Kultúra és Kritika

Július 8-10: Tapolca, Hegymagas és a Szent György-hegy. Háromnapos zeneünnep a Balaton északi partján.
Magyar hagyományőrzés, jó borok, humor, egzotikus vendégek.  Ghymes koncert a fesztivál szombati napján, valamint Szarka Tamás költői, és Szarka Gyula előadói est. Családi programok, kirakodóvásár, kézművesfoglalkozás, borkóstoló. És persze lacikonyha.

 

Program
http://www.ghymes.hu/ghymesfeszt/

2011. július 8. péntek
TAPOLCA, Hotel Gabriella - Víziszínpad
	16:00	Megnyitó		A fesztivált megnyitja: Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Szarka Gyula, a Ghymes együttes vezetője Császár László, Tapolca polgármestere Közreműködik: Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar Agyagbanda
HEGYMAGAS, Szent György Pince (: Nagyszínpad, : Borfalu)
	17:00		Néptánc	Batsányi Néptáncegyüttes, Tapolca
	18:00		Előadás	Színházi folyamatok ma Magyarországon Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Kossuth-díjas rendező előadása
	19:30		Koncert	Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző előadói estje: Bor és a lányka Vendég: Pápai Erika és Dolák-Saly Róbert
	21:00		Színház	L'art pour l'art Társulat: Best of
	23:00		Buli	Agyagbanda: Moldvai csángó buli
2011. július 9. szombat
HEGYMAGAS, Szent György Pince (: Nagyszínpad, : Borfalu), Szarka Pince ()
	11:00		Bemutató	Nagykanizsai gólyalábasok, Felvidéki Barantások (hagyományos magyar harcművészet)
	12:00		Zenés borkóstoló	Pinceavató Helyszín: Szarka Gyula pincéje (Hegymagas, Petőfi Sándor utca 9.)
	14:00		Színház	Franz Kafka: Jelentés az Akadémiának Forrás Színház
	15:00		Előadás	Tetten ért szavak - a Kossuth Rádió anyanyelvi műsorának közönségtalálkozója Műsorvezető: Balázs Géza
	16:00		Koncert	Tapolcai Kamarakórus: Madrigálok, Palestrina, Chopin, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc
	17:00		Színház	Voltaire: Candide Forrás Színház
	19:00		Előadás	Szarka Tamás Kossuth-díjas költő irodalmi estje
	21:00		Koncert	GHYMES: Szikraszemű Vendég: Cserhalmi György A koncert előtt köszöntőt mond: dr. Gulyás Kovács Gergely, az EURO ONE stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgatója
	23:00		Buli	Kalimutu Jazz Band
2011. július 10. vasárnap
HEGYMAGAS, Szent György Pince (: Nagyszínpad, : Borfalu)
	10:30		Bemutató	Nagykanizsai gólyalábasok
	11:00		Néptánc	Csillagszemű Táncegyüttes
	12:00		Mise	Tábori mise: celebrálja Farkas István (Lupus) piarista
	13:30			Reneszánsz vásári forgatag
	15:00		Előadás	Csak egy éjszakára - Elfelejtett magyar irodalom Közreműködnek: Oberfrank Pál (Veszprémi Petőfi Színház), Juhász Róza (Madách Színház), Takaró Mihály irodalomtörténész, Gados Béla (Bárka Színház)
	17:00		Előadás	Fábry Sándor előadói estje
	19:00		Koncert	ATARU japán dobszínház
	21:00		Koncert	Neil Young Sétány
	Az előadások között Totth Benedek kuplé énekes szórakoztatja a közönséget.

.

HHF

Többek közt ezt találgatja a New Yorkerben megjelent írásában
http://www.newyorker.com/arts/critics/atlarge/2011/07/04/110704crat_atlarge_wood
James Wood. Az amerikai könyvpiacon két regényével (the Melancholy of Resistance, War and War, a neves költő George Szirtes fordításában) és egy képsorozatot kísérő szövegével (Animalinside) jelenlévő írót a valóságot az őrületig pontosan megfigyelő szeméért és hosszú mondatainak áradásáért dícsérő szöveg a huszadik század nagyjaival, többek közt Beckett, THomas Bernhard és Saramago alakjával hasonlítja össze Krasznahorkait.
A Litera által
http://www.litera.hu/hirek/krasznahorkai-70775
kiemelt New Yorker cikk szót ejt Krasznahorkai és Tarr Béla együttműködéséről is.
A torinói lóról írt kritikánkat lásd:
http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/torin%C3%B3i-l%C3%B3

HHF

A huszadik századi lengyel költészet egyik legnagyobb alakja. Nobel-díjas költő, esszéista, politikai gondolkodó volt. Litvániában született, katolikusként, még az első világháború előtt, 1911 június 30-án. De nem tekintette magát sem lengyelnek, sem litvánnak, magáról így nyilatkozott: "Olyan litván vagyok, akinek nem adatott meg, hogy litván legyen." Jogot tanult Lengyeloszágban, majd a harmincas években feltűnt költőként is. Nagy hatással voltak rá párizsi utazásai. A lengyel rádióban dolgozott. Művészetszemléletét befolyásolta, hogy a háború alatt hallgatta az esztéta Tatarkiewicz titkos előadásait. Lefordította az ószövetségi zsoltárokat lengyelre.



A háború után eleinte a kommunista rendszer híve, washingtoni, majd párizsi kulturális attasé. 1951-ben szakít a rendszerrel, ettől kezdve egyre radikálisabb kritikusa lesz. 1953-ban elnyeri az Európai Irodalmi Díjat.A Rabul ejtett értelem című munkájában (1955) emlékezetes módon írja le, hogyan tudja a sztálinizmus befolyásolni az emberi tudatot, és szolgálatába állítani az értelmiséget.



1960-tól Kaliforniában, a Berkeley Egyetemen tanít lengyel irodalmat. Lengyel költészeti antológiája is híressé válik. 1980-ban kapta meg a Nobel-díjat, az indoklás szerint azért, mert "életműve kompromisszum nélküli világossággal fejezi ki az éles konfliktusokkal teli világba kivetett ember sorsát".



A rendszerváltás után eleinte kétlaki életet él, majd végleg hazaköltözik, Krakkóba. Idős korára megfellebezhetetlen tekintéllyé vált. Költészetére mindig is jellemző volt a filozofikus hajlam, a pesszimista, tragikus világlátás, és a katolikus hagyományhoz való kötődése ellenére a modern költészetszemlélettel folytatott dialógus.



Legutóbb magyarul megjelent műve a Metafizikai pauza, melyet Pálfalvi Lajos szerkesztett, s melyben életének alapkérdéseieről és költészetéről vall esszéformában.

HHF

A magyar színházi élet megosztottságáról már volt szó ezen a blogon.
Ezért nem találhatunk semmi meglepőt abban, hogy a most zárult  POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) is meglehetősen viharos körülmények között zajlott.
A legtöbb híradás a szembenálló szekértáborok összecsapásaként értelmezte a pécsi eseményeket. Mintha a politika által többször támadt Alföldi Róbert és az egyesek által már a Nemzeti új vezetőjeként tekintett Vidnyánszky Attila közötti erőpróbáról lett volna szó.

Egy ilyen olvasatban nyilvánvalóan Alföldi nyerte a meccset, hisz a Nemzeti Színház Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabja lett a legjobb előadás a zsűrinél és a közüönségzsűrinél is. Igaz, különleges látványvilágáért, a színházi eszközök komplex használatáért a Mesés férfiak szárnyakkal című előadással szereplő debreceni Csokonai Színházat is kitűntették, de a másik debreceni darab, a Rwevizor a közönség reakciójából ítélve állítólag bukott, és Vidnyánszky nem tudta megismételni tavalyi sikerét. RÁadásul egy szakmai beszélgetésről - s híradások szerint aztán a városból is - néhány megjegyzés után hangosan távozott. E beszélgetésen, az egyik internetes hírportál beszámolója szerint a debreceni rendező nem tudta elviselni "Anger Zsolt opponens szakmai kritikáját, mely szerint a színész-rendező nem tudott elkapni magának a darabban semmi olyan tartalmat, ami emlékezetes lenne, inkább egy közhelygyűjtemény maradt meg számára a műből, Pethő Tibor szerint pedig a magyar nézőközönségnek ehhez az előadáshoz igen kevés szellemi csatlakozása van." Ugyanezen beszélgetés külföldi résztvevői viszont a darab látványvilágától állítólag le voltak nyűgözve.
Az előadásra vonatkozó KuK-os kritikát lásd az alábbi linken:
http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/%E2%80%9Esz%C3%A1rnya-van-de-nem-mad%C3%A1r-rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-amin-j%C3%A1r%E2%80%A6%E2%80%9D
A nyertes Alföldi Róbert, akinek színháza összesen hat díjat zsebelt be, azt mondta az Indexnek, hogy "ez nem egy tüntetés, hanem annak a munkának, minőségnek és annak a szellemi közegnek szól, amelyet a Nemzeti képvisel”. Az Index újságírója ehhez hozzáfűzi: "De azt is látni kell, hogy a legjobbkor jött Alföldinek is, hogy három ilyen erős előadással reagálhatott az őt ért folyamatos támadásokra, talán így csendesebb lesz az ellenállás."
A POSZT szervezéséért felelős Márta István több változást is ígért a jövő évi rendezvénnyel kapcsolatban.

HHF

Ha nincs az embernek programja szombat este Oxfordban, gondolhat egyet, es elmegy egy koncertre. 12 eve hozta ugyanis letre azt a zenekartMarios Papdopoulos zongorista, karmester, amely mar kilencedik eve az Oxfordi Egyetem hivatalos szimfonikus zenekarakent mukodik. Szombat esti koncertjukre masfel oraval az eloadas elott vettem jegyet, igaz, a kakasulore, diakok koze (10 font volt az ara).
Az Oxforf Philomusica es a London Symphony Chorus altal adott koncert egyetlen zenemubol allt: Bettheoven kesei Missa Solemnis cimu miseje. Az eloadas helyszine a Sheldonian Theatre, melyet Sir Christopher Wren, szinten volt oxfordi diak, a Szent Pal Katedralis alkotoja tervezett.



Marcsak a helyszin miatt is szivesen elmentem, bar az igazat megvallva az eloadashoz kevesse illett.
Az egyetemi rendezvenyekre tervezett epulet jo felet elfoglalja a zenekar, es radasul a hatalmas korus a kozonseg soraiban volt kenytelen allni.
S stilarisan is utkozott a helyszin es az eloadas. A barokkos jellegu, de kalsszicizalo epuletet mintha szetrobbbantana a kesei Beethoven nekem mar-mar Wagnert idezo stilusa. Pedig a belter szemet gyonyorkodteto, mintha egy uvegdobozban ulnenk a kakasulon, a hatalmas ablakokon este nyolckor is onlik be a napfeny, megvilagitva a szemben uloket.



Aztan, ahogy a tema kibomlik, es egyre sulyosbodik, egyre sotetebbek lesznek az ablakok, es a basszus szolista (Jonathan Lemalu) es a mezzo szopran enekesno ((victoria SImmonds) barsonyos hangja valoban belenk hatol, es bennunk szol, ahogy Beethoven sajatos egyeni istenhitetol vezerelve ezt eloirta. A legszebb megis a szolohegedu hangja, ahogy a Benedictus resznel egy-egy fuvos szolam kiseri, es valoban  ki-ki szemelyes problemajava teszi a vallasos hit alapkerdeseit.

A kesei romantika igy talalja meg helyet Oxfordban, abban a varosban, ahol a muveszeteknek termeszetes helye van, s azon az egyetemen, ahol a zenei tanulmanyokat folytatokat egy teljes koncertezo szimfonikus zenekar jelenlete tamogatja.

A koncertterembol kiaramlo tomeg meg egyszer elgyonyorkodhet a kivilagitott ekszerdoboznak tetszo epulet lattan, mely tovabbra is feszultsegben van a ketsegbeesett modern muvesz futamaival, melyet meg visszhangzanak a falak.



HHF

A mai menu: egy tortenesz es - vegre, amiert kijottem - egy irodalomtortenesz.
A tortenesz: Robert (Bob) Evans, a tortenelem Regius professzora, Kozep- es Kelet-Europa, elsosorban a Habsburg birodalom kutatoja.



Tobb szlav nyelven, de magyarul is olvas - ez utobbihoz felesege, Katie Evans (is) segitette hozza. Bob-ot meg oxfordi egyetemistakent ismertem meg - es o azota nem is sokat valtozott. A tortenelem tanszeken, elegans szobajaban fogadott, es nagyon termekeny eszmecseret folytattunk, egy most inditando projektrol, melyben a kozep-europai anglomania tortnetenek es politikai vonatkozaianak a kerdesevel foglalkozunk majd.

Es a nap masik talalkozoja: David Norbrook professzorral, Merton College-beli vendeglatommal - sajat kollegiumomat, az Oriel College vendegszobajat el kellett hagynom harom nap utan. Hiaba, szabaly az szabaly - Angliaban vagyunk.



Norbrook professzor az angol tanszek koramodern kori temakkal foglalkozo professzora. Es en most azert jottem Oxforba, hogy vele es kollegaival konzultaljak, a Philip Sidney-vel kapcsolatos, most indulo kutatasommal kapcsolatban. Nem leven irodalomtortenesz, megprobaltam felvazolni neki az esztetikatortneti kontextust (az izles fogalomtortenete, Castiglione-tol mondjuk Shaftesbury-iig).Mit mondjak, nem volt nagyon vevo a dologra. Egyfelol azert nem, mert az udvari ember hobbijakent uzott kolteszeteszmeny mellett szerinte Sidney Defence of Poetryja (Sidney halal utan, 1595/ben jelent meg) eroteljes protestans vitairatkent is olvashato.


Tovabba azt hangsulyozta, hogy Sidney jol eltitkolta, kinek is szanja muvet, s mi a mu fo uzenete. Raadasul ugy veli, Sir Philipnek nem sikerult a kulonbozo, masoktol atvett kulturalis paneleket szervesen osszeepitenie .
Az ebed kozben azert elkezdett mozogni benne a felvetes, es most mar arra kerdezett ra, hogy hogyan kotnem ossze Sidney-t a bo szaz evvel kesobb alkoto Shaftesburyvel, s hogy masfelol milyen volt Sidney magyarorszagi recepcioja. Bar a kerdeseire nem tudtam kimerito valaszt adni, ugy latszik, a kerdesfelvetest vegul is megsem talalta teljesen remenytelennek. Persze megbeszeltuk, az esztetikat a britek analitikus filozofiakent uzik, igy az esztetikatorteneti nezopont tokeletesen idegen toluk. Magukra vessenek. Pedig engem epp a gentleman annyira angol jelensegenek a szuletese erdekel! De hat tipikus, nem? Egy magyar, aki angolabb akar lenni az angoloknal.

HHF

Oxfordban az a jo, hogy (kis tulzassal) mindenki itt van, es minden itt tortenik, ami erdekes.
Ma peldaul John Finnis vendege lehettem.

 Akik nem foglalkoznak jogfilozofiaval, annyit elarulok, hogy az egyik legjelentosebb elo katolikus jogfilozofusrol, termeszetjogaszrol van szo. (most jott ki eletmu sorozata, egy ot kotetes esszegyujtemeny, az Oxford University Pressnel, tobb mint ezer oldal, asszem 300 font.)
Hogy kerultem kapcsolatba vele? Irtam neki egy emailt. Es itt az a szokas, hogy ha egy kollega megkeres, akkor az esetek tobbsegeben a megkeresett all a masik rendelkezesere.
Finissel azert vettem fel a kapcsolatot, mert Cs. Kiss Lajos kollegam biztatott, adjam hirul Oxfordban, hogy keszul egy Hart kotet Magyarorszagon (Hart pedig a XX. szazad legnagyobb analitikus jogfilozofusa volt, szinten oxfordi. Nem mellesleg Finnis tanara volt.)
 (A kotet szerzoje, McCormick szinten oxfordi kollega volt)

A University College mind a mai napig A Hart hagyatek apoloja. Ennek a kollegiumnak volt fellowja (oktatoja) Ronald Dworkin, egy masik nagy nev a jogfilozofiaban - amikor 1987-88-ban itt tanultam, hallgattam is orajat.

 Mint kiderult, epp tegnap is nagy esemeny helyszine volt a kollegium. Dworkin jelentos konyve, a Law"s Empire 25 eve jelent meg. Ebbol az alkalombol gyultek ossze baratai egy zart ajtos szeanszra, ahol Finnis es Jeremy Waldron (kortars politikai filozofus) is felolvasott. John szerint az volt az erdekes, hogy sajat allaspontja es Dworkine kozott nem is volt olyan nagy tavolsag, a tegnapi vitabol ez derult ki szamara.
Dworkin harcos liberalis, Finnis harcias katolikus. Erdekes helyzet.
Aminthogy erdekes az is, hogy milyen szepen emlekezett volt tanarara, Hartra Finnis. Szerinte olyanfajta nyitottsag volt meg Hartban tanitvanyaival szemben, hogy vilegnezetuktol, szellemi iranyultsaguktol fuggetlenul tamogatta oket. Finnis sem kapott volna allast a University College-ban Hart nelkul jo 45 evvel ezelott.
Mivel Finnis az USA-ban, a Notre Dame/en is tanit, ezert elbeszelgettunk MacIntyre-rol is, akivel volt szerencsem egyutt dolgozni 2009-ben a Notre Dame-en.


Mit mondjak, vele nem volt olyan megerto Finnis. Nem csoda: MacIntyre az egyik rivalisa, szinten katolikus, politikai filozofus. Pedig MacIntyre is tanitotta Finnist - hogy hol? Hat Oxfordban. (Mire en ideertem, MacIntyre mar nem tanitott, de Finnis oraira annak idejen bemehettem volna.) Elbeszelgettunk az erenyetika es az o analitikus-normativ tomizmusanak viszonyarol is, s persze rakerdeztem az oxfordi katolikus filozofusokhoz, elsosorban Anscombe/hoz fuzodo viszonyara is.

S hogy ne maradjunk muveszet nelkul: az ebed kozben ratereltem a szot Shakespeare-re. Mar evek ota eload Shakespeare-rol, s nem tudtam, mi az oka. Mint kiderul, kozvetve Voegelin az oka a dolognak. A jeles nemet es becsi filozofus apropojan ismerkedett meg Finnis Patrick Martinnal, aki Oxfordba jove magaval ragadta a Sakespeare korabeli politika utvesztoibe. (termeszetesen a kozvetito megint egy oxfordi filozofus volt, William Sterrell, egyben kettos ugynok is, pl. Erzsebet udvaraban.) Finnis es Martin egyuttmukodesenek nyoma jo nehany publikacio:
( M Finnis and Patrick Martin, 'An Oxford Play Festival in February 1582' (2003) 50 Notes and Queries 391-4 [...]

J M Finnis and Patrick Martin, 'Caesar, Succession, and the Chastisement of Rulers' (2003) 78 Notre Dame Law Review 101-129 [...]), es meg tobb terv, megmutatni, milyen kapcsolati haloban vett reszt Shakespeare, es koranak szamos fontos ellenzeki katolikus politikai vezetoje.
Azt hiszem, az ilyen beszelgetesekre mondjak azt, hogy tartalmas. S persze az is hozzatartozik, hogy utana tolem kerdezte a prof., hogy hol is rakta le a cuccat ebed elott, ugy latszik, ennyire absent-minded. Hat milyen legyen egy oxfordi professzor?!

HHF

 

E sorokat Oxfordban irom, a Bodleian Konyvtar Radcliffe Camera nevu epuletebol,

az angol es teologia szekciobol - ez magyarazza az ekezetek hianyat - a felajanlott betutipusok kozt Gujarati es Hindu is van, de magyar epp nincs. (Ha valaki javitana az ekezeteket odahaza, megkoszonnem.)
Viszont: mivel Oxfordba nem mindennap jutunk el, erdemesnek tartottam e posztot megirni. Es ha Oxford, akkor filozofia. Bar afilozofia konyvtarba nem akartak beengedni, annyit sikerult kideritenem, hogy ma van/volt a princetoni John M.Cooper 2011-es John Locke eloadasainak utolso beszelgetese.


A temaja: Ancient Greek Philosophies as a Way of Life.

http://www.philosophy.ox.ac.uk/lectures/john_locke_lectures

S ha mar megtudtam, hat el is mentem mindjart, A Merton utca 10-be, a "tanszekre", ahol a Ryle-teremben (oxfordi filozofia) mintegy harminc erdeklodo elott zajlott a mai inkabb beszelgetes, mint eloadas.
Az eloadas tezise a kovetkezo volt: "a long tradition of ancient philosophers, beginning with Socrates, made their philosophies also complete ways of life." Ez a kerdes legalabb azota izgat, miota Cseke tanar ur leforditotta es bevezette Pierre Hadot vonatkozo irasait a magyar filozofiai diskurzusba.
Nos Cooper persze egeszen maskepp nyult a temahoz, mint Hadot. Nem a filozofiat forditotta a gyakorlat iranyaba, ahogy Hadot olvasva szerint varta volna az ember, hanem az eletut valasztasanak racionalis alapjait kezdte hangsulyozni,  a gyakorlatot is a filozofiai esz uralma ala vonva.
A mai alkalommal mintegy attekintette az eloadashoz erkezettt email hozzaszolasokat, roviden erintve Epikuroszt, Sextust, a sztoikusokat, es Plotinoszt. Mert eleg jo nevu volt a kozonsege is, koztuk David Charles, Gail Fine, Terence Erwin, Jessica Moss stb. Persze, aki Oxfordba jon, fioozofiarol eloadni, jol tudja, nem egyszeruen az akademiai sztarert lelkesedo kozonseggel fog talalkozni, hanem jo lesz alaposan felkeszulnie, a varhato tamadasokkal szemben. Es igy is tortent. A masfel oras szeansz lefujasa utan is alig akartak elengedni az analaitikus antik filozofalasban igencsak jaratos, es az oxfordi vitakulturaban csiszolt vitapartnerei Cooper professzort.
 Igy a jelen sorok irojanak csak arra nyilt lehetosege, hogy egyenesben megkerdezze az eloadotol, mennyire hatott ra Hadot. S a valasz: nagz mertekben, noha szerinte Hadot majdnem annyi mindent felreertett. :)

HHF