Filozófia és politika
Újabb fejezetéhez ért a magyar filozófiai életet felforgató politikai vita.
A Magyar Nemzet múlt szombaton elkezdődött cikksorozatával
(http://www.mno.hu/portal/758298?searchtext=Heller Ágnes)
párhuzamosan Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett az "MTA Filozófiai Kutatóintézete és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közötti hetvenmillió forintos támogatási szerződés miatt." "Budai Gyula bekérte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól a Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Vajda Mihály, Weiss János és Steiger Kornél nevéhez fűződő pályázatok dokumentációját" is.
Gulyás Gábor, a debreceni MODEM vezetőjének nyílt levele a Magyar Nemzethez:
http://www.facebook.com/profile.php?id=100000992724516#!/note.php?note_id=156590954392435
Továbbra sem értek egyet például Radnóti Sándor politikai jegyzeteivel, de ettől függetlenül továbbra is nagyon sokra tartom az esztétikai tárgykörben született könyveit. Azt sem gondolom, hogy bárkit korlátozni kellene abban a szabadságában, hogy politikai véleményét a nyilvánosság elé tárja. A Magyar Nemzet által megtámadott filozófusok többsége, amennyire tudom, a pártpolitikai paletta másik oldalával szimpatizál, mint amelyikkel én, de meggyőződésem szerint a szóba kerültek szakmai tevékenysége – mindegyiküké, kivétel nélkül – nemzetközi szempontból is jelentős. Az általuk írt filozófiai, esztétikai könyvek a modern magyar kultúra kimagasló értékei. Több tiszteletet érdemelnének – még azok részéről is, akik a magaskultúrát csak a politikai hírekből ismerik.
Körmendy Zsuzsanna többek között a következőképp érvel a Magyar Nemzetben:
Mihancsik Zsófia azon az állásponton volt, hogy ha Heller félmilliárd forintot kapott volna, a magyar állam akkor is kezet csókolhatna neki. „Ha Heller Ágnes ötszázmillió forintot kapott volna a magyar államtól, akármilyen jogcímen, ha pusztán csak azért, hogy nyolcvanegy évesen végre kacsalábon forgó palotát vegyen magának, még ha soha többet egyetlen sort sem ír le, akkor is csak tapsolhatnánk ennek a döntésnek.”
Tetszik nekem ez az „akármilyen jogcímen”. A mély demokratikus attitűd tetszik benne. Hogy vannak baloldali filozófusok, akiknek jár a kacsalábon forgó palota, a jobboldaliaknak pedig legyen elég a hírlapi kacsa, még ha tisztességüket kezdi is ki. Talán bizony nem ezt próbálták tenni Lánczi András konzervatív filozófussal két évvel ezelőtt? Ungvári Tamás, Halmai Gábor és a többiek egészen alantas módon, hitvány eszközökkel megvádolták Lánczit szalonzsidózással egy Baló György által készített interjú nyomán. Hogy ok nélkül, mert Lánczi szavaiból nem lehetett zsidózásra következtetni, azt még Seres László is elismerte a Hirszerzo.hu portálon. Csúnya történet volt.
Egy ismerős név: Gábor György is beszállt a Lánczi elleni hajtóvadászatba, és azt írta, a szalonzsidózás még nem jelent antiszemitizmust. (Erre szokták mondani: védjen meg téged a Gábor György.) Hát nem érdekes: Lánczi Andrásra, Molnár Attila Károlyra vagy Mezei Balázsra (csak nem azért, mert jobboldali filozófusok?) nem hullott állami pénzeső. Pedig jó néhány fontos művet ők is letettek már a filozófia asztalára.
Lévai Júlia cikkéből:
Nehéz nem fölismerni mindezek mögött egyfelől a harmincas-negyvenes évek unalomig szajkózott, antiszemita sztereotípiáját, amely szerint a zsidók intellektualitása megöli az emberségüket és erkölcsösségüket. Másfelől az ötvenes évek értelmiségellenessége sincs itt különösen véka alá rejtve, amennyiben a szerző az intellektualitás képviseletét azonossá tette a konkrét anyagi-politikai (osztály)hatalom képviseletével. A különbség 11-éig csupán annyi volt, hogy addig sem a lap, sem maga Szerető nem vonta a kép fölé azt a sajátos, osztályharcos szálakból szőtt hálót, amelyben a Rákosi-kor értelmisége a »fizikai munka kontra szellemi munka« dimenzióban minősült kevésbé értékesnek.
Heller Ágnes véleménye:
http://hirszerzo.hu/belfold/20110112_heller_agnes_magyar_narancs"Magyarországon a filozófusok nagyon szegény emberek, nézzék meg a fizetéseket. A könyveikért majdhogynem semmit nem kapnak, kontrollszerkesztésért nagyon keveset, fordításért még kevesebbet. Ezeket az embereket azzal vádolni, hogy jogtalanul zsebretesznek tíz- és százmilliókat, ez egy elképesztően hazug összefüggés"
"...fiatalembereknek, pályakezdő, munkanélküli tudósoknak adott valamiféle megélhetési és munkalehetőséget". "Ha több ember több évre kiterjedő szerény bérezését felszorozzuk, akkor jutunk el ezekhez a tízmilliós összegekhez, amikről azt sejtetik, hogy egyetlen összegben magánvagyonok gyarapítására használták"
"...Vannak régi barátaim, de ez nem egy network; semmilyen hálózatom nincs, hanem az egykori Lukács-iskola egykori tagjainak van szellemi tekintélye."
Pálinkás József hozzászólása:
Az MTA szakmai problémákkal is küszködő Filozófiai Kutatóintézeténél a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által indított belső ellenőrzés számos gazdálkodási hiányosságot tárt fel – jelentette ki lapunknak az Akadémia elnöke. Pálinkás József leszögezte: a 2010 tavaszán lezárt ellenőrzés jelentése foglalkozik azzal a kutatási projekttel is, amellyel kapcsolatban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett. A dokumentum megállapította az összeférhetetlenséget annak kapcsán, hogy Borbély Gábor akkori intézetigazgató saját cégének, illetve munkatársai gazdasági társaságainak adott megbízásokat az elnyert pályázati keret terhére. A hasonló esetek elkerülésére az elnök levélben hívta fel a jelenlegi igazgató figyelmét – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Boros János véleménye:
„...a filozófiai szakmát megrázó hírek több száz millió forint kétes minőségű kutatási felhasználásáról megdöbbentették a filozófia hazai képviselőit és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársait”. Leszögezte, hogy a sajtóban visszhangot kapott hetvenmillió forintos pályázat körüli jogi anomáliákat a tavalyi év első felében ő maga kezdte el feltárni az MTA elnöke által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat egyes megállapításai alapján. Borbély Gáborral – a korábbi intézetigazgatóval – szemben pedig azért nem ő tette meg a feljelentést, mert megtudta, hogy 2010 nyarán ezt egy magánszemély már megtette – hívta fel a figyelmet. Mint írta, a Borbély Gábor által vezetett projekt résztvevői közül jelenleg már csak ketten dolgoznak az intézetben, Gábor György tartós betegállományban van, Geréby György pedig a pályázat idején sem volt az intézet munkatársa. „Miután a pályázat egy korábbi igazgató idejében zajlott, így jelenlegi igazgatóként csak megdöbbenésemet, sajnálkozásomat fejezhetem ki” – hangsúlyozta Boros János. Egyben kijelentette, hogy megteremtették annak személyi és intézményes garanciáit, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Ebben pedig az MTA elnökének teljes támogatását élvezte – tette hozzá.
„A filozófusok legjobbjai az igazságos társadalomért, a hatalmi befolyásolástól mentes, átlátszó társadalmi kommunikációért dolgoznak. A nyílt viták, a törvénytelenségek feltárása és megszüntetése, a félelem felszámolódása a demokrácia megerősödésének jelei” – zárta közleményét az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója.Gulyás Gábor a Facebookon csoportot indított, tiltakozásul a filozófusok elleni támadás miatt. Január 16-án este, posztunk update-olásakor 396 tagja volt, köztük politikusok, mint a volt szabaddemokrata képviselő, Eörsi Mátyás, a volt MDF-es képviselőjelölt Somogyi Zoltán, a szocialista Szabó Zoltán és Török Zsolt vagy a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke, L. Simon László. A média baloldali megmondó emberei közül Gréczy Zsolt, Orosz József és Debreczeni József is feltűnt a csoportban. A többség azonban fiatalabb pályatárs, filozófus és bölcsész.
HHF