Kultúra és Kritika

Hannes Böhringer, a kortárs német filozófia jelentős alakjának építészet- és művészetfilozófiai írásai Daidalosz vagy Diogenész címmel, 2009 óta magyar nyelven is olvashatók Tillmann J. A. fordításában. Böhringer építészetfilozófiája követi a 20. század legmeghatározóbb vonalait az építészetfelfogásban, így például Heideggerhez hasonlóan az épület, lakás, hajlék jelentőségét sajátos módon fogja fel, egy önmagunkhoz vezető térként, ezáltal újraértelmezve az építészet lényegét, túlmutatva a funkcionalista felfogáson.

Az idén sok vitát kiváltva a Műcsarnok élére került Gulyás Gábor a harmadik helyen landolt, a Ludwig Múzeumot főigazgató Bencsik Barnabás, és Baán László, a Szépművészet Múzeum főigazgatója mögött. Pőcze Attila a legbefolyásosabb műkereskedő, Somlói Zsolt és Spengler Katalin a legbefolyásosabb műgyűjtők, Maurer Dóra a legbefolyásosabb művész, és Mélyi József a legbefolyásosabb kritikus. Kommentáljuk a Műértő 2011-es TOP50 rangsorát.

 Ljudmila Ulickaja: Imágó című könyvéről

Vukov Barbara

„Érdemes nyomon követni az egymásnak rendelt emberek elkerülhetetlen találkozásához vezető utat.” Így kezdődik a méltán népszerű orosz író, Ljudmila Ulickaja legújabb, Imágó című regényének második fejezete. Ebben a lényegre törő indításban áll az írónő ars poétikája. Ulickaja írásait meghatározzák a sorsszerű találkozások, mindig azokból bontakozik ki a történet. Ezen kívül Imágó című írásában szinte megvalósította, amit az 1920-as években létrejött történettudományi irányzat, az Annales-iskola tűzött zászlajára. Alsó perspektívából szemléli a XX. század második felét meghatározó eseményeket. 

A Pázmány Bölcsészkarán december 1-én rendezik a Pierre Hadot-emlékkonferenciát. Hadot – mint azt Tillman J. A. is összefoglalta a Műhely életművészet-számában – arról nevezetes, hogy meg kívánta újítani a filozófiát, mégpedig azáltal, hogy visszatér a gyökereihez, és ismét életmódként tekint rá. Foucault számít leginkább számontartott "követőjének", de korántsem ő az egyetlen. H. Hörcher Ferenc tanár úr Oxfordban jártakor ütközött eszméinek jelenlétébe, de interjúnkban Jean-Luc Marion is masszívan hivatkozott rá.

A Ha egy téli éjszakán egy utazó című jeles mű jutott eszembe, amikor 2011 novemberének 29. hideg napján elindultam Krusovszky Dénes debreceni estjére. Hogy milyen összefüggés van Calvino könyve, illetve a fiatal poéta művészete közt, még nem tudom. Ha rájövök, megírom.

Lars von Trier Melankóliájáról

ÚJ!: Az Európai Filmakadémia a legjobb európai filmnek járó díjjal jutalmazta a Melankóliát.

Boldog vagy? – mindenki ezt kérdezi Justine-től az esküvője napján. A helyszín egy meseszép kastély, a vőlegény egy gyöngéd férfimodell. Minden tökéletesnek tűnik. A boldog kezdetre következő kellemetlenségek, az esküvői procedúrával járó nyűgök azonban felemésztik Justine-t. Maga alá temeti a melankólia. A második felvonásban az utolsó néhány napot követhetjük nyomon, mielőtt a Föld összeütközne egy Melankólia nevű kisbolygóval. Könnyű lenne az alkotást egyfajta merész, kamaradarabszerű világvége-opusznak titulálni. De Lars von Trier filmje trükkösebb ennél. A dán művész a melankolikus lelki alkatról készített tanulmányt. 

A sajtótájékoztatón Sebő Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy bármilyen nehéz helyzetbe került is az ország, a kutatók által feltérképezett tudáskincset őrizni kell.  

Forrás: A Szentimrevárosi Egyesület honlapja

Mácsay Krisztina

Október, az első hideg nap az idén. Kaposvár évek óta tervezgetett úti célom volt. Most, a vonatról leszállva, a valaha szebb napokat látott állomásépületben kissé iszonyodva gázoltam át a földön didergő galambokon, majd elhaladtam a hulló vakolatú színházépület mellett. E furcsa, kicsit visszás benyomások ellenére rögtön megéreztem a város jó hangulatát, dunántúli ízét. A Fő utcán már várt rám Ady és Rippl-Rónai, a csacsikordé és Filox kutya szobra, és biztos voltam benne, hogy a rendelkezésemre álló rövid időben is meg tudom érteni, hogy mit szerettek Somogyország fővárosában száz évvel ezelőtt a Párizst is megjárt magyar értelmiségiek.

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve 2011. adventi időszakában az MNG-ben állandó kiállításon szereplő késő gótikus szárnyasoltároknál négy felekezet általi tárlatvezetés-sorozatot tart.

Szűz Mária-oltár (részlet), a csíkmenasági plébániatemplom főoltára

forrás: Kultura.hu

Ülünk a vonaton, Piliscsabáról zakatolunk befelé. Mellettem Dér András ül, tanár- és apatárs. Alkotótárs is, vele követtük el A hét főbűnt (nagybetűvel, és sokan). Kérdezem, mi van a lányával. Aki tavaly hozzám írta a szakdolgozatát a BB-sekből. Mondja büszkén, Asia most Ildikó filmjében másodasszisztens. Ja, és most mutatják be a Mészöly-filmjüket.

Kertész Dániel felvétele, forrás: Wikipédia