Jó volt kifejezetten kortárs művészettel foglalkozó galériák pavilonjai közt barangolni három napon át. Jó volt, hogy egy időben egy helyen összegyűjtötték számunkra őket. Jó volt, látni mi izgatja, foglalkoztatja napjaink alkotóit, elálldogálni egy másik ember által nyitott világ küszöbén., és talán kicsit bele is veszni. Friss, vicces, játékos, meghökkentő és gondolatébresztő – sorolom, ahogy megelevenednek előttem a képek – és bíztató és léleküdítő volt az Art Market Budapest 2011.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Természetesen e csinos halom jelző felpúpozásával nem érhetem be, had vegyem őket sorra. Az örökké világító lámpa tolakszik elsőként elő. Egyszerű fakomód, apró, kétpolcos, benne 10 könyv, a művészúré. Rajta hasonlóan koros, narancsernyős, drótnyakú asztali lámpa. Tölcséréből óriás fénycsóva lövell a térbe dermedten. Megformált fény. Papírmasé fénybuborék, ami, míg a sárga festék és a kátrányalapozás bírja, ontja fényét!Ez vicc! - de nem is akar több lenni, sőt intő lecke, figyelmeztetés, milyen könnyedséggel öntünk acélba és betonba fénynél tünékenyebb gesztusokat. (Rizmayer Péter: Laterna magica – PANEL contemporary)

 

A lámpa társaságában Sisyphus kövén tehettünk próbát. 89 éves nagymamám is mosolyogva emelete meg, oly könnyűvé formálta a művészi irónia, s valóban, van-e súlya még? (Rizmayer Péter: Sisyphus – PANEL contemporary)

 

Tarr Hajnalka egy munkájával kell itt folytatnom. Aprólékos gonddal szőtt drót-hegy, egyik szegről a másikon át, s bizony sok a szeg és hosszú-hosszú a drótfonál. Lehet-e véletlen, hogy épp hegyet formáz? Nem járjuk-e magunk is saját hegyeinket nap-nap után, lépésről-lépésre, egyik szegről a másikon át? (Tarr Hajnalka: Meru – ACB Galéria)

 

Érdemes közelről vizslatni ezeket a munkákat. Fontos, hogy barátságosan, érdeklődőn és közelítsünk hozzájuk. Egy látszatra fekete doboz is rejthet csillagokként kigyúló rajzokat. (Ducsai Péter: Equus Somnia, NREM IV. – PANEL contemporary)

 

Láttam színes nyulakat, köztük komort, butát, mélázót és iramodásra készt. Egy prágai festőnő formálta meg így barátait, jellemző vonásaikkal, nyúlportrékon át – mialatt leírom, azon tűnődöm, bennem vajon miféle nyúl szaladgál. (Xénia Hoffmeisterova: Mezei nyúl sorozat – Millenium Gallery) És erről a roma pavilon is eszembe jut. Ott is volt sok szín, sok-sok arc, mind emberi, és csaknem több, mint az összes pavilon festményein együttvéve. Jórészt autodidakta művészek munkáit lehetett látni. Őszinte, könnyen érthető ábrázolásaikon viszont láthatjuk barátaikat, családtagjaikat, mindennapi életük helyszíneit. Omara vágyait, emlékeit, mindazt, amit fontosnak tart, vastagon rá is írta saját képeire. Olyan megejtő ez a ritka nyíltság, egyértelműség. (Kugler Art Szalon)

 

Aztán ott voltak még Orr Máté különös, borzongató festményei, állatfejű emberi alakok, s milyen jó volt, tőle magától hallani, mi vezette ezekhez a figurákhoz. (Orr Máté: Jöttem fa ügyben – Ari Kupsus Gallery) Akárcsak Magyar Ádámot, ahogy fotóiról mesélt. Ipari kamerák után kutatott, számítógépes programot írt saját képei megjelenítéséhez. Squares című munkájával hosszú heteken át dolgozott, személyenként, nap-nap után rögzítve egy tér egy bizonyos szeletét egy épp arra járóval, hogy végül e kis egységeket összeállítva döbbentsen rá, milyen monoton s elszigetelt városi életünk, hogy nincs egünk. (Faur Zsófi Galéria)

 

Lehetne folytatni még hosszan, de szeretnék áttérni a szervezésre. Közép-Kelet Európai vásárt és tárlatot hirdetett az Art Market 2011-ben, azonban döntően magyar (24), ezen belül pedig főként budapesti galériákról szólt (22). Ők fogadták az alsó szinten a belépőt és mellettük csekély számú határon túli (7) és vidéki (2) kiállító szerepelt. A kiemelt témák is háttérbe szorultak. Bár a sajtó anyagokban vastagon szedve említették a roma művészetet és a kortárs fotográfiát, a helyszínen csak az emeleti sarkokban kaptak helyet. Ezen változtatni kell. Mégis, a fiaskókkal együtt nekem döntően pozitív élmény volt: mert van, mert ha nem is kellő arányban, de idén jöttek román, szlovén, cseh, észt, osztrák galériák is és hazai, vidéki galériák. Bízom benne, hogy ezt a jó irányt tartva jövőre még többen jönnek majd, és még több viccel, gondolatébresztő munkával ajándékoznak meg minket.