, amelynek 500 m2-es palástját eredetileg kívül és belül is hódmezővásárhelyi majolika borította. Homlokzatának sárgás, lilás színű, mozgalmas majolikaburkolatát Csekovszky Árpád tervezte. Ez azonban rövid idő alatt tönkrement, el kellett távolítani, ezért felkérték a művészt, hogy tervezzen új kompozíciót. Az épület külső felületét ma szigorú geometriát követő, fehér, sárga, szürke és fekete színekkel játszó Zsolnay pirogránit burkolat fedi.[7]
A csonkakúp formájú, középen opeionnal[8] megnyitott vasbeton födémmel rendelkező medencecsarnok közepén kör alakú medence kapott helyet. A belső tér alaphangulatát az oldalfalak Kiss Kovács Gyula és Lendvai Zsigmond által tervezett kerámiadíszei adják.[9] A művészek első pályázatukban vízzel kapcsolatos mitológiai jelenteket dolgoztak fel, de a megrendelő igényeihez igazodva magyarosabbá és közérthetőbbé kellett tenniük a kompozíciót, valamint az alakok elrendezésén is módosítottak. A meleg vizes fürdőben szándékosan hideg színekkel vázolták fel a vízi élet jeleneteit.[10]
Ifj. Dávid Károly sok kisebb létesítményt tervezett vidéki városok számára, amelyeket mindig nagy műgonddal és az adott környezetre való tekintettel készített, anélkül, hogy provinciálissá váltak volna.[11] A szakirodalom jelentős alkotásaként tartja számon[12] a szentesi termál gyógyfürdő világos és esztétikus elrendezésű épületét is, amelyet véleményem szerint az építész és a közreműködő művészek által közösen megálmodott, kifinomult részletformák tesznek műemléki kategóriára érdemessé.
Helyszín: Csongrád megye, 6600 Szentes, Ady Endre utca 44.
Helyrajzi szám: 107/1
Tervező: ifj. Dávid Károly
Építés ideje: 1960–1963
[1] Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre – Ritoók Pál: Ifj. Dávid Károly építész (1903–1913). In: Utóirat, 12. évf. 4. sz. 2012, 9–13. o.
[2] Megkezdődött a fürdő alapozása. In: Csongrád Megyei Hírlap (CSMH), XVII. évf. 212. sz. 1960. szept. 8., 1. o.
[3] Szigetelik a fürdőmedence oldalát. In: CSMH, XVII. évf. 281. sz. 1960. nov. 29., 4. o.
[4] A belső szerelés folyik a városi fürdőnél. In: CSMH, XIX. évf. 202. sz. 1962. aug. 30., 5. o.
[5] Megnyílt az új szentesi fürdő. In: CSMH, XX. évf. 141. sz. 1963. jún. 19., 6. o.
[6] Szentesi ki kicsoda és városismertető. Szerk: Bodrits István, Politrend KFT Kiadó, Szentes, 1996, 59. o.
[7] http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/csekovszky-arpad-431.
[8] Opeion (görög): a belső tér megvilágítását szolgáló kör alakú nyílás a kupola záradékpontján.
[9] Láncz Sándor: Építészetünk új gyöngyszeme: a szentesi fürdő. In: Művészet, 1964. március, 1964, 29. o.
[10] Kádár Márta: Aki a szentesi fürdő falkerámiáját készíti. Látogatás Kiss Kovács Gyula szobrászművésznél. In: CSMH, XIX. évf. 32. sz. 1962. febr. 8., 4. o.
[11] Máté Pál: Dávid Károly. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1974, 3. o.
[12] Fehérvári–Prakfalvi–Ritoók, 2012, 13. o.