Ünnepi könyvbemutató Fehér M. István tiszteletére
Április 24-én este hat óra előtt tíz perccel a budapesti Kossuth Klub klubterme nagy találkozásoktól és gratulációktól volt hangos. Az egybegyűltek várták Fehér M. István filozófiatörténész, akadémikus érkezését. Hiszen az ő tiszteletére született A másik igazsága című tanulmánykötet Jani Anna és Lengyel Zsuzsanna Mariann szerkesztésében. A szerkesztők a Fehér M. István vezetésével 2012 januárjában alakult MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport tagjai. A várakozók között volt a kötet néhány szerzője: Gáspár Csaba László, Schwendtner Tibor, Kerekes Erzsébet, valamint Olay Csaba, aki a kötet végén található interjú szerzője is egyben. A szerzőkön kívül az eseményen részt vett Veres Károly, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Filozófia Intézetének vezetője. Fehér M. István pontosan érkezett, így pontban hat órakor kezdetét vehette a könyvbemutató.
Az eseményt a Miskolci Egyetem docense, Veres Ildikó nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a nap nemcsak a kötet ünnepe, hanem Fehér M. István hatvankettedik születésnapja is. Az ünnepeltről elmondta, hogy tanítványaként szívesen emlékszik vissza Heideggerről és Sartre-ról tartott előadásaira. Veres Ildikó rámutatott arra, hogy Fehér M. István megközelítésmódja attól volt más, hogy szakított az akkoriban hivatalosnak számító marxista-leninista filozófia dogmáival. Újszerű órái valódi szellemi kalandot jelentettek számára. Továbbá Fehér M. István szerepét hangsúlyozta a Miskolci Egyetem filozófia szakjának alapításában. Veres Ildikó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Jani Anna és Lengyel Zsuzsanna Mariann által szerkesztett kötet már a harmadik a Fehér M. István életművét, hatását méltató kötetek sorában. Az első a Veres Ildikó által szerkesztett Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében címet viseli, amely a 2009-es bükkszentkereszti nemzetközi konferencián tartott előadásokat tartalmazza. A sorozat második darabja Olay Csaba szerkesztésében látott napvilágot Idealizmus és hermeneutika címmel.
A kötet bemutatását Lengyel Zsuzsanna Mariann kezdte, aki szintén kiemelte az ünnepeltről őrzött első benyomásait, hogy miként adott szabadságot, erőt és hitet Fehér M. István első tudományos szárnypróbálgatásaihoz. Beszédében elhangzott, hogy a kötet ötlete 2009 késő őszén született meg, amikor egy éjszaka álmában kezében tartotta A másik igazságát. Az álomképből tudta, hogy a könyv már létezik, csak meg kell valósítani. Az álom megvalósításához pedig Jani Anna segítségét kérte, aki lelkesedésével, kitartásával meggyőzte arról, hogy nem szabad feladni a kitűzött célt. A másik igazsága szerzőit azzal a céllal kérték fel, hogy egy-egy tanulmánnyal köszöntsék egykori vagy jelenlegi tanárukat, témavezetőjüket. Nem egy lezárt pálya méltatására vállalkoztak, hanem egy folyamatosan bővülő, gazdagodó életmű hatására kívánták felhívni a figyelmet. Lengyel Zsuzsanna tanárától azt a gondolatot emelte ki, mely szerint a másik megértése jelentheti egy ember, egy szöveg, egy kultúra vagy akár az egész világ megértését is. Ha nem akarjuk megérteni a másikat, akkor az odáig vezet, hogy a megértés helyett megítéljük vagy elítéljük őt. Megérteni pedig azt jelenti, hogy elfogadom embertársam igazságigényét.
Lengyel Zsuzsanna,
Veres Ildikó és Jani Anna
Lengyel Zsuzsannától a szót szerkesztőtársa, Jani Anna vette át. A kötet másik szerkesztője rávilágított arra, hogy munkájuk a megértés problematikáját járja körül hermeneutikai, teológiai, nyelvfilozófiai, kultúraelméleti, valamint fenomenológiai szempontból. Röviden bemutatta a szerzőket, majd tanulmányról tanulmányra haladva ismertette a főbb problémákat, hipotéziseket, kiindulópontokat. Többek között kiemelte Bognár László Arisztotelész Fizika című művéből készült fordítását és kommentárját, Ignácz Lilla Bultmann-értelmezését, Kiss Andrea-Laura Gadamer-tanulmányát, Nyírő Miklós és Krémer Sándor Rorty-interpretációját, valamint Lengyel Zsuzsanna Mariann Kant és Heidegger kapcsolatát vizsgáló dolgozatát. Külön felhívta a figyelmet a kötet végén található, Fehér M. Istvánnal készített interjú érdekességére. Fehér M. István ugyanis nemcsak szakmai, tudományos kérdésekre válaszol, hanem feleleveníti egyetemi éveit, az őt ért hatásokat, illetve megindokolja, hogy miért nem filozófusnak, hanem filozófiatörténésznek tartja magát.
A könyv bemutatását követően az ünnepelt külön megköszönte a szerkesztők munkáját. Fehér M. István kifejtette, hogy rendkívül örül annak, hogy segíthette tanítványait a tudományos pályán. Megjegyezte, hogy túlzónak érzi néhol a munkásságát dicsérő szavakat, de gondolatébresztőnek és értékes munkáknak tartja a kötetben megjelenő írásokat.
Az esemény jó hangulatú, családias, kötetlen beszélgetéssel zárult. Jani Annát, aki a Pázmányon is tanított, személyesen is kifaggattam saját kutatási területéről, Edith Steinről és a fenomenológiáról. (Kutatási eredményeiről A másik igazságában is olvashatunk.) Elmondta, hogy pázmányos egyetemistaként hallott először a zsidó származású, katolikus filozófusnőről. Majd doktoranduszként lehetősége nyílt arra, hogy Németországban kutathasson. Stein szövegeit olvasva azzal szembesült, hogy jelentősége nem önálló filozófiájában áll, hanem a husserli fenomenológia és a skolasztika izgalmas szintézisében.
Az ajtón kilépve azon tűnődtem, hogy ezek a gondolatok miért csak egy szakmai kör határain belül keringenek? Hiszen egy olyan időszakban, amelyben a másik igazságigénye a közbeszédben oly gyakran feledésbe merül, a párbeszédre való hajlandóság ritka és konfliktusokkal terhelt, talán „luxus” közömbösen legyinteni a dialógus fontosságát hangsúlyozó törekvésekre. Azért nagy áldás a kötet, mert ezek a gondolatok bármikor újraolvashatók. Ha nem is a professzionális filozófia szintjén, legalább saját életünk vonatkozásában fontossá válhat számunkra.
Az eseményről készült fotókért köszönettel tartozom Jani Annának.
Ikker Eszter
