Vereckei András a Keresztény Múzeum időszaki kiállításáról
A Keresztény Múzeum – állandó kiállítása mellett – időről időre felmutat valamilyen kuriózumot az ott őrzött kincsekből. Így történt a szeptember 20-án nyílt Ez a mi hitünk című kiállításon is, amelynek törzsanyagát egy frissen restaurált, 12 darabot számláló grafikai sorozat adja. Kevés olyan mű van a világon, amely a keresztény hitvallás 12 tételét foglalja össze. A grafikák készítője feltehetőleg Julius Schnorr von Carolsfeld (1794-1872) német származású festő, aki a vallásos ihletettséget előtérbe helyező nazarénus festőcsoport egyik legismertebb tagja. E XIX. századi festőcsoport a romantikus formalitást igyekezett elkerülni, és a középkor „fényénél” keresték a művészeti megújulást. A múzeumban kiállított művek keletkezési idejét és rendeltetését nem ismerjük pontosan, de valószínűleg falkép tervekről van szó. A művész az aprólékosan kidolgozott teológiai programot követve jelenítette meg az összetett tematikát. A látottak elmélyült megértését dr. Török Csaba esztergomi teológus magyarázatai segítik. Így együtt nézhetjük, olvashatjuk és érthetjük meg a hitvallást.
.jpg)
Kontsek Ildikó, a múzeum igazgatója és a kiállítás rendezője, a 12 karton mellé a Keresztény Múzeum XVIII., XIX. és XX. századi festményeiből néhány olyan ábrázolást is válogatott, amelyek a keresztény hit tartalmának vagy a vallás gyakorlásának egy-egy jellemző megnyilvánulásával foglalkoznak. Közülük talán Molnár Józsefnek az első teremben látható Reggeli áhítat című műve emelkedik ki, míg a második terem fő helyét Molnár C. Pál Utolsó vacsora című képe foglalja el. A két terem kettéválasztja a Hiszekegyet, hiszen az elsőbe kerültek az Istenre és Krisztusra vonatkozó tételek, míg a Hitvallás többi része a második teremben kapott helyet. Molnár C. Pál műve első látásra ebből a szempontból ugyan rossz helyen van, mégis, ha kicsit elmélyedünk a Hitvallásban, rájövünk, hogy az Utolsó vacsorának ott a helye az „...a bűnök bocsánatát...” karton mellett, amelyen a gyónás és a szent áldozat szakramentumai láthatók.
Az első teremben fényképek és leírások segítségével betekintést nyerhetünk a restaurálási folyamatba. A tárlat a fent említetteken kívül különféle szempontok alapján a Hitvalláshoz is köthető öt lapot mutat még be a múzeum grafikai gyűjteményéből, amelyeket szintén Török Csaba megjegyzései kísérnek.
A kiállítás másik fő vonulata a folyosón látható 33 fotográfia, amelyet Mudrák Attila készített. A művész 1980 óta fényképezi a régi Esztergomi Egyházmegye és a Kárpát-medence más tájainak műemlékeit, művészeti alkotásait. Munkásságának sajátos területe mindezeken túl a templomi szertartások és a vallásos emberek életképeinek megörökítése. Sok ezer tételt számláló archívumából láthatunk itt eddig még nem publikált felvételeket is, amelyek bemutatják, hogyan jelenik meg a hitvallás a mai hétköznapokban.
A ritka grafikák, a válogatott festmények és fotók jól közvetítik, hogy a Hitvallás több mint egy összetett, személytelen teológiai frázis: érthető és megélhető dolog. A Hitvallás így „nem csak” a hitünk megvallása, hanem – Török Csaba szavaival – „idővel egyetlen, kijelentő módban elmondott imává állt össze, amelyet a megkereszteltek minden vasárnapon és jelentős ünnepen elimádkoznak, ezáltal emlékezve keresztségükre, és megerősítve lelkükben a személyes hitüket, amely egyszersmind a közösség, az Egyház hite is.” A tárlat során észrevehetjük magunkon, hogy bejárva a kiállítás tereit, elimádkoztuk a Hiszekegyet. Így a kiállítás lelki utazássá válhat, amely a művészeti kuriózumok segítségével enged rápillantani a kereszténység élő gyökerére.
Ez a mi hitünk
2013.09.20 – 2013. 10. 30.
Esztergom, Keresztény Múzeum
Kurátor: Kontsek Ildikó
