PAPP MÁTÉ
Igézni. Láttatni. Elidőzni egy álmon. Látomásra ébredni. Káprázni. Bármi áron. – szólhatna a Mágnesangyal ars poéticája. Turai Laurát, a verseskönyv íróját pedig a káprázat költőjének is nevezhetnénk. Látomásos lírája kifinomult formaérzékről tanúskodik; éteri éthoszú, szelíd szerzőnőt takar, aki fegyelmező figyelemmel jegyzi szertelenül szerteágazó „léleknaplóját”.
_0.jpg)
MAKSAI ÁGNES
Öröklődés? Társadalmi hatások? Példakövetés? Mi van a génjeinkbe írva? Nem, véletlenül sem egy biológiai kutatás eredményeit akarom közölni. Bár kutatás ez is, csak az eszközök mások. Itt egy dráma, egy előadás, négy színésznő és végső soron a közönség az eszköz. Semmi mikroszkóp, még vér sem fog folyni.
NOVÁK ALEXANDRA
Heves vita alakult ki az Ernst Múzeumban Németh Ilona: Dilemma című kiállítása kapcsán. A január 8-án tartott pódiumbeszélgetés (mely egyben a finisszázs is volt) azonban éppen annyira volt rendhagyó, mint maga a kiállítás. Hiszen a tárlat ideje alatt, az elmúlt másfél hónapban a kiállítótér üresen maradt…
BODONYI NIKOLETT
Ligeti György válogatott írásai
Gyerekkorának kedvence a törpék indulója volt a Peer Gyntből. Kiskorában mindennapos tevékenységeihez (a fogmosáshoz is!) különféle zenéket képzelt el. Első szimfóniáját tizenhat évesen szerezte, remélve, hogy imponál vele a lányoknak, akik lelkesedésükben megfeledkeznek majd pattanásairól is. A hangsorokat színekhez kötötte, a moll akkord zöld, a dúr pedig kétségtelenül piros. Bélyeggyűjtési szenvedélyének köszönhetően a számokkal is ugyanígy tett: a hármas kárminpiros, a tízes sötétkék, a nulla viszont átlátszó, hisz nulla lejes bélyeg nem volt forgalomban. S még sok ezekhez hasonló életrajzi finomságot kaphatunk Ligeti Györgyről, ha elolvassuk válogatott írásait, amelyeket a Rózsavölgyi kiadó jelentetett meg 2010-ben.
A politikai költészet, mint elméleti és nagyon is gyakorlatias probléma újabb gondolatmenetekre csábít.
KOCSIS DÓRA
Jacques Derrida: A szakma jövője, avagy a feltétel nélküli egyetem c. munkája alapján
Írásom annak a kérdésnek a körüljárására vállalkozik, hogy fenntartható-e a filozófia mai formájában, mikor azt várjuk tőle laikus módon, hogy „mindenre választ adjon”, hogy „haszna legyen”.
Barna Benedek Az élet fájáról.
Terrence Malick nem bízta a véletlenre filmje üzenetének célbaérését. Mottójául ugyanis (a későbbiekben többször is idézett) Jób könyvének egy mondatát választotta: „Mikor a földet alkottam, hol voltál?” Ez az a kérdés, amit Isten tett fel az embernek, aki mikor meg akarta érteni az átélt szenvedést, elfelejtkezett saját értelme korlátairól. Az élet fája az embernek a megismerhetetlenre, az élet misztériumára való rákérdezéséről szól.
KINYIK ANITA
Jankovics Marcell már egy ’98-as interjújában elmondta, mire vállalkozik, s hogyan képzeli az irodalomtankönyvek által szörnyűmód emberiségdrámának nevezett Tragédiánk vászonra vitelét.
A magyar művészettörténet mindig is kisebbrendűségi érzésekkel küzdött – mestereink a nagy nyugati elődök lábnyomába léptek, de – ebből kifolyólag - soha nem tudták őket behozni.
