HTML

Kultúra és Kritika

A Kultúra és Kritika (KuK, kuk.hu) blogja. A KuK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszék mellett szerkesztett független kritikai fórum. Látogasson el hozzánk: http://www.kuk.hu

Facebook

Friss topikok

Címkék

2010 szavai (1) 2012 február 22 (1) advent (1) Ady/Petőfi (1) ágnes (1) Ágoston (1) Agota Kristof (1) Aj Vej-vej (1) Alain Badiou (1) albert katalin (1) alexander payne (1) Alföldi Róbert (1) alice (1) All is lost (1) álombunker (1) amatőrfilmszemle (1) Ámos Imre holokauszt (1) andrás (1) andy warhol (1) angel (1) anita (1) Anscombe (1) antik pop (1) Aradi Tibor (1) Arcus Temporum (1) arcus temporum varga mátyás (1) Árgyélus királyfi (1) artist a (1) Artpool (1) artportal (1) art market 2011 (1) asia (1) Átmenet és átmenet (1) attila (1) Aurelius (1) az (1) az arany ára (1) az élet fája (1) az ember tragédiája (1) A Biblia mint kommunikációs tankönyv (1) A Hang (1) a leleményes hugo (1) A messzi dél vadjai (1) A meztelen férfi (1) A modell Iustitia (1) A nagy füzet (1) a nyugalom (1) a torinói ló (1) baán lászló (1) babes bolyai (1) bach kereső (1) Bakos Gergely (2) balázs béla (1) balázs imre józsef. (1) balázs mihály (1) balett (1) balikó tamás (1) balogh kalman (1) bán zoltán andrás (1) Barcelona (1) barcza (1) baricco (1) bárka színház (1) Barokk (1) barokk faszobrok (1) bartis attila (1) bartók (1) basic law (1) bate (1) baudrillard (1) bazsányi (1) Bazsányi Sándor (2) Beasts of the Southern Wild (1) becstelen brigantyk (1) bejo (1) bemutatkozás (1) bencsik barnabás (1) Beney Zsuzsa (1) bereményi géza (1) bergson (2) bertolucci én és te film (1) beszéd (1) Bihari Képeskönyv (1) Biró Krisztián (1) blog (3) blogirodalom (1) bödecs lászló (1) Bod Péter (1) Bókay Antal (1) bölcsészettudomány (7) bölcsészképzés (5) boldizsár ildikó (1) boldog karácsonyt (1) Borbás Gabriella Dóra (1) boris groys (1) botero (1) Bourdos (1) bradbury (1) Branczeiz Anna (1) brit történelem (1) budán lakni világnézet (1) Burkus Boglárka (3) buzánszky (1) cajon (1) Canaletto (1) Caravaggio (1) Carl Andre (1) Cézanne (1) Chandor (1) Charles Taylor (1) Christopher Nolan (1) Cinefest (1) collegium novum (1) Così fan tutte (1) császár réka (1) cseh tamás OSZK (1) Cserna Szabó András (1) Csete Soma (1) csík (1) csik zenekar (1) Csillagok között (1) csörgő attila (1) czakó istván (1) Dadid Dawson (1) dali (1) Darida Benedek (1) Dávid Károly (1) debrecen (1) demeter attila (1) dér (1) derrida (2) dér andrás (1) dér asia (1) dévény anna (1) dezső (1) DiCaprio (1) dienes valéria (1) Dobos Emese (1) documenta (1) Dragomán György (1) dujardin (1) Dumaszínház (1) duna-part (1) east balkán (1) egyed emese (1) egyetem (1) éjfélkor párizsban (1) Ekler Dezső (1) elek (2) elek tibor (1) Elena Garro (1) Élesztő (1) élet és irodalom (1) elte (2) Eltűnő hullámok (1) ember (1) emberi méltóság (1) emőd péter (1) eörsi istván (1) építészet (1) erdély (2) érdi tamás (1) Eric Osborn (1) Erkel Színház (2) ernest meissonier (1) Ernst Múzeum (1) ernst tükör által homályosan (1) értékválság (1) esterházy (1) esterházy péter (1) Esztergom (2) esztétika tanszék (1) Esztétika Tanszék (4) európai költségvetés (1) evellei kata (1) Ezüstmetszés (1) Facebook (1) faludi (1) Faludi Akadémia (3) Faludi Filmszemle (3) falvai mátyás (1) faszobrász (1) fehér m könyvbemutató (1) fejes endre (1) fekete fehér film (1) Fékezhetetlen (1) felsőoktatás (1) ferenczy (1) Ferenc Hörcher (1) festészet (1) film (1) filmelmélet (1) Filmszemle (1) filmszínház (1) filozófia (25) filozófus szakma (11) finálé (1) FISZ (1) Forgách Kinga (1) forrás galéria (1) fotó (1) fotohonap2012 mai mano haz pixelszag (1) Fotópályázat (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Francesco Corti (1) Frank Sinatra (1) Freud (1) Frozen (1) gábor (1) ganczaugh miklós (1) gary oldman (1) gasztro (1) Gelencsér Gábor (1) georges méliès (1) gergely (2) gerőcs (1) gombor lili (1) googleartproject.com (1) gótikus faszobrok (1) grafika (1) grecso (1) Gubán Viktor (1) gulyás dénes (1) gulyás gábor (2) Gunda-Szabó Dóra (2) győr (1) györgy (1) Gyula (1) háborús riportképek (1) hadak útján (1) hadot (4) Halálos természet (1) halottak (1) háló közösségi központ (1) Hamlet (1) hamvazószerda (1) hankovszky tamás (1) hatos pál (1) havas (1) hazanavicius (2) heckenast gusztáv (1) Hedda Gabler (1) Hegedűs-Bite Beáta (3) hegyi (1) hegyi márton (1) Heidegger (3) helmut newton szépművészeti (1) hendrick avercamp (1) henrik ibsen (1) Hernádi Mária (1) Hévíz folyóirat (1) hír (1) historical constitution (1) hittudományi (1) Hit és ész (1) Holland Baroque Society (1) hollos adam intro várfok (1) Homolya Gábor (1) honlap (2) hörcher ferenc (1) Hörcher Ferenc (1) Horkay Hörcher Ferenc (2) Horváth Kornélia (1) humor (1) hungarian constitution (1) hunyadi attila (1) hunyadkürti istván (1) I. Nemzetközi FISZ Tábor (1) Ikker Eszter (2) illyés (1) impresszionizmus (1) installáció (1) Interstellar (1) intézménykritika (2) iron lady (1) írószövetség (2) istenhit (2) istván (3) Itália (1) jagelló egyetem (1) Jákfalvi Magdolna (1) jaksics anna (1) jani anna a másik igazsága (1) jankovich (1) jankovics marcell (1) jános (3) jasz attila csendes toll élete (1) jelenits (4) jelenits atya (1) jelenits istván (2) jelenits születésnap (1) Jirí Kylián (1) john hurt (1) Joó Julianna (1) joseph beuys (1) joshua reynolds (1) jövő (1) Józsa Kitty (1) judit (1) juhász anikó (1) kaj ádám (1) kaláka (1) Kálmán Eszter (2) kaposvár (1) karácsonyi (1) Karácsony Rita (1) kardos g. györgy (1) karla (1) karlik anett (1) Karlik Anett (2) karlik beáta (1) károly (1) katolikus (1) katolikus művészet (1) kemény (2) kemény istván (4) Kendeffy Gábor (1) Képes Erika (1) Kepes Intézet (1) képzőművészet (3) Keresztény Múzeum (1) keresztút (2) kerülőutak (1) késő nyári mozi (1) kiállítás (6) Kicsiny Balázs Schubert (1) Kína (1) Kintli Bori (1) kinyik (1) Kirkegaard (1) Kisbér (1) kiss róbert richárd (1) klausz (1) kocsis imre (1) kocziszky éva (1) kodály (1) kökény attila (1) Kolozsvár (1) kolozsvár (2) kolozsvári (1) koltai lajos (1) költészet (4) kommunikáció (1) kommunista utóirat (1) koncert (1) Konferencia (1) konferencia (1) kontra műhely (1) könyvhét 2012 (1) konzervatív (1) konzervatív kormányzat (1) Konzervnyitó Akciócsoport (1) Korga György (1) kortárs irodalom (1) kortárs művészet (9) korunk (1) kosztolányi márai itália PIM tip top bár (1) Kovács Alex (2) közmondások (1) krakkó (1) kraków (1) Krasztev Péter (1) Kreatív írás (1) krúdy gyula (1) krusovszky (1) kubinyi anna (1) kuk (2) kukorelly (2) kuk könyv (2) kulin kukorelly wehner hatalom (1) különbéke (1) kultok konferencia debrecen 2012 (1) Kultúra&Kritika (1) kultura.hu (1) kulturális bizottság (1) kulturális diplomácia (1) kulturális honlap2 (1) kulturális honlapok (1) kultúrpolitika (1) kunsthistorisches museum (1) kurátor (1) l. simon (1) Lady Gaga-jelenség (1) Lámpást adott e az úr kezünkbe (1) Landy (1) lars von trier (1) lászló (2) lászló dániel (1) latinovits (1) Lawless (1) lélekgyógyászat (1) levelek pilinszkynek (1) le carré (1) Lindsey Stirling (1) Linklater (1) Litera díj (1) lönhart tamás (1) lovasi (1) Ludwig Múzeum (2) Lukács András (1) Luna Classics (1) l simon (1) MacIntyre (1) madách (1) Máglya (1) magyar (1) magyar alkotmány (1) Magyar Állami Operaház (1) magyar film (1) magyar filozófiai társaság (1) Magyar Nemzeti Balett (1) magyar nemzeti galéria (2) Mai Manó Galéria (1) majorosi (1) makó (1) mankell jassó judit pályázat (1) mapplethorpe ludwig muzeum (1) márai (1) marcell (1) Marcus (1) marianna (1) Marion (1) Marno János (2) Maros András (1) martha nussbaum (1) Martin Sperr (1) Matias de Ezcurra (1) maurer dóra (1) Mayer-ház (1) megasztár5 (1) melankólia (1) mélyi józsef (1) Ménesi Heléna (1) Menyhárt Tamás (1) meryl (1) meseterápia (1) mészöly (1) mészöly miklós (1) Mexikóváros (1) Mezei Balázs (2) meztelen kampány (1) Michael Landy (1) Mielőtt éjfélt üt az óra (1) Mihályi Anikó (1) mihály emőke (1) miklós (1) minimalizmus (1) miskolci nemzeti színház (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) MODEM (1) modernitás (1) Modor Bálint (3) modor bálint (1) moldova (2) molnár tamás (1) monarchy (1) monet (1) monty python (1) Mozart (1) mtv irreality show (1) műcsarnok (3) műértő (1) munkáspárt (1) müpa (2) műterem reggel (1) művészetek (1) Művészeti kritika (1) művészeti világ (1) muzsikás (1) nádas (3) Nádas Péter (1) nagy (2) nagybánya (1) nagy gáspár (1) napja (1) National Gallery (2) némafilm (1) némafilmes (1) nemzeti (1) nemzeti alföldi (1) népi urbánus (1) népmese (1) néptánc (1) népzene (1) net-nemzedék (1) New York (1) Nieto (1) nol kvíz (1) nosztalgia (1) Nyerges Gábor Ádám (1) Nyírő Miklós (1) nyitott mutermek délutánja (1) Óbudai Társaskör Galéria (1) oktatás (1) oláh mátyás lászló (1) orbán jános dénes (1) Orosz Anna (1) orosz istván (1) orosz istvan typotex (1) orr máté (1) Ország Lili (1) oscar 2012 (1) osztovits ágnes (1) osztrák kulturális fórum (1) Osztroluczky Sarolta (1) ottlik pim (1) Overview (1) oxford (2) palotája (1) Pályázat (1) Pannonhalma (1) pannonhalma (1) pannónia (1) Papp Máté (1) pázmány (3) pénzcsináló (1) Peresztegi Miklós (1) péter (3) petri (3) pieter bruegel (1) pilinszky (1) Pilló Ákos (1) PIM (1) pim (1) Pleskovics Viola (2) Pogrányi Lovas Miklós (1) Polaroidok (1) politikai (2) politikai költészet (2) pop art (1) posztkommunizmus (1) posztmodern (1) PPKE BTK (2) presser (1) prima primissima 2010 (1) privátmészöly (1) Próféta Galéria (1) prózarázás (1) Puccini (1) púder bárszínház (1) queen (1) Rácz-Nagy Zsófia (2) radnóti sándor (1) radnóti színház (1) rátóti zoltán (1) Ravi Shankar (1) Redford (1) Református templom (1) rektori konferencia (1) relativizmus (1) rembrandt (1) remény (1) Renoir (1) restaurátor (2) Részegen (1) Ricoeur (1) rippl rónai (1) robert capa (1) Róma (1) Rózsavölgyi Szalon (1) rubik ernő (1) sabanci (1) Saint Prex (1) sajtótájékoztató (1) sándor (1) Sándor Iván (1) Sapientia (1) sarkadi imre (1) schmal dániel (1) schmidt története (1) scorsese (1) Scorsese (1) sebő ferenc (1) shakespeare (1) Shakespeare Fesztivál (1) Shatter me (1) siker (1) Simon Márton (1) Sipos Anna (1) Sipos Tamás (1) Slavoj Žižek (1) Smarthistory (1) Smashed (1) Somogyi Gréta (1) Sontag (1) spielberg (1) Spiró György (2) stephaneum (1) streep (1) suszter szabó baka kém (1) Sváb Zsófia (2) szabó (1) Szabó Dorka (1) Szabó Katalin (1) szabó lőrinc (1) Szabó T. Anna (1) szabó tibor benjámin (1) szabó xavér (1) Szakajánló (1) Szalai Miklós (1) Szalai Péter (1) Szálinger Balázs (1) szárnyasoltárok (1) Szász János (1) szatyor bár (1) Szederkényi Olga (1) szeiler zsolt (1) Székely István (1) szelídség (1) Szentes (1) szentmartoni (1) szentmártoni jános (1) Szent Pál (1) szépművészeti (1) Szépművészeti Múzeum (2) szeretet (2) szerző (1) szif dij bodor győrffy (1) szimbolizmus (1) színház (1) Szirmai Panni (1) Szlávik Dóra (1) Szmeskó Gábor (1) szocialista irodalom (1) szocreál árverés (1) szókratész (1) Szombath (1) szombathely mediawave (1) Szomjúság (1) szövényi lux (1) születésnapomra (1) Szvoren Edina (1) tablá (1) táblakép (1) Takács Szilvia (1) Takáts Fábián (1) Takáts Márton (1) táncház (1) tandori (1) Tanos Márton (3) Tarantella (1) tarczy istvan tanulmányok (1) tarr béla (1) társadalomtudományok (2) tedx youth (1) téli mesék (1) teológia (1) térey (2) térey jános (2) terrence malick (1) thatcher (1) Theaterrepublik Ungarn (1) the artist (1) The Wolf of Wall Street (1) tibor (2) tilla (1) tinker tailor soldier spy (1) titanicfilmfest2013 hajdu szabolcs (1) titanicfilmfest csendesek tóth orsi (1) tolvai renáta (1) tomas alfredson (1) top50 (1) top 10 (1) török (1) törökország (1) történelemtudomány (1) tóth beáta (1) Tóth Krisztina (2) trafó Jérome Bel (1) tragédiája (1) Turandot (1) uránia (1) uránia keresztény film és könyvvásár (1) Uránia Nemzeti Filmszínház (1) utódok (1) váczy péter gyűjtemény (1) váli (1) váli dezső (1) vállalkozás kultúra polgárosodás (1) vallás (2) Valló Péter (1) vámbéry nyomában páczai tamás (1) Vanishing Waves (1) Varga Barbara (1) Varga Ferenc József (1) Várhegyi András (1) Várkonyi Borbála (2) vasadi péter (1) vaslady (1) veiszer alinda (1) Vén Zoltán (1) Vereckei András (1) Veres Katalin (1) vers (1) Veszely Ferenc (1) vidovszky györgy (1) vigilia pályázat (1) világháború (1) világjelenség (1) visky andrás (1) vita (1) Vizuális anyagok (1) Vörös István (1) wagner (1) Wayne Eagling (1) Wesselényi-Garay Andor (1) west balkán (1) winter märchen (1) wittgenstein (1) wong kar wai 2046 film (1) woody allen (1) xv. (1) závada péter (1) zenekar (1) Zetye Péter (1) zsolt (1) Zsurzsán Anita (1) egyetem (1) Címkefelhő

2012.04.20. 00:50 Hörcher Ferenc

Kelet-Közép-Európa Berlinje: Kolozsvár

Címkék: kolozsvár képzőművészet angel műcsarnok judit posztkommunizmus installáció táblakép

Valamire irigylésre méltó módon ráéreztek ezek a betyár kolozsváriak! Talán arra, ha másra nem, hogy miként lehet az átkos posztkommunista örökségből kulturális-művészeti tőkét fabrikálni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ami ugyebár nem kis teljesítmény. Merthogy az az átkos ott tényleg átkos volt, s a szabadság meg Funart hozta el nekik. Erre szokás azt mondani: csöbörből vödörbe. És pont ezt tették: ecsetüket csöbörből vödörbe mártva, megcsináltak egy kisebb kulturális csodát: lepukkant városukat felhelyezték a világ művészeti térképére – ahol Magyarország pillanatnyilag még nincs igazán ott.

Lehet, hogy épp a jelentős történelmi ellensúly volt szükséges mindehhez, úgymond teher alatt nő a pálma? Mert mintha Berlin huszadik századi sorsának lenne az erdélyi város közép-európai pandantja. Mindkét világháborúban vesztesnek bizonyult Berlin, a bűnös város, büntette is a történelem, rendre. S e megosztott, kifosztott, befalazott város Európa egyik kulturális boszorkánykonyhájává vált, ahol az emberre piszokként ragadt a kultúra. S persze az ellenállás diszkrét bája is, kritikai és önkritikai szólamokkal egyetemben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kolozsvár magyar város volt, Cluj ki akarta tagadni magyarjait. S ma itt van egy különös kreatúra: egy posztkommunista képlet, amely tetőtől talpig művészetre van hangolva. Vegyük példának Veres Szabolcsot: az 1983-as születésű (tehát harmincadik életévét be nem töltött) művész, aki Kolozsvárt járta ki művészeti iskoláit, s fiatal román festőként határozza meg magát életrajzában, 2010-ben például New Yorkban, Chicagóban, Amszterdamban és Rotterdamban állított ki. Rajta keresztül a Műcsarnok kiállításáról tájékoztat a Spencer Brownstone Gallery blogja is.

Persze nem minden kolozsvári festő ilyen szerencsés. Mint ahogy nyilván nem is mind ilyen tehetséges. Ám egy biztos, a 21. század első évtizedében elindult egy történet Kolozsvárott, egy talán világra szóló sztori, amely most méltó helyen mutatkozhat be Budapesten is a Műcsarnokban. Ami talán szintén nem véletlen: egy évvel ezelőtt, amikor Gulyás Gábor átvette a Műcsarnokot, s rendezett egy nagy konferenciát a kortárs magyar művészet megjelenítésének módjairól, nos, akkor hallottam először Berszán Zsolttól erről a közép-európai (talán nem is) csodáról. S egy év múlva már itt van egy majdnem összefoglaló kiállítás a kolozsvári kortárs művészetről.

Igaz, nem csak az új direktor fogékonysága kellett a projekt megvalósulásához. Szükség volt még ehhez például Angel Juditra is, a kiállítás kurátorára. Az aradi születésű muzeológus Bukarestben végezte művészeti főiskolai tanulmányait, bécsi és New Yorkban tett tanulmányutakon edzette a kortárs művészet iránti érzékenységét, s először Aradon alakította ki a kortárs művészet méltó megjelenítésének módját. 1998-tól a Műcsarnok kurátora.

A kortárs kolozsvári művészetet (és hangsúlyosan nem kolozsvári iskolát) bemutató kiállítás koncepcióján évek óta dolgozik. Mint a sajtóbejáráson kiderült, a kiállítás fő gondolatai közé többek között a következők tartoztak:

- a történelemre, mint személyes és közös múltra való közös(ségi) emlékezés vizsgálatának modusai Kolozsvárott,

- a helyi rendszerváltás művészi dokumentálásának a bemutatása,

- a hagyományos táblakép-festői és a konceptuális művészi programok összevetése,

- a művészet ideológia-kritikai szerepe, művészet és politika viszonya,

- a művészet és intézményrendszerének viszonya.

Mivel a sajtóbejárás nem alkalmas a művekkel való intim viszony kialakítására, ezért csak néhány megjegyzést szeretnék fűzni e kurátori koncepcióhoz.

Először is: rendkívül szerencsés, de minden erőlködés nélküli a román és a magyar nemzetiségű művészek együttgondolkodásának érzékeltetése. Nem csoda ez, hisz – szemben a kortárs kolozsvári politikával – maga a bemutatott anyag nem tematizál e tekintetben semmiféle feszültséget, így a kiállítás koncepciója nem is tárgyalja e problémát. Ami elvezethet akár egy olyan radikális tétel végiggondolásáig, hogy miként szolgálhatna a művészet a nemzetiségi konfliktusoknak talán nem a megoldására, de az egyértelmű meghaladására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kolozsvári anyag hallatlanul friss, eleven és izgalmas. Pedig leginkább arról szól, amiről nekünk, itt Kelet-Közép-Európában más nagyon elegünk van: a posztkommunista jelenről. Úgy tűnik, az a politikai frusztráció, ami a művészek mindennapjait áthatotta, olyan múzsaként szolgált, amely csakugyan mellbevágóan újszerűvé teszi ezt az anyagot. Ehhez azonban az kell, hogy a helyi művészeti élet kialakítsa azt a város-brandet, amely aztán eladhatónak bizonyul a nemzetközi művészeti színtéren is.

Ez pedig elvezet egy harmadik problémához: a Műcsarnok 32 alkotót felsorakoztató reprezentatív kiállítása azért különösen tanulságos, mert nem csak tehetséges ifjú művészek alkotásait tárja elénk, hanem mögé – szó szerint a képek mögé, mert a Műcsarnok apszisába – helyezi azoknak a művészeti intézményeknek a tömör bemutatását, amelyek döntő mértékben járultak hozzá a Kolozsvár/Cluj brand bejáratásához, kialakításához és belakásához. Az Ecsetgyár, a Bázis vagy a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem (mely izgalmas módon épp a Mátyás-házban működik) ma már legendás helyszínei a kolozsvári kortárs művészet születésének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S ha már építészet: érdemes még egy szót szólni képzőművészet és építészet viszonyáról. Nemcsak arról, hogy milyen invenciózusan használja ki a Műcsarnok csodálatos tereit a kiállítás, hanem hogy miként járul hozzá maga a kurátori koncepció is ehhez a térélményhez. A hatalmas termekben ugyanis Kim Attila, szintén kolozsvári kötődésű építész ytong téglából építkező építményei szabják újra viszonyunkat a falakon kiállított, vagy a térbe beállított objektekhez. S megint másfelől: az intézmények hangsúlyos háttérbe állítása magának a kiállításnak az önkritikájaként is olvasható: a kiállítás rendezése a Kunsthalle típusú bemutatás meghaladására tesz kísérletet, együtt tárva a befogadó elé a kész termékeket, a műalkotásokat, s azon intézményeket, melyek ezeknek az alkotásoknak a megszületését és további sorsát is nagyrészt meghatározzák. Ezzel kapcsolatban csak egy megfontolandó infó: a művek nagyobbik részét nyugati múzeumokból kérte el a Műcsarnok, vagyis azok ma már nem Románia területén találhatók.

Végül: a sok terméketlen szakmai vita áldozatává vált Műcsarnok döntése, hogy most a kolozsváriakat emeli ki a kortárs művészeti szcénából, jelzésértékű. Hisz ebben a művészetben a határon inneni magyar szem számára egyszerre tapasztalható meg az otthonosság és az idegenség élménye is. S persze a gesztus által a Műcsarnok önkritikát is gyakorol, s bizony a határon inneni művészeti szcéna (tehát nem pusztán a kánon, de az intézményrendszer és a rendszerváltás óta oly hektikusan működő honi kulturális kormányzatok) határozott kritikáját is adja.

 
Európai utasok
Kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után
2012. április 19 - 2012. július 01.       
Kurátor: Angel Judit    
 
Kiállító művészek:
Marius Bercea, Berszán Zsolt, Betuker István, Mihut Boscu, Razvan Botis, Mircea Cantor, Radu Comsa, Csiki Csaba, Duo van der Mixt, Oana Farcas, Adrian Ghenie, Simon Cantemir Hausi, Mihai Iepure Gorski, László István, Victor Man & Papp Anna-Bella, Miklós Szilárd, Miklósi Dénes, Alex Mirutziu, Nita Mocanu, Ciprian Muresan, Cristian Opris, Cristi Pogacean, Victor Racatau, Cristian Rusu, Serban Savu, Leonardo Silaghi, Mircea Suciu, Szabó Péter, Sergiu Toma, Gabriela Vanga, Veres Szabolcs           
 
Kölcsönzők:
Mircea Pinte, Zenoviu Ioan Haiduc, Timotei Nadasan, Galeria SABOT, Kolozsvár; Galeria Plan B, Kolozsvár / Berlin; Razvan Banescu, Ivan Gallery, Galeria Andreiana Mihail, Bukarest; magángyűjtemény , Párizs; Rodica Seward, Galerie Hussenot, Yvon Lambert Gallery, Párizs; magángyűjtemény, TAJAN SA, Párizs ; magángyűjtemény, Svájc ; Galerie Rüdiger Schöttle, München; Johnen Galerie, Galerie Barbara Thumm, Berlin; Tim Van Laere, Antwerpen; Michel & Brigitte Verliefden, Brüsszel; Robert Bosisio, Bolzano; Galeria Zero …, Prometeogallery di Ida Pisani, Milánó; magángyűjtemény, Olaszország; Larm Gallery, Koppenhága; Melle Hendrikse, Rotterdam          
 
Építészeti installáció: Kim Attila
Építészeti asszisztens: Chis Bulea Gabriel
 
 
 
 
 

 

 

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr684462161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyarnaba 2012.04.20. 10:08:08

Közép-Európa Berlinje = Berlin

Labdarúgás Maradonája, a földrajzi fölfedezések Kolombusza, esetleg a magyarok Petőfije.

Berlin ugyanis Közép-Európában van, annak is a legnagyobb városa.

Hörcher Ferenc 2012.04.20. 10:10:26

Köszi a földrajzi eligazítást. Esetleg: Beethoven a zene Mozartja?

GennagyijGolovkin 2012.04.20. 11:28:59

Na, sajnos ezzel az ostoba címadással le is lett nullázva a poszt, pedig az írás érdekes.

Hörcher Ferenc 2012.04.20. 11:31:15

@AnnаKаreninа: Ha nem ez a címe, lehet, rá se kattintott volna? :P

Hörcher Ferenc 2012.04.20. 11:40:46

De mert az olvasó szavát mégiscsak érdemes figyelembe venni, változtattam a címen.

iparterves 2012.04.20. 13:21:13

Nem vagyok egy pszichológus, de ha az lennék, alaposan kielemezném ez a szövegtest-darabot:

"Mindkét világháborúban vesztesnek bizonyult Berlin, a bűnös város, büntette is a történelem, rendre. S e megosztott, kifosztott, befalazott város Európa egyik kulturális boszorkánykonyhájává vált, ahol az emberre piszokként ragadt a kultúra."

Jól bejött a magyar jobboldali ideológiai térből a Budapestre aggatott jelző - itt Berlinre.

Ez az áttestálás olyan művelet, amelyet aztán - gondoljunk a magunk szerepére is rögtön - megtisztít a kultúra.

A "megosztott, kifosztott, befalazott város" boszorkánykonyha lett - Goethe és a Walpurgis éj tisztelettel jelentkezik ! -, ahol olyanná vált - mondja a szöveg és erre nagyon tessék figyelni - a kultúra, hogy ragad ránk piszokként.

A kultúra mint piszok és a piszok mint kultúra. A terjedés és a terjesztés logikája, formája és módja, a forma és tartalom egysége. A XXI. sz. élet új dimenziója, a freegan-ek apoteózisa, a magas kultúra igazi helyének kijelölése.

Valahol utat tévesztettünk volna?

Milyen szerencse, hogy nem vagyok pszichológus sem.

( folyt. köv. )

iparterves 2012.04.20. 13:28:44

Az is jó, hogy szakértő sem vagyok, művészettörténetet nem végeztem sem itthon, sem NY-ban, ezért a képzetlenek bátorságával meg merem kérdezni:

Ebben az alant idézett koncepcióban mi az újdonság?

"- a történelemre, mint személyes és közös múltra való közös(ségi) emlékezés vizsgálatának modusai Kolozsvárott,

- a helyi rendszerváltás művészi dokumentálásának a bemutatása,

- a hagyományos táblakép-festői és a konceptuális művészi programok összevetése,

- a művészet ideológia-kritikai szerepe, művészet és politika viszonya,

- a művészet és intézményrendszerének viszonya."

Mi az,a mi nem szerepelt/szerepel bármilyen kontextusban egy önmagára valamit adó tárlaton?

Mi az, ami olyan speciális benne?

Mondom, nem értek a művészettörténethez, figyelek, amateur vagyok.

iparterves 2012.04.20. 13:35:13

Menjünk tovább:

"a román és a magyar nemzetiségű művészek együttgondolkodásának érzékeltetése. Nem csoda ez, hisz – szemben a kortárs kolozsvári politikával – maga a bemutatott anyag nem tematizál e tekintetben semmiféle feszültséget, így a kiállítás koncepciója nem is tárgyalja e problémát."

Azon túlmenően, hogy eldöntendő: egy kiállítás "tárgyal-e" bármilyen problémát ( szerintem sohasem "tárgyal" ), érdemes elgondolkodni azon, hogy a soknemzetiségű városban kétségkivül meglevő ellentéteket ki lehet-e hagyni ( valamely "új optimnista" vagy "neo-szocreál" elméleti elkötelezettség jegyében? ) a koncepcióból és a "tárgyalásból".

Ha igen, akkor azt hazugságnak hívják.

"Ami elvezethet akár egy olyan radikális tétel végiggondolásáig", amely szerint a művészet és a művészettel való hivatásos foglalkozás valódi célja a valóság elfedése.

iparterves 2012.04.20. 13:39:34

Ez a törekvés, a valóság elfedése, elhazudása kitűnő kortársi aktivitás, nayszerűen beleillik a mai viszonyaink közé.

Ha az Ön interpretációja - de nem a következtetése ! - helytálló, akkor ez igazán mintaszerű ideológikus kiállítás.

iparterves 2012.04.20. 13:45:37

Még tovább menve: ha az egy olyan ideológikus kiállítás, amelynek én értelmeztem az előbb, akkor ez a Műcsarnok egy tapodtat sem lépett előre ahhoz a Műcsarnokhoz képest, amely 60 éve működött, de talán még ahhoz képest sem, amely ellen Kállai Ernő felemelte a szavát.

És itt majd elgondolkodhatunk azon, hogy a művészi kvalitások vagy egyéb - mondjuk úgy: művészeti szempontból másodlagos, szociológiailag viszont elsődleges - tényezők játszanak szerepet a "világhírben", amelyet a kölcsönzők határozott külföldisége erősítene föl.

iparterves 2012.04.20. 17:52:47

Erdélyben van még a Pece parti Párizs is.
Nem túl multikulti ez így?

iparterves 2012.04.20. 18:16:21

Mint tudatlan, azt is meg merem kérdezni, hogy vajon mit is jelent a recenzió ezen sora, illetve sor-töredéke: "...a sok terméketlen szakmai vita áldozatává vált Műcsarnok".

Az jelentené, hogy HHF szerint a viták terméketlenek ( ide értve a filozófiai természetűeket is ? ) és egyben fölöslegesek?

Vagy azt, hogy a Műcsarnok körül zajló és olykor - a mai kulturális vezetés által igen kedvelt festőnk, Szkok Iván általi - gyújtogatásig menő villongások semmilyen kézzel fogható eredményt nem hoztak?

Esetleg azt, hogy a Műcsarnok programja, feladata, funkciója, vezetése és vezetési stílusa körüli szakmai és szakmainak nem mondható eszmecserék érdektelenek, értéktelenek és semmire sem jók?

Nincsen tehát vitákra szükség? Vagy olyan vitákra van szükség, amelyek előrevivők? Milyenek azok? ( Csak eszembe ne jussanak 40-50 éves citátumok és irányelvek! )

Sok mindent rejtő mondatcsonk ez, kiváncsi vagyok ( lennék ) a kibontására.

Még izgalmasabb az, hogy a vitán felül álló, egyszemélyi egyeztetésen átment műcsarnoki programban meghirdetett kiállítás - amelyet még nem láttam, de megnézem, igérem, megnézem, s nehogy belém lehessen kötni: itt kijelentem, hogy az alkotásokról jelen szövegeimben egy szót sem szólok ! - önkritika lenne.

De mihez képest? Gulyás programjához vagy a terméketlen vitákhoz? A külhoni magyar művészet bemutatlanságának dolgához képest? Tényleg ismeretlen lenne nálunk a szomszédos ország művészete?

Ebből az irányból kellene érteni és interpretálni a végső nagy csapást az írás végén, mely szerint a Műcsarnok ( feltételezett vagy vélt ) önkritikája egyben "határozott kritikáját is adja" az elmúlt ( nem 8 évnek, az levés ), hanem "a rendszerváltás óta oly hektikusan működő honi kulturális kormányzatok " munkájának.

Az önkritika mint társadalomkritika. Érdekes műfaj, engem kissé a Sötétség délben-ben leírt módira emlékeztet ( de majd jól megkapom a magamét, hogy ilyenhez merem hasonlítani, s még a jó Köstler jogutódok is a fejemre üthetnek ).

Van néhány dolog, amit nem árt kifejteni és megmagyarázni a tudatlan, barbár szemlélőnek és olvasónak - amilyen magam vagyok.

iparterves 2012.04.21. 15:52:59

Még egy nekifutás: a cím ügyében.
Mert az sem semmi.

Valaha, a rendszerváltás előtti és körüli időkben volt egy olyasmiféle dolog, amit Közép-Európának neveztek.

Erről mondja erős szkepszissel EP a Mancs-beli interjújában ( 2012. ápr. 19., XXIV. éf. 16. sz., 10. old ), hogy már nincsen.
Más is így érzi ezt, anélkül, hogy filozófiai- vagy irodalomelméleti szempontból megvizsgálná a kérdés.

Ahogy elhagyjuk a Német-Római Császárság valamikori határvonalát a keleti végekről és átlépünk a nyugati területre - egy más világba érkezünk: politikai, gazdasági értelemben pontosan úgy, mint a leghétköznapibb élet szintjén.

Nincs már Közép-Európa, de vannak mutánsok. Ilyesmi lenne a Kelet-Közép Európa, amelyet főleg gazdasági szempontok szerint lehet használni és így jól el is terjedt.

Ez a KKE nem más mint a volt szocialista országok tömbje. A multinacionálisok számára: CEEMEA. Egy kis pötty, amely önmagában nem elégséges és amelynek gazdasági rokonaihoz ( Közel Kelet és Afrika ) való csatolás szükséges, hogy értelmet kapjon.
Mennyivel szebb hangzású így a nevünk, nem?

Milyen kár, hogy a KKE címet viselő önmeghatározás levegős, kizárja önmagából, Közép-Európát, illetve - a labancai számára a Landstrassénál kezdődik a kelet, KE Kolozsvárja pedig nem közösködik a Kelettel, annál finnyásabb volt és maradt, a csehek pedig a legpolgáriasultabb nemzetként nyugatra húznak - nem tudja magánál tartani.

Ma újra/ismét/megint Kelet-Európa vagyunk, a Balkán Nyugatja. Ez olyan történelmi tény, amelyet a száz évvel ezelőtti hasonlatokkal ( Pece-parti Párizs ! ) versenyző szövegtirádákkal próbálunk elviselhetővé tenni.
De nem megy.

iparterves 2012.04.22. 16:10:12

Aki úgy érzi, hogy a Fabrica de Pensule, Cluj-t szeretné támogatni, az április 24-én a Tajan-nál, a jótékonysági árverésen megteheti.
Az átlagos műár 3000 euro, de van van egy 30000-es is, Adrian Ghenie munkája.

iparterves 2012.04.25. 10:29:05

Drága barátaim!

Talán nem kellene különösebben titkolóznunk, miért tudott kibontakozni francia hátszéllel a Kolozsvár-jelenség.

A művészeti mező ( Bourdieu ) megalkotásában fontos, inkább úgy fogalmaznék: kiemelkedő szerepet vállalt Rodica Seward asszony, aki merő véletlenségből a Tajan tulajdonosa és amerikai román.

Lehet, hogy találnunk kellene nekünk is már végre egy gazdag magyar, aki műgyűjtő és jól menő galériája/aukciós háza van, hogy láthatóvá váljon valami, amit úgy hívnak: Budapesti Iskola.

Ilyen ugyan még nincs, de ha szükség ránk kényszeríti az ArtWorld megalkotja a fogalmat hozzá.

Magyarnaba 2012.04.25. 11:10:15

@AnnаKаreninа: Ha az én hibám, akkor elnézést kérek. Geográfusként sajnos élvezettel kötök bele az ilyenekbe. Az új cím teljesen helyes. Különösen örömteli, hogy nem Közép-Kelet-Európáztatok, ahogy anno a Híradó.

iparterves 2012.04.25. 13:06:57

Ezek szerint van: Közép-Közép-Európa, Nyugat-Közép-Európa. Dél-Közép-Európa és Észak-Közép-Európa is.

Jó tudni.

piqua 2012.04.26. 18:23:16

„Igaz, nem csak az új direktor fogékonysága kellett a projekt megvalósulásához.” ez így van, főleg, mivel a régi igazgató már 2010 decemberében, egy sajtótájékoztatón beszélt az eredetileg 2011-re tervezett kolozsvár-kiállításról. lásd: kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=308763&ctag=articlelist&iid=1

iparterves 2012.04.26. 20:35:51

@piqua: "A Műcsarnokban a jövő év utolsó kiállítása a kolozsvári művészeti színtérrel fog foglalkozni Angel Judit muzeológus rendezésében. A kiállításon az ezredfordulót követően Kolozsváron megjelent és azóta nemzetközileg is jegyzett művészgeneráció munkái lesznek láthatóak."

Köszi, éljenek a szövegtudók- és keresők!

Angel Judit tehát már legalább két éve dolgozik a témán.

Így viszont még inkább magyarázatra szorul a beharangozó utolsó bekezdése!

iparterves 2012.05.02. 08:17:28

A válasz hiányát a "se kiköpni, se lenyelni" érzésének tudom be.

iparterves 2012.05.05. 12:01:53

A Mancs kritikusa, Dékei Kriszta szerint "...a márkanév öt éve született meg, nem kis részben a művészeti értékképzésben élenjáró műtárgypiaci szereplő ( a Flash Art magazin ) finom "ráhatására."
Nocsak, nocsak.
Most a Műcsarnokban lehet promotálni a műveket és írni róluk a magyar Flash Art-ba, amelyet a Műcsarnok ad ki.
2007-ben, amikor a csoport tagjai a huszas éveik elején jártak, kellett egy kelet-európai YBA - és lőn!
Érdekes így összeállítgatni a részleteket a világsikerről.

iparterves 2012.05.09. 11:38:24

Rózsa Gyula kritikája a Népszabadságban a képzőművészeti értékekre irányítja a figyelmet, a szabadságharcos vetület nála elmaradt.

iparterves 2012.05.17. 18:01:03

Most még műkereskedelmi konferencia is megtámogatja a témát. Kiváncsian várom a beszámolót.
süti beállítások módosítása