Cseke Ákos A távol közelében című esszékötetét a Kairosz kiadó jelentette meg.
Debrecen a disputák városa. Ennek friss és ékes bizonyítékát nyújotta át Borbély Szilárd a Litera olvasóinak. A neves irodalomtörténész és még nevesebb költő ugyanis (ha nem csalódom, s valóban ő a cikk szerzője) arról a beszélgetésről számol be, amely a debreceni Csokonai Színházban zajlott, szerdán, délután öt órakor.
Résztvevők: Jelenits István piarista szerzetes, irodalomtörténész, aki egyébként a közeli Berettyóújfaluban született, Lukács Béla fizikus és Németh György ókortörténész, . S a téma, a Vidnyánszky Attila által rendezett Mesés férfiak szárnyakkal című előadás felvezetése, a rendez és a dramaturg, Kozma András moderátor társaságában.
A huszadik századi Oroszország-Szovjetunió űrprogramjának vezetői és áldozatai - mérnökök és más tudüósok (úgymint "Ciolkovszkij, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója, vagy a két híres, Gulagot is megjárt rakétatervező mérnök, Koroljov és Glusko") , valamint űrhajósok (Gagarin, Tyitov vagy éppen Nyeljubov) kerülnek a debereceni előadásban közös színpadra az orosz vallásosság szép megnyilvánulásaival, így főként a negyedik kiskirály legendájával.
A beszélgetés pedig egyenest a darab egyik kulcskérdéésre, az önzetlen hősiesség aktualitására - vagy mások szerint hazugságára? - kérdez rá. Jelenits tanár úr a katolikus hagyományban is tovább élő hősiesség erénye mellett érvel, s "korunk deheroizáló mentalitása ellen óv, amely a példák erejének gyengítése által az erkölcsi értékek pusztításához is vezet." Mint Borbély tudósításában olvashatjuk, a szerzetes tanár "bizony nem szeretne olyan világban élni, ahol minden nagyságot lekicsinyelnek és kipusztítanak".
Álláspontjával legharciasabban talán Németh György vitatkozik. Az ókortudós szerint ugyanis korunk is mítizálja az antikvitás korát, a humanista eszményeknek megfelelően hőseit félisteneknek szeretjük beállítani. Pedig a történelmi adatok szerinte mást valüószínűsítenek. És hozzáfűzte: ő viszont nem "szeretne olyan világban élni, amely hazugságokra épül".
A hősiesség kérdése, melyet a beszélgetőtársak összefüggésbe hoztak a boldogság akarásával is, nyilván vitatandó, vitatható. Úgy tűnik, van aki történeli konstrukcióknak tartja a hőstörténeteket, más viszont "a hősiesség fenntartását és példáinak tiszteletét antropológiai jegynek minősítette, hogy a halál tudatában élő egyetlen lényként az ember képes értelmet adni a halálnak." Az ilyen látszólag terméketlen, valójában nagyon is inspiratív vitákhoz nyújt jó kiindulópontot a debreceni Csokonai Színház előadása, a Mesés férfiak szárnyakkal. (http://www.csokonaiszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=450&catid=2)
HHF
Izgalmas beszélgetésről hoz hírt Borbély Szilárd a Literán. Jelenits István, tanszékünk egyik alapító tanára, Lukács Béla fizikus és Németh György ókortörténész
Felszállt a füst, döntött a debreceni közgyűlés. Gulyás Gábor után Kukla Krisztián lesz a debreceni MODEM következő igazgatója. A Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese június 1-én veszi át a posztot. 
Kukla tanár úr nem ismeretlen a Pázmány Esztétika Tanszék hallgatói előtt: többször járt nálunk, konferenciákon, kerekasztal beszélgetésen. Képelmélettel, vizuális kultúrával foglalkozik, fordít és ír, 15 éve tanítja is a témát .A MODEMben is dolgozott már egy éve, és február óta Gulyás Gábor mellett az intézmény általános igazgatóhelyettese is volt.
Személyében egy újabb filozófus-esztéta bizonyíthatja, hogy megállja helyét a művészeti világ gyakorlatiasabb szféráiban is. Egyben bizonyságot szolgáltatva arra, hogy a kortárs művészeti szcénában a gyakorlatot és az elméletet egyre kevésbé lehet egymástól elszigetelni.
HHF
Megválasztotta a debreceni közgyűlés a a MODEM új igazgatóját, a leköszönő Gulyás Gábor után.
Kukla Krisztián fősikolai docens, a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese lesz az új vezető. 
Kukla tanár úr a Pázmány Esztétika Tanszék régi barátja, többször vendégeskedett nálunk. A vizuális kultúrával, képelmélettel foglalkozó szakember, aki széles körben publikált és fordított e témakörben, és 15 éve tanítja is a kép esztétikáját, egy éve dolgozik a MODEM-ben, és februártól Gulyás Gábor mellett általános igazgatóhelyettesként is tevékenykedett.
Kukla Krisztián továbbviszi a Gulyás Gábor által elindított projekteket, de szándékában áll több szempontból is megújítani a MODEM működését. Személyében ismét egy elméleti szakembver bizonyíthatja gyakorlati rátermettségét, ami annak a bizonyítéka, hogy a kortárs művészeti világban elmélet és gyakorlat már régóta átfedi egymást.
HHF
Látványos küzdelem bontakozott ki Eperjes Károly színművész, és Forgács Péter, a színház megbízott igazgatója között a színházigazgatói szék elnyeréséért.
Egyelőre a győri önkormányzat kulturális bizottságának döntéséről jött hír, amelyszerint a képviselők a két pályázóval történt egy-egy órás beszélgetés után 7:1 arányban Forgács Pétert támogatnák. E hírre reagált Eperjes Károly egy MTI közleményben. Ebben kifejti, hogy a szavazás szerinte 6:3-ra végződött, mivel tudomása szerint a Győri Nemzeti Színház szakszervezetének és a közalkalmazotti tanácsa küldötteinek szavazatát megkapták, és Béres Attila, a Fővárosi Operett Színház főrendezője is rájuk voksolt. Ráadásul az ő álláspontja szerint Szikora JÁnos rendező nem szavazhatott volna, mivel Eperjessel egy színházban dolgozik. Hasonló érintettség miatt nem voksolt Obrfrank Pál.
Még különösebbé teszi az esetet, hogy a Fidesz mellett töbször nyilvánosan is kiálló Eperjest sem a győri Fidesz-KDNP nem látszik támogatni, sem pedig Szőcs Géza államtitkár küldötte.
A küzdelem május 27-én, pénteken dőlhet el, ekkor szavaz a közgyűlés, amelynek azonban előtte arról is döntenie kell, hogy Eperjes pályázata az általa kért fizetés megjelölése nélkül is szabályos-e. Ezzel kapcsolatban a színművész nyilatkozata a következőképp fogalmaz: "Egyébiránt pályázatunk formailag hibátlan, jogi szakértővel átvizsgált, jóváhagyott"
Forgácsnak nyilvánvaló előnye, hogy a társulatot és a várost is ismeri, és jelenleg is megbízott igazgatóként tevékenykedik. Eperjes mellett szólhat viszont, hogy egy másik nyilatkozata szerint hasonló pályázatot adott be, mint amivel Bujtor Istvánnal közösen korábban elnyerték a Veszprémi Színház vezetését .
A kétségbeejtő anyagi viszonyok közt működő hazai múzeumi szakma nagy sikere, hogy az egyetlen magyar nyomtatott múzeumi szaklap, a MúzeumCafé bronzérmet nyert a European Design Awards Magazin-ketegóriájában.
A 15 európai kommunikációs dizájnlap által közösen alapított díjat idén Vilniusban adták át, május 14-én. A versenyre 40 lap nevezett be, ezek közül 13 fős nemzetközi zsűri választotta ki a legszebb nyomtatott magazinokat - ezek mellett a legszebb illusztrációs dizájnt és web dizájnt is díjazták, összesen 8 témakörben harminckét kategóriában.
A 2007 óta megjelenő lapot a Szépművészeti Múzeum jelenteti meg kéthavonta, kétezer példányban. A szakembereknek ingyen küldi szét az országban, de az érdeklődők is megvásárolhatják a múzeumok kiadványboltjaiban és a nagyobb könyvesboltokban.
Az Index MTI hírre építtett tájékoztatója ( http://index.hu/kultur/2011/05/15/europa_harmadik_legszebb_magazinja_lett_a_muzeumcafe/) szerint "(a) MúzeumCafé arculattervezője és művészeti vezetője Salát Zalán Péter, a lapterv megvalósításában mellette Lencsés Dávid, Suszter Viktor és Németh Dániel vesznek részt, a magazin illusztrátora Kovács Lehel. A kiadvány képszerkesztője és első számú fotográfusa a többek között World Press- és Sajtófotó-díjas Dezső Tamás (aki egyébként ugyancsak a közelmúltban nyerte el az egyik legjelentősebb amerikai fotográfus-elismerést, a Center Award fődíját, amivel több ottani, például egy-egy Santa Fé-i és New York-i kiállítás lehetősége is jár), őt munkájában Kovalik Mátésegíti. A MúzeumCafé első főszerkesztője F. Tóth Benedek volt, tavaly március óta pedig Martos Gábor áll a lap élén."
A lap internetes változata is letisztult formavilágról tanúskodik: http://muzeumcafe.com/
Gratulálunk.
HHF
