E sorokat Oxfordban irom, a Bodleian Konyvtar Radcliffe Camera nevu epuletebol,
az angol es teologia szekciobol - ez magyarazza az ekezetek hianyat - a felajanlott betutipusok kozt Gujarati es Hindu is van, de magyar epp nincs. (Ha valaki javitana az ekezeteket odahaza, megkoszonnem.)
Viszont: mivel Oxfordba nem mindennap jutunk el, erdemesnek tartottam e posztot megirni. Es ha Oxford, akkor filozofia. Bar afilozofia konyvtarba nem akartak beengedni, annyit sikerult kideritenem, hogy ma van/volt a princetoni John M.Cooper 2011-es John Locke eloadasainak utolso beszelgetese.
A temaja: Ancient Greek Philosophies as a Way of Life.
http://www.philosophy.ox.ac.uk/lectures/john_locke_lectures
S ha mar megtudtam, hat el is mentem mindjart, A Merton utca 10-be, a "tanszekre", ahol a Ryle-teremben (oxfordi filozofia) mintegy harminc erdeklodo elott zajlott a mai inkabb beszelgetes, mint eloadas.
Az eloadas tezise a kovetkezo volt: "a long tradition of ancient philosophers, beginning with Socrates, made their philosophies also complete ways of life." Ez a kerdes legalabb azota izgat, miota Cseke tanar ur leforditotta es bevezette Pierre Hadot vonatkozo irasait a magyar filozofiai diskurzusba.
Nos Cooper persze egeszen maskepp nyult a temahoz, mint Hadot. Nem a filozofiat forditotta a gyakorlat iranyaba, ahogy Hadot olvasva szerint varta volna az ember, hanem az eletut valasztasanak racionalis alapjait kezdte hangsulyozni, a gyakorlatot is a filozofiai esz uralma ala vonva.
A mai alkalommal mintegy attekintette az eloadashoz erkezettt email hozzaszolasokat, roviden erintve Epikuroszt, Sextust, a sztoikusokat, es Plotinoszt. Mert eleg jo nevu volt a kozonsege is, koztuk David Charles, Gail Fine, Terence Erwin, Jessica Moss stb. Persze, aki Oxfordba jon, fioozofiarol eloadni, jol tudja, nem egyszeruen az akademiai sztarert lelkesedo kozonseggel fog talalkozni, hanem jo lesz alaposan felkeszulnie, a varhato tamadasokkal szemben. Es igy is tortent. A masfel oras szeansz lefujasa utan is alig akartak elengedni az analaitikus antik filozofalasban igencsak jaratos, es az oxfordi vitakulturaban csiszolt vitapartnerei Cooper professzort.
Igy a jelen sorok irojanak csak arra nyilt lehetosege, hogy egyenesben megkerdezze az eloadotol, mennyire hatott ra Hadot. S a valasz: nagz mertekben, noha szerinte Hadot majdnem annyi mindent felreertett. :)
HHF
2011.06.08. 20:20
Oxfordi level 1
Címkék: filozófia hadot
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr633352604
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mesemese 2011.06.08. 20:20:00
Oh, milyen kedves !!! :-) és bájos ékezetek nélkül! Köszönjük...remélem szóban is hallhatunk róla!
bkata 2011.06.08. 20:20:00
..kár, h arra nem jutott idő, h mégis mik azok a főbb pontok, amiket Hadot félreértett..
érdekes beszámoló - és az ékezetnélküliség tszi autentikussá! :)
érdekes beszámoló - és az ékezetnélküliség tszi autentikussá! :)