Kultúra és Kritika

A KuK által is fontosnak ítélt kortárs költő, író Kemény István.



Különösen fontos verset jelentetett meg a február 18-i ÉS-ben.
Ha tetszik: a rendszerváltás versét.

http://www.es.hu/2011-02-20_nyakkendo

Ezennel ajánlom figyelmébe mindazoknak, akiknek kétségei vannak,
hogy ma is lehet közéleti költészetet művelni.

HHF

a kultura.hu-n olvasom:
http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=310178&ctag=articlelist&iid=1

A londoni Tate Modern izgalmas vállalkozásba fogott. Nagyszabású kiállításán a középkorig visszamenően próbálja rekonstruálni a vízfestészet megjelenését, felfutását, divatját és hanyatlásának okait.

http://www.tate.org.uk/britain/exhibitions/watercolour/default.shtm



Nyilvánvalóan az a szándéka, hogy ezt a háttérbe szorult festészeti technikát és egyúttal festői nyelvet megpróbálja rehabilitálni a táblaképfestészet egyébként is tapasztalható elbizonytalanodása idején. Izgalmas kísérletnek látszik, amely egyúttal máskultúrákat is újból az érdeklődés honlokterébe emelhet - hisz az akvarell technika a távol-keleti művészetnek is fontos, még pedig művészetfilozófiáját tekintve is fontos kifejezésmódja. E festési mód lnyége ugyanis, hogy a víz folyik és hamar szárad, ezért nagoyn pontos ecsetkezelésre és gyorsaságra is szükség van. AKár azt is mondhatnák kis költői túlzással, hogy csakugyan a pillanat művészete.

A kiállítás honlapján érdekes videók mutatják be a vízfestés titkait egykor és ma.



Érdemes felkeresni a múzeum blogját is

 http://blog.tate.org.uk/?p=3280,

ahol a Tate kurátora Allison Smith fejti ki nézeteit a kiállításról.

HHF

...talán tényleg ez módosítaná a helyzetet/ hozzáállást!!??
...mindenesetre ezen a platformon én biztosan az első önkéntes tanár jelentkező lennék:)

zsikla móni

A király beszéde

Valamit tudnak az angolok a történelmi elbeszélésről. Főleg, ha saját történelmük a téma. Lehet ezt a képességüket önfényezésként is érteni, de lehet úgy is, hogy méltó módon ápolják nemzeti és birodalmi hagyományaikat.
Ami a filmes feldolgozásokat illeti, különösen érdekes a királyi ház a nézők számára, főként, ha a közelmúltról van szó. Ilyen témájú vol legutóbb A királynő, mely II. Erzsébet és Tony Blair kapcsolatát ábrázolta történelmileg hitelesen.
Tim Hooper rendező és David Seidler forgatókönyvíró most Erzsébet királynő apjáról, VI. Györgyről forgatott filmet, meglévő alapanyagra támaszkodva.





Az ausztrál származású logopédus, Lionel Logue unokája volt a társszerzője a The King's Speech: How One Man Saved the British Monarchy című kötetnek, amely a forgatókönyv alapját adta. Az ötlet lényege, hogy a történelem egyik főszereplőjét úgy hozzuk közel a nézőhöz, hogy egy ma már kevéssé ismert esendő tulajdonságát állítjuk a film középpontjába - így a földi halandó is könnyebben tud azonosulni a nagyemberrel. Ezt a nézői rokonszenvet segíti elő a leendő király és beszédterapeutájának szokatlan barátsága, amelynek története egyúttal a korszak jellemzésére is kiválóan alkalmas. Hisz épp abban az időszakban vagyunk, amikor a rádió elterjedésével a politika soha nem látott hatást képes kiváltani a tömegekből, a politikai szónoklat segítségével. Ezért kulcskérdés, hogy a király képes-e megszólalni népe nyelvén, átlépve személyes gátlásait és az Angliában bizony meglehetősen merev osztálykorlátot. A barátság mindkét tekintetben ebben segítheti az új uralkodót.



A britek úgy tudják nemzeti panteonjukat a filmvászonra varázsolni, hogy nem érezzük azt a fölényeskedést, ami a francia gloire filmrevitelét olykor kíséri, vagy az önostorozás látványos elemeit, mint ami a németek múltidézését (joggal) meghatározza.  Az angolok trükkje e tekintetben persze egyszerű - nem hazudnak látványosan, hanem megpróbálják a történelmi személyiséget a maga komplexitásában megmutatni - épp ily módon mentve meg őt a történelem olykor-olykor bizony rá is fröccsenő sarától, s nyerve meg a néző szimpátiáját.
Ehhez persze kell egy viszonylag vállalható nemzeti történelem és egy olyan távolságtartás a saját múlttal szemben, ami akár az iróniáig is elmehet. Csak így tudja betölteni a film a nemzeti múlt megőrzésének kényes feladatát.
Akit a történelem és a politika érdekel, annak ez a filmtípus mindig érdekes muníciót szolgáltat.


HF

A kultura.hu arról számol be, hogy Lovasi András és Heidl György emlékezetes alkalmi együttese (emlékszünk a Lackfi versek megzenésítésére) most a középkor felé fordul. Heidl tanár úr, aki nem mellékesen a pécsi Esztétika Tanszék vezetője, most a szakrális zene felé vezeti régi barátját, Lovasi Andrást, s velük tart néhány jazz zenész, és a népzenei hagyományokat ápoló Bognár Szilvia. Elég izgalmas összeállítás: az esztéta, a popzenész, a jazz muzsikus, és a népzenész - ahogy középkori latin himnuszokat énekelnek Isten dicsőségére.

Fotó: egyszeri ember

Egy korábbi felvétel:

https://www.youtube.com/watch?v=egzjy7WgCyY

HHF

http://hvg.hu/kultura/20110207_ppp_szerzodes_magyar_universitas_program


...a korábbi begyjegyzésemben pont ilyen belátásra sikerült jutnom, hogy a hazánkban közintézményekbe elhelyezett/készített minimalista műtárgyakat érő bírálatokkal nagyjából a hetvenes évekig sikerül visszatekerni az időt...csak néhány nap telt el azóta, és a HVG tegnapi bejegyzésében Mélyi József kritikus/ művészettörténész ad hangot hasonló félelmeknek...

bárcsak vaklárma lenne ez az egész!!!

zsikla móni

Pár hete olvashattuk az indexen a következőket:
"Ingatlanbefektetői érvekkel tudták csak magyarázni a Széchenyi terv keretében megépülő dunai gyaloghidat építészeti szakértőink. A kormány által váratlanul bejelentett nagyberuházás építészeti jelként, és urbanisztikai szempontból is jobb helyen lenne a város belső részein, vélték a megkérdezettek. Lágymányos mellett inkább csak az szól, hogy ezzel némi figyelmet irányíthatnak a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Demján Sándor ott épülő városközpontjára....."
Janesch Péter, Martinkó József és Bojár Iván András véleményét összefoglaló cikk Földes Andrástól:
http://index.hu/belfold/budapest/2011/01/24/hid_formaju_plaza_finta_jozsef_gyaloghidja/


Finta József: Bólyai híd

és egy komment:  http://epiteszforum.hu/node/17826 -n Csontos Csenge tájépítész:
"...Leginkább a Margitsziget és/vagy az Óbudai-sziget gyalogos-kerékpáros kapcsolatainak javítása érekében lenne érdemes gyalogoshíd(ak)ban gondolkodni, de itt is nagy óvatossággal.. és kizárólag városrendezési-városképi és közlekedési-funkcionális érdekek mentén."

vita tehát van...
- a Duna-part vitához kapcsolódva a hg.hu néhány Budapesthez hasonló vízparti nagyváros újjáéledését mutatja be
ma Dublin van soron: http://hg.hu/cikk/epiteszet/11400-vizpartok-uj-elete-1---dokkreneszansz-dublinban




 - vita, látványtervek, dublini megoldások - és mi milyen fővárost, Duna-partot szeretnénk?

bedi kata

A kormány leállította a Szépművészeti bővítésének projektjét, adta hírül a Népszabadság.
A projekt nagy részét az Európai Unió állta volna, ezért nem valószuínű, hgoy a költségvetés állt volna a döntés hétterében.
A szaktárca jövő héten ad tájékoztatást a Múzeum fejlesztésével kapcsolatos koncpecióváltásról.
A korábbi tervekkel kapcsolatos vitákról a KuK interjúrovatában olvasható két vélemény, egy a tervező, egy pedig a kritikus oldaláról.




A Hősök Tere másik oldalán álló Műcsarnok új vezetője pedig a Klubrádióban nyilatkozott terveiről, és a kinevezésével kapcsolatos kritikákról is.

http://mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=562&curmenu=203&kovetkezo_collapse=0
                                              




HF