Eszenyi Enikő megkeresett, mert a Hír Televízió Civil Kaszinó című műsora egy korábbi adásában téves információk alapján valótlant állítottunk beszélgetőtársaimmal pályázatukról. Eszenyi Enikőnek igaza van, ezért készséggel és örömmel (meg persze szégyenkezve a valótlan állításaim miatt) kérek elnézést tőle és színházától, valamint a nézőktől.
Pontatlanok voltak az információim, és ezért alaptalanul kritizáltam a pályázatot. Az igazság a következő:
- a Vígszínház pályázatának pontos címe ez volt: “Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim”
- céljáról pedig az igazgató asszony levelében ezt írja: "a diákokat arra ösztönözi, hogy dialógus formájában fogalmazzák meg kötődésüket hazájukhoz, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz".
Mindez az én számomra nagyon meggyőző és értékes módja annak, ahogy egy színház a fiatalokat megszólíthatja.
Mivel az igazgató asszony leveléhez néhány pályaművet is csatolt, ezúton felajánlom, hogy ezeket a Kultúra és Kritika blogján szívesen közöljük.
Mivel igazgató asszony levelében jelzi, hogy szeretettel vár színházában, ezért én is ígérem, hogy a Vígszínház tevékenységére gondosabban fogok figyelni, ha lehetőséget ad rá, bemutatóiról szakmai lelkiismeretünk szerint szívesen beszámolunk.