Az idén sok vitát kiváltva a Műcsarnok élére került Gulyás Gábor a harmadik helyen landolt, a Ludwig Múzeumot főigazgató Bencsik Barnabás, és Baán László, a Szépművészet Múzeum főigazgatója mögött. Pőcze Attila a legbefolyásosabb műkereskedő, Somlói Zsolt és Spengler Katalin a legbefolyásosabb műgyűjtők, Maurer Dóra a legbefolyásosabb művész, és Mélyi József a legbefolyásosabb kritikus. Kommentáljuk a Műértő 2011-es TOP50 rangsorát.
Az első három: Bencsik, Baán, Gulyás
Forrás: nefmi.gov.hu, origo, zetapress
Talán nem véletlen, hogy épp a Ludwig Múzeum adott helyet az első alkalommal felállított 50-es lista bemutatójának, december 1-én.
Forrás: Artportal.hu
Az ötletgazda Emőd Péter a Műértő (és az Artportal) munkatársa volt, a minta pedig az
ArtReview 100-as listája. A cél: hagyományt teremtő módon áttekinteni az év művészeti eseményeit, s megpróbálni összeállítani azok listáját, akik ebben az évben, ezen a színtéren a legnagyobb befolyással bírtak.
Az ArtReview-ban alkalmazott nyílt vitán történő helyosztóval szemben az itthoni lista összeállítása a színfalak mögött zajlott. Az eseményre meghívott Mark Rappolt ismertette az ő listájuk összeállításának szempontjait, melyek a honlapjukon is olvashatók. Ezek a következők:
- A nemzetközi művészeti termelésre kifejtett hatás,
- A puszta pénzügyi ütőerő (noha ez a mai világban már nem is olyan fontos tényező)
- és az előző 12 hónapban kifejtett tevékenység.
A listán feltűnnek művészek, gyűjtők, galériások, kurátorok, művészeti vásárok szervezői, múzeumi- és alapítványi igazgatók, és alkalmi kritikusok is. Ehhez képest a magyar listát a felkért 25 (más forrás szerint 2 tucat) szakértő, vagyis a művészeti világot belülről ismerő – de egymásról sem tudó - szereplő titkos szavazatai alapján állították össze, úgy, hogy az egyes listákon elért eredményeket összeadták. „A rangsor az adott személynek a hazai művészetre és műkereskedelem fejlődésére, folyamataira, eseményeire gyakorolt hatását, súlyát méri – függetlenül annak irányától, minőségétől – emeli ki az Andrási Gábor főszerkesztő és Emőd Péter tudósító által kiadott
tájékoztató.”
Nyilvánvalónak látszik, hogy a magyar kezdeményezés jó és támogatandó, ha módszertanában nem is támadhatatlan. Hisz a kezdeményező lap nyilván maga is részese a hazai művészeti szcénának, így már a zsűri kiválasztása is érdekes lehetne – esetleg ezt utólag talán érdemes is lenne nyilvánosságra hozni, a lista hitelességét erősítendő. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a lista összeállításához szükséges, a művészeti élet működésére vonatkozó statisztikák ma még nem, vagy csak bizonyos szegmensekben érhetők el. Továbbá fontos különbség a nemzetközi listához képest az, hogy a magyar művészeti életet még most is igen nagy mértékben befolyásolja az állami szerepvállalás.
Érdekes lehet az eredmény böngészésekor az a
statisztika, amit a Portfólió számított ki. Eszerint Az egyes kategóriák közötti arányok nem mutatnak jelentős eltérést a nemzetközi listáktól: a "legbefolyásosabbak" közé tartozók 30%-a múzeumi vezető, kurátor, művészettörténész. „A művészek aránya (28%) némileg magasabb, mint a nemzetközi listán, a műgyűjtők súlya ugyanakkor, legalábbis egyelőre, jóval alacsonyabb, 12%. A műkereskedők, galériások, aukciósház-vezetők súlya (22%) összhangban áll a nemzetközi tapasztalattal. A fennmaradó 8%-on műkritikusok, kultúrpolitikusok, kommunikációs szakemberek és újságírók osztoznak.”
Az alábbiakban közöljük a listát, a Porfolio.hu alapján. Jó böngészést – és kommentelést is kívánunk. Fontos lenne ugyanis, ahogy arra a ranglista összeállítói is utalnak, hogy a tanulságokról nyílt és szakszerű vita folyhasson.
A témában további linkek:
http://index.hu/kultur/2011/12/02/power50/
http://artportal.hu/aktualis/hirek/kik_a_legbefolyasosabb_szemelyek_a_magyar_kepzomuveszetben_magyar50
HHF
