Ha nincs az embernek programja szombat este Oxfordban, gondolhat egyet, es elmegy egy koncertre. 12 eve hozta ugyanis letre azt a zenekartMarios Papdopoulos zongorista, karmester, amely mar kilencedik eve az Oxfordi Egyetem hivatalos szimfonikus zenekarakent mukodik. Szombat esti koncertjukre masfel oraval az eloadas elott vettem jegyet, igaz, a kakasulore, diakok koze (10 font volt az ara).
Az Oxforf Philomusica es a London Symphony Chorus altal adott koncert egyetlen zenemubol allt: Bettheoven kesei Missa Solemnis cimu miseje. Az eloadas helyszine a Sheldonian Theatre, melyet Sir Christopher Wren, szinten volt oxfordi diak, a Szent Pal Katedralis alkotoja tervezett.
Marcsak a helyszin miatt is szivesen elmentem, bar az igazat megvallva az eloadashoz kevesse illett.
Az egyetemi rendezvenyekre tervezett epulet jo felet elfoglalja a zenekar, es radasul a hatalmas korus a kozonseg soraiban volt kenytelen allni.
S stilarisan is utkozott a helyszin es az eloadas. A barokkos jellegu, de kalsszicizalo epuletet mintha szetrobbbantana a kesei Beethoven nekem mar-mar Wagnert idezo stilusa. Pedig a belter szemet gyonyorkodteto, mintha egy uvegdobozban ulnenk a kakasulon, a hatalmas ablakokon este nyolckor is onlik be a napfeny, megvilagitva a szemben uloket. 
Aztan, ahogy a tema kibomlik, es egyre sulyosbodik, egyre sotetebbek lesznek az ablakok, es a basszus szolista (Jonathan Lemalu) es a mezzo szopran enekesno ((victoria SImmonds) barsonyos hangja valoban belenk hatol, es bennunk szol, ahogy Beethoven sajatos egyeni istenhitetol vezerelve ezt eloirta. A legszebb megis a szolohegedu hangja, ahogy a Benedictus resznel egy-egy fuvos szolam kiseri, es valoban ki-ki szemelyes problemajava teszi a vallasos hit alapkerdeseit.
A kesei romantika igy talalja meg helyet Oxfordban, abban a varosban, ahol a muveszeteknek termeszetes helye van, s azon az egyetemen, ahol a zenei tanulmanyokat folytatokat egy teljes koncertezo szimfonikus zenekar jelenlete tamogatja.
A koncertterembol kiaramlo tomeg meg egyszer elgyonyorkodhet a kivilagitott ekszerdoboznak tetszo epulet lattan, mely tovabbra is feszultsegben van a ketsegbeesett modern muvesz futamaival, melyet meg visszhangzanak a falak.
HHF
2011.06.12. 11:31
Beethoven Oxfordban
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kultura-es-kritika.blog.hu/api/trackback/id/tr43352607
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.